„A bizottság kész támogatni minden tagországot az EU külső határainak védelmében és a migráció kezelésében” – áll abban az állásfoglalásban, amelyet az Európai Bizottság küldött a hvg.hu-nak Orbán Viktor levelére válaszolva. A kormányfő csütörtökön írt Jean-Claude Junckernek, a brüsszeli testület elnökének, levelében az „európai szolidaritás” nevében azt kérte, hogy az Európai Unió fizesse ki a migrációs hullám kivédésére fordított kiadások (270 milliárd forint) felét.

Jean-Claude Juncker és Orbán Viktor az EU csúcstalálkozóján

AFP / John Thys

A levél ennél precízebb kérést nem fogalmaz meg, azt viszont kiemeli, hogy „a magyar adófizetők pénzéből” „szinte teljesen egyedül” volt kénytelen állni az elmúlt két évben a migráció költséget.

Az Európai Bizottság ezzel szemben felsorolja

• 93,4 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére a 2014-2020 közötti időszakban, emellett 6,7 millió eurót sürgősségi támogatásként.
• az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a Frontex) 18 fős kontingenssel folyamatosan jelen van a magyar-szerb határon. A csoport létszámát a magyar hatóságokkal egyeztették.)
• 2015-ben Magyarország támogatást kért és kapott az EU polgári védelmi mechanizmusából.

Brüsszel és a lapunk számára sem világos, Magyarország most milyen uniós alapból szeretne támogatást kapni. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.

A bizottság mindenesetre nem zárkózik el, bár megjegyzi: ha Magyarország most pluszforrást kér, az Európai Bizottság kész gyorsan megvizsgálni a kérelmet és segítséget nyújtani, és „ha a helyzet megkívánja, támogatni az EU külső határainak védelmét az EU jogszabályainak megfelelően”. Pont úgy, ahogy azt tesszük például Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában és Spanyolországban, ahol a segítségünket kérték – áll az állásfoglalásban.

A kerítés építése ugyan nem sért uniós jogszabályokat, ám azt az uniós vezetők annak idején jelezték: nem ezt tartják a határvédelem legmegfelelőbb módjának. Az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján Alexander Winterstein szóvivő világossá tette:

Brüsszel hajlandó támogatni a határvédelmet, de nem ad pénzt kerítések építésére.

A bizottságnak is feltűnt a levélben többször ismétlődő „szolidaritás” szó, amely Magyarországgal kapcsolatban igen sokszor elhangzott az elmúlt hónapokban. „Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szolidaritás kétirányú. Minden tagországnak késznek kell lennie arra, hogy részt vegyen benne. Ez nem egy étlap, ahonnan válogathatunk, hogy a határvédelem kell, a közösen elfogadott áthelyezési mechanizmus viszont nem” – írják utalva arra, hogy a kormány a mai napig elutasítja, hogy részt vegyen a kvótarendszer néven emlegetett mechanizmusban.

Kérünk, nem kérünk

Ahogy az Európai Bizottság írta, már 2015-ben támogatást ajánlott fel Magyarország számára a menekültválság kezelésére. Ennek alapvető formája a Frontex határvédelmi ügynökség közreműködése a határvédelemben, de 2015 nyarán, az akkor már drámai méreteket öltő balkáni átvonulás idején más támogatást is kilátásba helyeztek.

Kerítés Röszkén

Fazekas István

Magyarország azonban ebből nem kért. Orbán Viktor levelében ezt most azzal magyarázza, hogy a segélykérésnél sürgősebb volt, hogy megoldást találjanak a külső határok védelmére, ez azonban legalábbis sántít. A 2015. június végén Brüsszelben tartott uniós csúcstalálkozón ugyanis többször elhangzott uniós vezetők részéről, hogy szívesen nyújtanak segítséget Magyarországnak, ám ehhez arra lenne szükség, hogy ezt kérjék. A magyar miniszterelnök akkor erre úgy reagált: „Értelmes ember nem utasítja el a felkínált segítséget, de az őrizet attól még az ország felelőssége.”

A kormány azt sem fogadta el, hogy az olaszokhoz és a görögökhöz hasonlóan a menekültáthelyezés „kvótarendszerében” Magyarország ne befogadó ország legyen, hanem innen is szállítsanak el embereket a menedékkérők közül. Vagyis azért nem fogadott el akkor segítséget, mert ez azt jelenthette volna, hogy hajlandó részt venni a kvótarendszerben.

Erre azonban a mai napig nem hajlandó a kormány annak ellenére, hogy időközben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított emiatt, és most már azzal fenyegeti a magyar kormányt, hogy az Európai Bíróság elé citálja, mert nem hajlandó kivenni a részét az európai szolidaritásból. Az elé a bíróság elé, ahol egyébként Magyarország és Szlovákia kezdeményezésére már folyik egy per a kvótarendszer törvényességével kapcsolatban. És a július végén közölt főtanácsnoki vélemény alapján ezt valószínűleg elbukja a kormány – ez azt is jelentheti, hogy a kötelezettségszegési eljárásban is rosszul áll a kormány.

A kérés azt is jelentheti, hogy a kabinet visszalépett a kvótamechanizmussal kapcsolatos merev elzárkózástól – a rendszer egyébként ebben a hónapban kifut, tehát nagy vállalást nem kell már tenni –, ennél valószínűbb azonban, hogy egyszerű provokációról van szó. Hiszen a magyar határvédelmi kiadások legnagyobb hányadát éppen a kerítés építése tette ki, amit a jelek szerint nem fog finanszírozni az EU.