Magyarország tudomásul veszi az Európai Bíróság ítéletét a kvótaperben, bár nem ért egyet az indoklással - ismételte meg a Die Weltnek adot interjújában Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Hozzátette, hogy az áthelyezésekről átmeneti intézkedésként elfogadott döntés egyébként szeptember 26-án érvényét veszti, így Magyarország akár teljes mértékben eltekinthetne a menekültek befogadásától, az Európai Bizottság értelmezése szerint viszont a döntés a határidő lejárta után is érvényes.

Szerinte a legtöbb uniós tagállam nem hajtotta végre a döntést, csupán 27 ezer menedékkérőt fogadtak be, így "ez nem sikertörténet a bizottság számára".

Trócsányi László szerint kérdés, hogy miért csak Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen indult eljárás, és az is kérdés, vajon mi a különbség egy olyan ország, amely a kvótája 0,7 százalékát teljesíti, és egy olyan ország között, amely egy menedékkérőt sem fogad be.

Nem ér retorzió egy tagállamot, ha befogad 15 menedékkérőt, és ezzel kvótája 0,7 százalékát teljesíti, akkor vajon miért baj, ha egy tagország nem így jár el, hanem "politikailag és jogilag feltesz egy elvi kérdést" - idézte a lap. Talán az gond, hogy ez "politikailag nem korrekt"? - tette fel a kérdést a miniszter.

Trócsányi szerint Magyarország is befogadhatott volna 20-30 menedékkérőt, akik aztán néhány nap múlva továbbmentek volna Németországba, de a magyar kormány inkább "elvi szinten fogalmazta meg álláspontját, mert ezt tartotta őszintének". Ezért viszont Magyarország "keményebb elbánásban részesül, mint a többiek", ami "nyitva hagy kérdéseket a tagállamok egyenlőségét illetően" - mondta.

Közölte, nem azt követeli, hogy a bizottság valamennyi tagország ellen indítson kötelezettségi eljárást, bár ebben az esetben Brüsszel lépése "legalább nem lenne politikai színezetű". Inkább beszélni kellene arról, hogy a menekültkvótákról hozott döntés nem váltotta be a várakozásokat. A bizottság által hatástanulmányok nélkül előkészített és csupán 13 nap alatt elfogadott döntés "a gyakorlatban nem működőképes".

Arra a felvetésre, hogy valahogyan mégiscsak kell dönteni, azt válaszolta, hogy ő a tárgyalásokban hisz, mert "ez az Európai Unió értelme és célja". 

Arról is beszélt, hogy szerinte a közép-európai gondolkodásmód és lelkület eltér a nyugat-európaitól, "nekünk nem voltak gyarmataink, nem vettünk részt háborúkban, katonáink csak a békefenntartásban tevékenykednek, és nem szeretnénk részt venni a realitás nélküli demokráciaexportban". Ráadásul a térség 40 évig megszenvedte a kommunista diktatúrát, Közép-Európa ezért is "nagyon érzékeny" az identitását érintő döntésekre - tette hozzá.

Természetesen "le lehet szavazni a közép-európaiakat és rájuk lehet kényszeríteni dolgokat", de ez "nem különösebben bölcs, és az EU erősítése helyett elmélyíti a repedéseket Európában" - mondta Trócsányi László.

Arra a kérdésre, távozik-e Magyarország az EU-ból, ha bevezetik az állandó menekültkvótát, Trócsányi László kijelentette, hogy Magyarország számára az uniós tagság és annak megtartása nem kérdés, "az unió része vagyunk, az unióhoz tartozunk", a vitákat pedig "családi vitáknak lehet tekinteni".