1. kérdés: Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is. (A linkre kattintva nemcsak a kérdéseket, hanem a kormány hozzá fűzött magyarázatát is megtalálja.)

Csontos Csaba: Ez egyáltalán nem igaz, több szempontból nincs értelme sem. Az unió döntési mechanizmusa nem úgy működik, hogy valaki mond valamit, vagy üzen, és azt megcsinálják. Az „arra akarja rávenni” fordulatban egyébként benne van az is, hogy valaki csak javasol valamit, de az nem biztos, hogy megvalósul. Akkor miről szól a konzultáció, valakinek a gondolatairól?

Az évi 1 millió bevándorlóról egy 2015-ös (sokat idézett – a szerk.) cikkben írt Soros György, de szó sem volt „rávételről” vagy betelepítésről. Soros a helyzet kezeléséről írt, akkor nagyjából ennyi menekült érkezett, abból indult ki, hogy ez a folyamat ezen a szinten folytatódik. Ezt a számot folyamatosan csökkentette, a legutóbbi – 2016. júliusi – cikkében 300 ezerre módosította ezt a számot.

2. kérdés: Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is tervezi, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.

Cs. Cs.: Értelmezhetetlen kérdés, fals állítás. Soros György szerint fontos lenne, hogy emberségesen kezeljék a menekülteket, de a határkerítés lebontásáról nem írt ilyet. A kerítést és a falakat valóban nem tartja a legjobb megoldásnak, de a fő gondolat az, hogyan kellene bánni a menekültekkel. Meg kell adni számukra a nemzetközi jogban garantált lehetőséget, hogy menekültstátuszt kérjenek. De főleg azokban az országokban kellene beavatkozni, ahonnan a menekülthullám indulhat, így csökkenhet a nyomás.

3. kérdés: A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.

Cs. Cs.: Teljesen nonszensz, Soros soha nem támogatta a kötelező elosztást. Amellett érvelt, hogy egy menekült integrációja szempontjából az a legjobb, ha oda megy, ahova szeretne, és ott megkapva a meneküktstátuszt, befogadják. Az sem igaz, hogy külön kiemelte volna Kelet-Európát. Mindig az EU-ról írt, arról, hogy az uniónak mi lenne hasznos, hogyan léphetne megfelelően a probléma kezelésében.

Facebook / Csontos Csaba

4. kérdés: A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt.

Cs. Cs.: Ez is hamis állítás. A 2015-ös cikkében volt egy javaslata arra, hogy az EU bocsásson ki kötvényeket, hogy finanszírozni tudja az első két évben a menekültek alapellátását, lakhatását, átképzését, az integrációs folyamat beindítását. Olyat, hogy a magyar államnak – vagy más országnak – közvetlenül a menedékkérőnek kellene segélyt adni, nem írt le.

5. kérdés: Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.

Cs. Cs.: Ez teljesen megalapozatlan állítás, ha ez így lenne, Soros György a saját elveivel, a jogegyenlőség elvével menne szembe. Mióta filantróp tevékenységet folytat, minden megnyilatkozásában a jogegyenlőséget hirdette, a nyílt társadalom eszméje is ezen alapul.

6. kérdés: A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.

Cs. Cs.: Teljesen légből kapott állítás. Ragozhatnám, hogy falrengető vagy plafont leszakító hazugság… de nem szeretném jelzőkkel ellátni. Egy teljesen alaptalan, de közkeletű vélekedésbe kapaszkodnak, amely szerint a nyílt társadalom eszméje valamilyen szinten a nemzetek felett állást képviseli. Ez egy toposz, a kérdés azoknak szól, akik hisznek az ilyen összeesküvés-elméletekben. Nincs szó a nemzeti kultúrák lebontásáról. Szét is esne az EU, ha valaki ilyen őrült ötlettel előállna.

A Soros Alapítvány, majd később a Nyílt Társadalom Alapítványok nem kevés pénzt áldoztak a kultúrára és a hagyományőrzésre, például arra, hogy a határon túli magyar közösségek még élő népzenészeinek a hanganyagait rögzítsék. Több mint 1000 óra ilyen felvétel van. Ha egy filantróp arra költi a pénzét, hogy egy nemzet hagyományait rögzítse, nehezen feltételezhető, hogy arra akarjon rávenni bárkit, hogy tagadja meg az ország nyelvét és hagyományát, hogy az országba érkező menekülteket be tudja fogadni.

7. kérdés: A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.

Cs. Cs.: Alaptalan, ilyet nem írt. Egyértelmű, ez a kérdés a friss negatív élmény, a kvótaper elvesztése miatt szerepelhet a konzultációban, ezt az ítéletet pedig nem igazán akarja végrehajtani a kormány, ezért politikai síkra tereli a vitát. Megpróbálja úgy beállítani Magyarországot, mintha politikai összeesküvés, támadás áldozata lenne.

Az egészben az a szomorú, hogy azon kívül, hogy a kormány Soros Györgynek tulajdonított mondatokkal manipulálja az embereket, a hamis állításokkal az Unióba vetett bizalmat is aláássa. Olyan ellenségképet akar felépíteni magának a kormány – és ezt kommunikálni a lakosság felé –, aki nincs Magyarországon, nem része a politikai játszmáknak, nem szól vissza, nem megy bele a vitákba. Könnyű célpontnak tekintik Soros Györgyöt, akinek az angolul írt esszéiből, könyveiből kiragadnak mondatokat, sejtve, hogy a lakosság nagy része nyelvtudás vagy érdeklődés hiányában nem fog ennek utánanézni. Soros György az elmúlt 30 évben több mint 400 millió dollárt hozott az országba, a gondolkodását nem tudja befolyásolni egy kormányzat sem.