A 24.hu arról ír, hogy az alaptörvény szerint költségvetési szervek csak olyan céggel köthetnek szerződést, amelynek a tulajdonosi szerkezete és működése átlátható. Bacskai József, a külügy helyettes államtitkára a gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, megpróbálták, de „a jelenlegi előírásoknak nem mindig tudtunk megfelelni, a külképviseletek ezeknek érvényt szerezni nem tudtak”.

A keddi meghallgatásra a lap szerint azért került sor, mert korábban kiderült: egy EU-s szabályok átültetésével foglalkozó salátatörvénybe becsempészve olyan módosítást akar elfogadtatni a kormánytöbbség, aminek megszavazása esetén tulajdonképpen engedélyeznék, hogy Magyarország nagykövetségei offshore hátterű cégekkel is üzleteljenek. Később a külügy megmagyarázta a dolgot, azt mondták, hogy a „sajtóban megjelent ostobaságokkal szemben a külképviseletek nem offshore-oznak, a felvetés is nonszensz, hiszen a külképviseletek céget nem alapíthatnak. A külképviseletek – ahogyan bármelyik másik intézmény – a működésükhöz szükséges alapszolgálatatásokra szerződéseket kötnek vállalkozásokkal (pl. energiaszolgáltatók, beszállítók, építkezési vállalkozók), a szerződött partnerek tulajdonosi struktúrájának vizsgálatára a külképviseleteknek értelemszerűen nincs lehetőségük.”

Ebből a válaszból azonban csak az nem derült ki akkor, hogy a salátatörvényre miért van szükség, miért kell automatikusan átlátható szervezetnek minősít minden olyan céget, amely a külképviseletekkel köt szerződést. A külügy helyettes államtitkára a bizottság előtt azzal magyarázta a helyzetet, hogy „külföldön” nem mindig tudták a tulajdonosi szerkezettel kapcsolatos nyilatkozattételre bírni a szerződtetett cégeket.