Orbán Viktor szerint Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában, a 16 kelet-közép-európai ország pedig Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll. A miniszterelnök hétfőn Budapesten, Kína, valamint 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján beszélt erről.

Orbán azt mondta, korábban Ázsia modernizációjában Európa jelentős technológiai-pénzügyi forrásokkal vett részt, de szerinte a helyzet most megváltozott: "most a Kelet csillaga áll magasan" – mondta. Közölte, Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, és most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Kína rendelkezik azokkal a forrásokkal és kapacitásokkal, amelyekkel olyan fejlesztéseket lehet végrehajtani Közép-Európában, amelyek európai forrásokból ma nem lehetségesek. Hozzátette, a most formálódó "új világrendben" jellemző a nagy és sikeres távol-keleti vállalatok széles körű jelenléte a nyugati piacokon. Orbán szerint Európának nem szabad bezárkóznia, mert olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak úgy tud megválaszolni, ha vannak erős szövetségesei. 

Orbán Viktor szerint a "16+1" formátum nem csak Kína és a 16 kelet-közép-európai ország érdekét szolgálja, az együttműködés sikeréből egész Európa és az egész Európai Unió is profitál, igazi "win-win helyzet". 

Bejelentette: hétfőn megjelenik a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás. Mint mondta, ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, "zászlóshajó", amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre – emelte ki, hozzáfűzve: ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri Selyemút európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Nyugat-Európába. (A vasútvonal értelméről és a kelet-európai-kínai kapcsolatok esélyeiről ebben a cikkünkben írtunk.)

Kitért a kínai elnök "Egy öv, egy út" kezdeményezésére is, amelyet mint a globalizáció új formája jellemzett, amely – fogalmazott – nem tanárokra és diákokra osztja fel a világot, hanem kölcsönös tiszteleten és kölcsönös előnyökön alapul. A mostani csúcstalálkozón kiemelten kezelik a pénzügyi együttműködés kérdését – közölte a miniszterelnök, tudatva: a hétfői plenáris ülés után a magyar és a kínai Eximbank aláírja a Kína–Közép-Európa befektetési alap második fázisáról szóló megállapodást.

Orbán szerint egyébként a kelet-közép-európai térségben

semmilyen politikai akadály nem hátráltatja a gazdasági együttműködést.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a fórum megnyitóján azt mondta: a politikai és a finanszírozási feltételek is adottak ahhoz, hogy a kínai és kelet-közép-európai vállalatok a lehető legeredményesebb együttműködést alakítsák ki. Szijjártó szerint a kelet-közép-európai országok józan észre alapuló politikájukkal, az európai átlagot meghaladó növekedési ütemmel és versenyképes befektetési környezetükkel remek lehetőségeket kínálnak Kína számára.

Ugyan a földrajzi távolság mindig kockázatot és nehézséget okoz, a kormányok segíthetnek az üzleti kapcsolatok javítása érdekében a politikai kapcsolatok alakításával és a finanszírozási háttér biztosításával – magyarázta. Úgy vélekedett, mindkét feltétel adott ma a cégek együttműködéséhez. Szijjártó Péter kijelentette: mára olyan nyitott vagy vitás kérdés nincs, amely gátolná a gazdasági együttműködés további előmozdítását.

Elmondása szerint Kína és a kelet-közép-európai országok kereskedelmi forgalma meghaladja a 60 milliárd dollárt.

Szijjártó bejelentette, létrejön a Kína és kelet-közép-európai országok közötti bankszövetség, amely a fejlesztési források koordinációja szempontjából előrelépést jelent.