Hős utca: Pisztolylövést hallani, de a gyerekek csak nézik tovább a tévét

Hős utca: Pisztolylövést hallani, de a gyerekek csak nézik tovább a tévét

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Tóth Richárd

Az ország egyik legismertebb nyomortelepe a főváros X. kerületében található Hős utca, annak 15/A és 15/B házai. A kerület kapott kétmilliárd forintot a kormánytól a felszámolásra, de az önkormányzat ennél többet senkinek sem mond.

Hiába szervezett fórumot pénteken a kőbányai Hős utcai telepen működő Kontúr Közhasznú Egyesület, a polgármester csak levelet küldött maga helyett. A fórumon megszólaló szakértő szerint azoknak a családoknak a számára, akik cserelakás helyett pénzt kapnak a lakásukért, nagy valószínűséggel a hajléktalanság lesz a végállomás.

Úton a milliárdok

A Magyar Közlönyben tavaly december végén jelent meg a határozat, amely felhívta a Pintér Sándor belügyminisztert, hogy:

a Hős utca 15/A–B szám alatti ingatlan helyzetének rendezése cím javára (...) külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül, előfinanszírozás keretében, egy összegben (...) 2.100.000.000 forint támogatást nyújtson Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat részére.

Szeptemberben Kovács Róbert, a kerület fideszes polgármestere a helyi lapnak úgy nyilatkozott, a gettó felszámolásához állami pénz kell. Az ingatlantulajdonosok kivásárlására, a közműtartozás rendezésére, a bontásra és egyéb költségekre szerinte 2,2 milliárd szükséges. A kormánydöntés óta az önkormányzat semmilyen részletet nem közölt a lakókkal, ezért is voltak sokan kíváncsiak a Kontúr által szervezett fórumra, amit Kovács levelének felolvasásával kezdtek. A polgármester közölte, a lakókkal csak hivatalos úton hajlandó kommunikálni, azonban válaszából kiderült az is, hogy a kőbányai önkormányzat részére nyújtott állami támogatás felhasználásának feltételei még nem meghatározottak, azok kialakítása csak most kezdődik, ezért nem áll módjában, hogy beszámoljon a telep felszámolásának részleteiről.

A Hős utcából a hvg.hu tavaly októberben közölt legutóbb riportot, akkor több lakóval is beszéltünk, volt, aki gyermeket nevel, de az udvarra sem meri leengedni, más régóta tervezi, hogy elköltözik, kevés eséllyel. Abban mindenki egyetértett, hogy a probléma nagy, az akkori megoldás – rendőröket állítottak mindenhová, kerítést húztak a két épület közé – csak felületi kezelés.

©

Hogyan tovább?

A fórum előadói (szociológusok, szociális munkások, jogászok) abban egyetértettek, hogy lesz telepfelszámolás, ennek szellemében a kérdés az, mit tudnak tenni most a lakók. Jellinek Csaba városkutató, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa arról beszélt, hogy a 2 milliárd forintból lehetséges a telep felszámolása, de a dózerolással és átgondolt lakáspolitika hiányában nem fog megszűnni az itt létrejött probléma (kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem, bűnözés, mélyszegénység), csak átkerül máshová. “Amikor a VIII. vagy a IX. kerület megújult részein sétálunk, jusson eszünkbe, hogy sokan onnan szorultak ki a Hős utcába. Innen teszik ki őket újra” – figyelmeztetett.

Szeitl Blanka az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium 2016-ban publikált gyorsjelentését ismertette, innen tudjuk, hogy a Hős utca egy hídfőállás a vidékről Budapestre érkezőknek, a felszámolás híre pedig nagyjából 600 lakót talált a két háztömbben. A legtöbben az olcsó árak és a már ott lakó rokonok miatt kötnek ki a Hős utcában, egyszerre érkeznek ide vidékről és Budapest más részeiből is.

A kutatáshoz készült mélyinterjúkból kiderült az is, hogy milyenek a mindennapok a telepen:

©

Csak nehogy pénzt adjanak a kezükbe

Győri Péter szociológus, a fővárosi hajléktalanellátásért felelős Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szakmai vezetője a felszámolás jogi következményeiről beszélt, hangsúlyozta, a lakók, akik jogosan laknak a két épület valamelyik lakásában, törekedjenek arra, hogy legalább olyan minőségű lakhatáshoz jussanak máshol, mint amilyenben most laknak. Szerinte az önkormányzat akkor járna el helyesen, ha még véletlenül sem adna pénzt a lakók kezébe, inkább megpróbálná lakáshoz juttatni őket. Készpénzzel ugyanis biztos út vezet szerinte a hajléktalanságig. Nagy szükségét látja annak, hogy önkéntes jogi segítők jelenjenek meg a telepen.

Eljött a fórumra egy lakó is, Váradi Péter feleségével és két gyermekével tíz éve lakik egy saját tulajdonú lakásban a Hős utca 15/A-ban és örül a bontás hírének, bármennyire is kötődik első saját lakásához. Elégedett a saját lakásával, bár látja azt is, hogy borzasztó állapotban vannak a tömbök. “Múltkor is volt egy gyulladás, miután az ELMŰ kijött és ellenőrizte a vezetékeket, amiben zárlat keletkezett. A lakó órájából dőlt a láng és kigyulladt a lakása is. Ez itt bárkivel megtörténhet.”

A külvilágot teljesen kizárják, gyermekeit nem engedi le az udvarra, sőt, a folyosóra sem, máshová viszik őket játszani. Kényelmesen élnek, de amikor egyszer pisztolylövés hallottak kintről, és a gyermekei szemrebbenés nélkül nézték tovább a tévét, elgondolkodtak a feleségével, biztosan itt szeretnék-e felnevelni őket.

Váradi Péter kezében mikrofonnal
©

Nincs adóssága, ezért arra számít, hogy az önkormányzat a bontás előtt megkeresi őt, felajánl egy másik lakást. “Egy ugyanekkora, ugyanilyen állapotban lévő öröklakást szeretnék, se többet, se kevesebbet.” Nincs baja a telepi életformával, semmivel sem rosszabbak ezek a telepek, mint egy téglaépítésű társasház vagy egy panel. A Hős utcának csak annyi a bűne, hogy elszigetelt a környezettől, így a lakók is elszigetelődtek. “Van olyan, aki a Blaháig sem jutna el.”

Hozzászólások