A PC emlékeztet, a jelentősebb időközi választások során 2015-ben Kész Zoltán volt az első (Veszprém, 2015. február 22.), akinek sikerült több választópolgárt megmozdítania, mint ahányan az őt támogató pártok listájára szavaztak az egy évvel korábbi általános választáson. Hét héttel később a jobbikos Rig Lajosnak is összejött a mutatvány (Tapolca-Ajka, 2015. április 12.) Nem árt felidézni, a Fidesz 2014-es választóinak alig több mint felét tudta urnához vinni a két időközin.

Három évvel ezelőtt még rendkívülinek számított, hogy több embert lehet mozgósítani egy időközin, mint egy országos választáson, Hódmezővásárhely új helyzetet teremtett. Ugyan a mostani jelölt, Hegedűs Zoltán 16 százalékkal szerzett több szavazatot, mint az általános önkormányzati választáson korábban Almási István, Márki-Zay több mint háromszor annyi szavazatot szerzett, mint 3,5 évvel korábban a Jobbik, illetve az MSZP–DK–Együtt színeiben induló két jelölt együttvéve.

A Fidesz továbbra is hatékonyan tud mozgósítani, de nincs ellenszerük a kiábrándultnak tűnő tömegek reaktiválódására. A Political Capital szerint „ha ez országosan is megtörténik, és az ellenzék mégis képesnek bizonyul ennek hatékony becsatornázására, a Fidesz közvélemény-kutatásokban mért relatív fölénye nem feltétlenül lesz parlamenti többségre váltható”.

Hozzáteszik még az elemzésben, hogy Hódmezővásárhelyen a korrupció lassú méregként hatott, a Fidesz vereségében szerepet játszhattak a Lázár Jánoshoz köthető, helyben jól ismert korrupciógyanús ügyek, valamint az, hogy az utóbbi hetekben ő is az egyik sokat emlegetett szereplőjévé vált a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios-botránynak.

A jövőre nézve pedig megváltozhat az ellenzéki pártok stratégiája. Eddig leginkább a kétharmad megakadályozása, a Fidesz-győzelem mértékének minimalizálása és az egyéni túlélési stratégiák határozták meg az ellenzéki pártok mozgását. De azzal, hogy hirtelen realitássá vált a kormány leváltása, hatékonyabb koordinációra lehet számítani az egyéni kerületekben.