Gulyás Gergely a Fidesz nevében azt tartotta alkotmánysértőnek, hogy az NVB érvénytelennek minősített 4360 külföldről érkezett szavazatot (a 225 000-ből), mert a borítékjuk nem volt biztonságosan lezárva, és ezt a döntést a Kúria megerősítette. De Gulyás szerint ezek a borítékok valójában nem nyitva érkeztek, csak a rajtuk lévő piros biztonsági csík sérült egy kicsit, más esetekben pedig közönséges postai borítékban küldte el szavazatát a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgár. A kormánypárt szerint ezeket a szavazatokat figyelembe kellett volna venni, mert a biztonsági csíkot semmilyen jogszabály nem írja elő, sőt azt sem, hogy a kiküldött válaszborítékot kötelező lenne használni. Tehát az NVB és a Kúria önkényesen döntött.

A Kúria ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy a hivatalos válaszboríték használatát igenis előírja a törvény, a csík sértetlenségét pedig jogosan figyelték a számlálók, mert az bizonyítja, hogy a borítékba leragasztása után senki nem nyúlt bele.

Az alkotmánybírák egyetértettek azzal, amit már korábban is többször kimondtak, hogy a bíróságok egy törvény hiányosságait nem pótolhatják bírói jogértelmezéssel, és nem írhatnak elő olyan feltételt, amely a törvényben nem szerepel. Ez akár fel is vethetne komoly alkotmányossági kérdést, de a panasz az Ab szerint valójában nem erre irányul, hanem a szavazatszámlálási jegyzőkönyvben szereplő tényekre vonatkozik – tudniillik hogy hány boríték volt sértetlen –, ez pedig nem tartozik az Alkotmánybíróságra, mert „a szavazatszámlálás ténymegállapításainak vitatására alapított alkotmányjogi panasz nem nyújtható be”.

Ezért a Fidesz panaszát visszautasították, vagyis az érvénytelennek tekintett szavazatokat nem lehet felülvizsgálni.