Szeptembertől nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nemzeti identitástudat erősítésére, a keresztény kulturális értékek és a nemzeti jelképek ismeretére az óvodákban – írja a Népszava az Óvodai nevelés országos alapprogramjának nemrégiben elfogadott módosítása alapján.

Ez az alapprogram olyan az óvodáknak, mint az iskoláknak a Nemzeti alaptanterv, és meghatározza az intézmények pedagógiai munkájának alapelveit. A július 25-én kiadott módosításba hangsúlyosan került bele a nemzeti identitástudat, a szöveg szerint ugyanis az óvoda "a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja".

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai című melléklet verselésre, mesélésre vonatkozó pontja egyebek mellett azzal egészült ki, hogy "az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi – népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi –, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van".

A "Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka” című részbe azt is beleírták, hogy "a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének".

Mindemellett a hazai óvodáknak a határon túli magyar óvodákkal is erősíteniük kell majd kapcsolataikat, a módosítás ugyanis kimondja: "a Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és – lehetőségei szerint – szakmai kapcsolatot tart fenn".

Bakonyi Anna, a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának elnökségi tagja a lapnak elmondta, semmit sem tudnak a módosításokról, velük nem egyeztettek, és szerinte nem is igazán indokoltak a kiegészítések, mert a nemzettudat kérdésköre eddig is jelen volt az óvodákban, ahogy a népmesék, népdalok is fontos szerepet kaptak a pedagógiai programokban, de szerinte félő, hogy egyes intézményekben túlkapásokra használhatják azokat. Hozzátette, sajnálja, hogy például a Digitális Oktatási Stratégia óvodai vonatkozásából semmi nem jelent meg a módosításokban, pedig annak valóban lett volna értelme.

Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke azt mondta, velük sem egyeztettek, de a nemzeti értékekről eddig is sokat beszélgettek a gyerekekkel az óvodásoknak megfelelő szinten. Hozzátette viszont, hogy szerinte a "keresztény értékeknek" elsősorban a vallási intézményekben kell megjelenniük, egy önkormányzati, "világi" óvodában kevésbé kellene erőltetni ezeket, legfeljebb olyan ünnepek alkalmával kerülhetnek jobban előtérbe, mint például a húsvét vagy a karácsony. Azzal kapcsolatban, hogy a hazai óvodáknak kapcsolatot kell majd kiépíteniük külhoni magyar óvodákkal, úgy vélekedett: nem tudja, ez kinek a dolga lesz, a csoportvezetőknek vagy az óvodavezetőnek a napi munka mellett biztos, hogy nem lesz ilyenre idejük.  

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszavával azt közölte, a módosításokról egyedül a kormány tanárszervezetével, a Nemzeti Pedagógus Karral egyeztettek, és elsősorban a fenntartók (többségében az önkormányzatok) feladata lesz, hogy – jelenlegi testvérvárosaikon keresztül is – elindítsák a határon túli óvodákkal a kapcsolatépítést.