Nem nyitott túl jól Nagy Anikó államtitkár: a Heim Pál Gyermekkórház éléről igazolt egészségügyért felelős vezető bő egy hónappal kinevezése után szembement Varga Mihály miniszterelnökhelyettessel.

MTI / Szigetváry Zsolt

Varga június végén bejelentette, költségvetési felügyelőket rendelne ki a kórházakhoz az adósságok újratermelődésének megakadályozása érdekében, mire Nagy a Magyar Hírlapnak adott interjúban elmondta,

nem szeretnének hagyományos kancelláriát, vagyis ilyen típusú ellenőrzési struktúrát bevezetni.

Azzal érvelt, ezeknél az intézményeknél nem lehet uniformizáltan korlátozni a forrásfelhasználást.

Mindegyiknek más a problémája, más a portfóliója a gyógyításban, a szigorú fiskális megszorítás pedig a gyógyítás szabadságát is korlátozná

– üzente az államtitkár. Forrásaink szerint Varga visszaszólt, hogy ne üzengessen a sajtón keresztül, és az ügy látszólag le is került a napirendről, egészen Domokos László állami számvevőszéki elnök augusztus 6-i interjújáig. Varga álláspontja jelentős támogatást kapott, miután Domokos arról beszélt,

anarchia és botrány jellemzi az egészségügy egyes területeit,

majd hosszan panaszkodott a kórházak, szakrendelők gazdálkodására. A meglepően kemény hangú nyilatkozat váratlanul érkezett: kiderült ugyanis, Domokos a 2016-ban és 2017-ben publikált vizsgálatok eredményét "összegezte", olyan akut ügy, amely önmagában indokolta volna a súlyos szavakat, nem volt. Egészségügyi forrásaink találgatták, kit célozhatott Domokos, ők addig jutottak, hogy egy ilyen típusú, hadüzenettel felérő nyilatkozat alapot adhat kórházigazgatók leváltására, intézmények gazdálkodásának összevonására, de erős ütőkártya lehet a kancellári rendszer bevezetésére is.

Nem a kancellári rendszer volt az egyetlen, ahol Nagy gazdasági ügyekbe avatkozott: sajtóhírek szerint küzdött azért is, hogy a kórházak mentessége megmaradjon a szigorú gazdálkodás alól. Ez ugyanis végső esetben a működés ellehetetlenüléséhez vezetethetett volna, Gulyás Gergely miniszter egyértelművé tette, kórház nem fog bezárni.

A friss adatok szerint mindenesetre a kórházi adósság szeptemberre elérte a 42 milliárd forintot, de az E-kassza prognosztizált éves hiánya is 100 milliárd körül van, és nincs nyoma annak, hogy ezt miből pótolják ki.

Ha még egyszer szól, vége

A kormányzati kommunikációban ritkán vannak véletlenek: Domokos augusztusban nyilatkozott a kórházak botrányos gazdálkodásáról, abban a hónapban, mikor Orbán Viktor miniszterelnök berendelte Kásler Miklós emberierőforrás-minisztert és Nagy Anikó államtitkárt, majd forrásaink szerint kiosztotta az első sárga lapot, és a fejükre olvasta, hogy

• botrány botrányra halmozódott
• kaotikus állapot uralkodik az egészségügyben
• Kásler kirúgott mindenkit, új vezetők nincsenek, minden áll.

Védekezésül Nagy és Kásler előrukkolt a kiegészítő biztosítási modell bevezetésével – erről egy konferencián a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese is tett említést –, de forrásaink szerint Kásler vállalhatatlan színvonalú anyagot vitt be a kormányülésre.

Nagy Anikó és Kásler Miklós

MTI / Kovács Attila

A miniszterelnöki kritikáknak jócskán van alapja: bár kifelé a kormányzat azt kommunikálja, az egészségügy világszínvonalú, az ellátás színvonala nem ezt mutatja. Daganatos halálozásban Magyarország élen jár, a 75 évesnél fiatalabbak 41 százaléka hal meg úgy, hogy az orvostudomány és a technika jelenlegi állása alapján megmenthető lenne az élete. A fővárosi kórházak többsége siralmas állapotban van, tombol az orvoshiány, az emberek több hónapos várakozás után jutnak szakrendelésre, és a kórházi várólisták is hosszúak, a centrumként üzemelő Honvédkórház sürgősségi ellátása az összeomlás határán van, de az alapellátással is gondok vannak. Kásler Miklós miniszter eközben arról értekezett, a halálos betegségek 70-80 százaléka elkerülhető lenne a tízparancsolat betartásával.

Erre később rá is tromfolt: lehet, hogy tévedett, és nem 70-80, hanem 90 százalékban lehet megelőzni a betegségeket a tízparancsolat által. Az a népegészségügyi program, amit a minisztérium összeállított, a tízparancsolatból következik.

A tízparancsolat egy közel tökéletes népegészségügyi program

– fejtegette a Hír Tv-ben.

A poénokon túl nincs semmi

Kásler Miklós júniusban beszélt arról, "három héten belül" fontos programok jönnek, úgymint

• a legnagyobb halálozási rátájú betegségcsoportokra, keringési problémákra, daganatos megbetegedések kezelésére
• az embert megnyomorító betegségek – mozgásszervi és pszichés megbetegedések – kezelésére,
• a demográfiai célt figyelembe véve a gyermekgyógyászat területére is nemzeti programot dolgoznak ki.

E köré szeretnének felépíteni egy korszerű népegészségügyi programot is. De ígérte még a

• sürgősségi ellátás hatékonyabbá tételét
• és az alapellátás feladatainak kiszélesítését is.

A népegészségügyi programhoz a területek vezetői júniusban leadták a koncepciójukat, ahogy a sürgősségi ellátással kapcsolatban is volt már konzultáció, Nagy szerint el is készült egy szakmai program, ám az érintetteknek fogalma sincs, végül milyen anyag kerül vagy került a kormány elé.

A népegészségügyi programból eddig annyi látszik, hogy végre-valahára elindult a vastagbélrákszűrés (a mostani programot Kásler jelentette be, de az ötlet nem az övé, még az első Orbán-kormány minisztere, Mikola István ígérte meg 2001-ben), de kiderült, a kormány blöfföl, az állami rendszerben a vizsgálatokhoz nincs elég orvos, asszisztens és kolonoszkóp. Ezekben az ügyekben nem Nagy, hanem Kásler nyilvánult meg.

Ha nem megy, kirúgják

Bár Kásler Miklós vitte a minisztériumhoz a Lévai Anikóval is jó viszonyt ápoló Nagy Anikót a Heim Pál Gyermekkórház éléről (neve már a korábbi ciklusban is felmerült lehetséges vezetőként), úgy tudjuk, az utóbbi időben megromlott a viszonyuk, annyira, hogy Kásler maga kezdeményezte Nagy felmentését a miniszterelnöknél. Orbán ezt elutasította, Nagy viszont megkapta a lehetőséget arra, hogy maga jelentse be távozását. A kormányváltáskor, például Lázár János esetében láttuk: nem mindenki kap ilyen gesztust Orbántól.

Azt, hogy milyen lépések vezettek ahhoz, hogy Kásler és Nagy viszonya ennyire megromlott, forrásaink nem tudták lépésről lépésre elmondani, de végső pontként azt említették, hogy a véglegesített vezető nélkül működő Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) élére a miniszter egy különös tanácsadó testületet nevezett ki. Mivel a testületnek teljes betekintése van a papírokba, szakmán belül azt feltételezik, előkerülhetnek csontvázak a szekrényből. Az OGYÉI Ellenőrzési és Technológiai Főigazgatóságát korábban az a Nagy Szilárd vezette, akit helyettes államtitkárként az elmondások szerint Nagy Anikó vitt a minisztériumba.

Fülöp Máté

A Népszava is említi az OGYÉI tanácsadó testületének kinevezését olyan szemszögből, hogy Kásler ezzel az intézkedéssel átnyúlt Nagy Anikó feje fölött, de nem ez volt az egyetlen eset: Kásler állítólag az egészségügyért felelős államtitkársághoz tartozó háttérintézményeket is közvetlen és személyes irányítása alá vonta. A lap Székely László szívsebész ügyéről ír, akit egy műtét miatt azonnali hatállyal rúgtak ki a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Szívsebészeti Osztályának éléről. Nagy állítólag közvetített az ügyben, így Székely év végéig még műthetett volna, azonban Kásler személyesen tiltotta meg a főigazgatónak, hogy visszalépjen az azonnali hatályú felmondástól.

Orbán Viktor hivatalosan még nem jelentette be, hogy elfogadta Nagy Anikó lemondását, mindenesetre a Magyar Távirati Iroda is tényként kezeli az államtitkár távozását. Nagy az MTI-nek azt mondta, szeretne visszatérni a Heim Pál főigazgatói posztjára. A Heim Pál kórházat jelenleg megbízott főigazgató vezeti. A Nagy munkáját ismerő forrásaink szerint nem lesz nehéz visszatérnie az intézménybe, melynek a fejlesztéséért sokat tett, nincs olyan belső ellenzéke, amely ezt megakadályozná.

Rögtön lett másik?

Az sem kizárt egyébként, hogy már meg is van az október 12-i hatállyal távozó Nagy utódja. A hírek szerint Kásler Miklós egy ideje már keresi az új államtitkárt, úgy tudjuk, az Egészséges Budapest Program miniszteri megbízottját, Cserháti Pétert hosszú órákon keresztül győzködte, hogy vállalja el a posztot, de ő nemet mondott. Kedden viszont lemondott a Honvédkórház orvosigazgatója, Tamás Róbert. A kórházon belül ellentmondó forgatókönyvek keringenek: az egyik verzió szerint a Honvédkórház állapota miatt kellett távoznia, a másik magyarázat szerint viszont előrébb léphet. A szakembert már a választások után az egészségügyi államtitkári poszt egyik várományosaként emlegették, így kollégái nem tartják kizártnak, hogy most övé lehet a poszt.