Egy hajszál súlya – Menekült emberek történetei. Ez a címe a Tatár Babett és Vida Judit által szerkesztett tanulmánykötetnek, amelyet a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) adott ki. Ahogy arra a Napi.hu felhívta a figyelmet, Tatár „A lakás az evésnél is fontosabb” – avagy egy hajléktalanellátó intézmény ’kalandjai’ menekült és oltalmazott embereknek szóló lakhatási programban c. tanulmányában azt írja, havi 40-80 ezer forint lakhatási támogatást nyújtott a BMSZKI menekültek számára 2016 szeptemberétől 2018 májusáig.

Az azóta megszüntetett Magyar Nemzet alapján idén januárban megírtuk, nemcsak az 1291 menekült befogadását – amiről Altusz Kristóf Times of Maltának adott interjújából értesült a magyar közvélemény –, hanem azt sem közölte a kormány, hogy 2016-ban lakhatási programot is indítottak menekültek számára.

A tanulmányból most kiderül, hogy több mint két éve indították el a „Nemzetközi védelemben részesülők önálló lakhatásának segítése” című programot, ennek célja az önálló lakhatáshoz való hozzájutás megkönnyítése és a már meglévő lakóhely fenntartásának segítése volt. Olyan rászoruló családok vagy egyedülállók jelentkezhettek a programba, akiket a magyar hatóságok menekültként vagy oltalmazottként ismertek el, tartósan Magyarországon kívántak letelepedni, és a kérelem beadásának időpontjában családjukban az egy főre jutó jövedelem havonta nem haladta a meg a mindenkori nettó minimálbér 150 százalékát.

Tatár azt írja:

A projekt zárásához közeledve 74 felnőtt és családtagjaik (összesen több mint 100 ember) számára ítéltünk meg és nyújtottunk anyagi támogatást. Személyenként 8-12 hónapon keresztül, átlagosan 650 000 forint (40-80 ezer forint/hó) értékben nyújtottunk segítséget a lakhatási kiadások fedezésére. Ha a családtagokat is számoljuk, akik közvetlenül nem kaptak kézhez pénzbeli juttatást, de együtt költözőként támogatott lakhatásban laktak, akkor az egy főre jutó átlagos támogatási összeg 460 ezer forintot tesz ki.

A támogatott ingatlan leggyakrabban albérlet volt, 3 esetben munkásszállás, illetve egy esetben az ügyfél saját – nagyon rossz állapotú – lakásának a rezsiköltségeihez járult hozzá a BMSZKI. A megítélt támogatás összege a programban 82,5 millió forint volt, ennek több mint 70 százalékát közvetlenül a célcsoportra költötték. Az összesítés szerint a programban

• 34 afgán,
• 7 szír,
• 6 nigériai,
• 5 etióp és 5 szomáliai,
• 4 nepáli és 4 pakisztáni,
• 3 iráni, 3 eritreai, 3 kubai,
• 2 azeri és 2 szudáni,
• 1 jemeni, 1 kameruni és 1 ugandai, valamint
• 8 ismeretlen

állampolgár vett részt.

Amikor a Magyar Nemzet erről írt, úgy fogalmaztak, az Európai Bizottság által létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaira pályázott a BMSZKI, sikeresen, a 2014–2020-as időszakra 9,9 milliárd forintra. A 2015. június 30-án közzétett pályázatra eredményesen nyújtottak be támogatási kérelmet, és Nemzetközi védelemben részesülők önálló lakhatásának segítése című pályázatával 82,5 millió forintot nyert el. Az Európai Unió az alapokból megvalósítandó projektekhez 75 százalékos támogatást nyújt, amelynek mértékét évente határozza meg. A fennmaradó 25 százalékos forrást pedig a hazai költségvetés állta.

Akkor a Belügyminisztérium hárított. A magyar kormány és a Belügyminisztérium nem biztosít lakást Magyarországon a nemzetközi védelemben részesülőknek és menedékkérőknek, állította a BM közleményében. Azonban az EU biztosított, a támogatás továbbításában pedig a minisztérium is részt vett.

Korábban szintén a Napi.hu alapján megírtuk, idén eddig összesen 565 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be és 354 fő részesült a nemzetközi védelem valamilyen formájában (menekült, oltalmazott, befogadott). Az október 9-i adatok alapján pedig 159 fő tartózkodik a két tranzitzónában.