Körülbelül egy hónapja a Facebook-oldalán a brit The Economist egy videót tett közzé "Hogyan bontsuk le a demokráciát?" címmel, amelyben Kínát, Törökországot és Oroszországot hozzák példának arra, hogy autokrata vezetők hogyan erősítik meg hatalmukat a demokráciát aláásva.

A videóban az szerepel, hogy a demokrácia lebontásának négy lépcsőfoka van: először egy karizmatikus vezető azt ígéri, hogy megmenti az embereket, majd találnak egy ellenséget. A videó erről megjegyzi, hogy a migránsok jó alanyok ehhez, mert nem tudnak szavazni, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnökre hivatkozva azt írják, hogy ő arra figyelmeztet, hogy a muszlim migránsok el fogják pusztítani Magyarországot. A videó szerint ezután következik a demokratikus intézmények aláásása, mint a szabad sajtó, vagy a pártatlan igazságszolgáltatásé, végül pedig összezúzzák mindazt, ami az ellenzékből maradt. Erre török és veneuzelai példákat hoznak.

Kovács Zoltán kormányszóvivő ezzel kapcsolatban azt írja az Economistnak küldött olvasói levelében, hogy Orbán csak azt mondta, hogy a migráció fenyegetést jelent Európa közbiztonságára, jólétére és a keresztény kultúrára, és arra figyelmeztetett, hogy az Európába érkezők más vallásban nőttek fel, és más kultúrát testesítenek meg.

"Egy olyan évszázad után, amelynek során két háború katasztrofális pusztítást hozott, és fél évszázadnyi, a nemzeti identitásunkat eltörölni kívánó kommunizmus után Magyarország nem fog bocsánatot kérni azért, hogy a kultúrájának megőrzését a fő prioritások közé teszi" – írja Kovács, aki szerint a nyugat-európai országokban a migráció által állított kihívások láttán az Orbán-kormány részéről észszerű érv az, hogy a bevándorlást korlátozni kell.

Azt írja, hogy megérti, hogy "a migrációs válság kicsit máshogy néz ki egy szerkesztőségi lakosztályból Londonban", azért megoszt néhány adatot arról, hogy milyen a helyzet egy olyan ország szemszögéből, amely a határon az élvonalban van. Mint írja, 2015-ben 400 ezer migráns érkezett, többségük szerinte illegálisan, és mielőtt a magyar kormány felállította a kerítést a határon, az illegális bevándorlás ellenőrizetlen volt. "Olyan érzés volt, ahogy Orbán miniszterelnök megmondta, mint egy 'invázió', Magyarország polgárai pedig, ahogy más európai polgárok is, azt akarták, hogy megállítsák" – írja.

Kovács szerint "több mint ironikus", hogy az Economist ezt a példát hozza arra, hogy Orbánt autokrata vezetőkkel hozza összefüggésbe, majd hozzáteszi, hogy az áprilisi parlamenti választások valójában egy népszavazással értek fel a kormány bevándorlási politikájáról, az eredmény pedig kétharmados felhatalmazást adott a kormánynak. Azt is megemlíti, hogy a kormány egy nemzeti konzultáción kérte ki a migrációval kapcsolatban az emberek véleményét, ezért "a mi kemény álláspontunk a bevándorlásról az állampolgárok akaratát tükrözi", míg ez nem mondható el azokról, akik migrációt akarnak.

Kovács két napja a Le Monde újságírójának is üzent, aki azt írta, az első Kínai Nemzetközi Import Expón az EU-s országok közül egyedül Magyarország vett részt díszvendégként, és egyedül Orbán ment el az európai vezetők közül. Kovács erről azt írta, Európából Magyarország mellett Németország és Nagy-Britannia is jelen volt díszvendégként, valamint több európai vállalat is ott volt, európai vezetők közül pedig a cseh elnök, a horvát miniszterelnök, alitván elnök, a máltai miniszterelnök, valamint az olasz miniszterelnök-helyettes is részt vett, más európai országok pedig miniszterek szintjén képviseltették magukat.