Közgyűlést tartott az MTA, az eseményre hivatalos lett volna Palkovics László innovációs miniszter is, de végül nem jött el, csak a levelét olvasták fel. Egy másik eseményen viszont beszélt az akadémiáról és távolmaradásának okairól is, így kiderült, azért nem ment el a közgyűlésre, mert a testület elé olyan anyagok kerültek, amelyek "méltatlanok az MTA közgyűléséhez és nem tartalmaznak olyan pontokat, amelyekkel az akadémia köztestületét terhelni kellene".

Hét éve volt legutoljára rendkívüli közgyűlés, akkor a kutatóhálózatokról döntött az MTA, és ma is erről volt leginkább szó. Lovász László MTA-elnök emlékeztetett rá: a vonatkozó törvény idén nyáron megváltozott, és módosult a költségvetési helyzet is. Az elnök szerint számítottak arra, hogy Palkovics is részt vesz a találkozón, és ismerteti az elképzeléseit a kutatóhálózati rendszer finanszírozását fenntartani. A miniszter azonban ugyebár nem jelent meg, magyarázatát pedig az MTA elnöke nem tudja elfogadni.

Vékás Lajos, Lovász László, Török Ádám

Máté Péter

A közgyűlés végül úgy döntött: az MTA tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal. Elvárja ugyanis, hogy a kutatási hálózat finanszírozása folyamatos legyen. Létrejön egy 14 fős bizottság, amely átvilágítja a kutatóintézet-hálózatot. Azt kérik, hogy az intézetek, amelyeket össztudományos szempontok alapján támogatandók látnak, rendelkezzenek tervezhető forrással, amelyet a kormány biztosít. A közgyűlés úgy fogalmazott: a kutatóintézetek sorsáról az akadémiának kell döntenie, változás pedig csak akkor fogadható el (alkalmazott irányba fordítva tevékenységét, vagy egyetemi fenntartás alá helyezve), ha a vizsgálat után ezt javasolják.

Lovász elnök szerint Palkovics vissza akarja tartani az MTA finanszírozásának első negyedéves dologi részét, mivel szerinte az akadémia nem csinál semmit.

Még nem tudom, hogy működik majd az MTA,

mondja kérdésre válaszolva Lovász. A kutatók fizetését kifizeti, a dologi kiadásokat visszatartja.

"Nem mi éleztük ki ezt a helyzetet", mondja Lovász felidézve, hogy az MTA-val szemben több vád is megfogalmazódott. Ezek egy része szerint az akadémia politizál, kutatási rendszere pedig nem hatékony. Az elnök azonban állítja, a kutatóhálózat a leghatékonyabbak közt van, ami pedig a politizálást illeti, szerinte a tagok kifejthetik magánvéleményüket, de ekkor nem hivatkozhatnak az akadémiai pozíciójukra. Úgy vélte, a kutatási területek átpolitizáltságára lehetne közvetítőket beiktatni, hogy a tudományos eredményeket a döntéshozók megismerhessék.

Lovász reméli, még meg tudja győzni a kormányt, hogy ne vonjon el pénzeket. E téren a legnagyobb eltérés az alapfinanszírozás fogalma körül van: szerinte ugyanis egy kutatóintézet áramszámlájának kifizetése nem történhet pályázati pénzből, míg Palkovics és a kormány ezt máshogy gondolja. Lovász állítja, az MTA eddig is sokat engedett, a miniszter új koncepciójára azonban nem tudtak részleteiben reagálni, de megpróbál valamiféle működő kompromisszumot elérni.

Máté Péter

Nagyot szólt idén júniusban a kormány húzása: az MTA 28 milliárdos támogatását az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz rendelte, ami az MTA szerint fenyegeti a kutatási szabadságot és a kutatóintézetek megszüntetésének rémét is felidézte. Az akadémia eleinte nagyon vehemensen tiltakozott a kormány szándéka ellen, a helyzetet többször elfogadhatatlannak nevezték akadémiai tisztségviselők. A kormány jelezte, nem tervez semmi korlátozót lépni, ugyanakkor a kutatásoknak jobban kell reflektálniuk a valós igényekre. Török Ádám MTA-főtitkár lapunknak is elmagyarázta, miért nincs értelme ennek az alapkutatásokban, és miért kell ebben a kérdésben is a tudományos logikára hagyatkozni. A tárgyalások megkezdődtek, decemberre meg kellett volna állapodni, de az MTA megszakította a tárgyalásokat. A kormány visszakozott, a kutatóintézetek költségvetése és a pályázati finanszírozás átmenetileg nem változik. Márciusra körvonalazódnia kell egy megállapodásnak.

Később az akadémia stratégiát és hangnemet váltott: kerülte a konfliktus lehetőségét is, sőt olyan, egyesek szerint öncenzurális lépéseket is tett, mint a Magyar Tudomány Ünnepére bekért, de politikusabb, vagy a kormánynak érzékenyebben ható témájú (pl. gender, propaganda) előadások elhangzásának megtiltása. Ez tiltakozásokat váltott ki, Kertész János Széchenyi-díjas hálózatkutató emiatt nem tartott meg előadását az MTA-n. Figyelemre méltó, hogy az MTA semmilyen közleményt nem adott ki a CEU távozásának bejelentésére sem, pedig Török Ádám még úgy nyilatkozott korábban: "A CEU-t úgy kellene tekinteni, mint Magyarország külföldön igen széles körben elismert egyetemét, ahol magyar diákok és oktatók is dolgoznak, tanulnak, jó körülmények között. Munkássága révén az összesített magyar publikációs teljesítmény sokkal jobb, mintha a CEU nem létezne."