Bírósághoz fordult a TASZ, mert szerintük jogellenesen jött létre az új kormánypárti médiabirodalom, vagyis a rengeteg Fidesz-közeli újságot, portál, tévét is magában foglaló KESMA.

Mint ismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta. A Szabad Pécset képviselve a TASZ bírósághoz fordult, mert az összeolvadás szerintük több szempontból alkotmányellenes.

Célunk, hogy a bíróság megváltoztassa a GVH döntését, vagy új eljárás lefolytatására kötelezze a szervet

– írták közleményükben.

A TASZ kerestében kifejti, hogy a kormányrendelet, illetve az azt lehetővé tevő törvény is alkotmányellenes. A törvény azért, írják, mert nem szab érdemi határt annak, hogy a kormány egyes üzleti tranzakciókat kivonjon a versenyvédelmi eljárás alól, a KESMA-t érintő kormányrendelet pedig azért, mert visszaélésszerűen alkalmazta a szabályt, amikor a döntéshez egyszavas, közérdekre utaló “indokolást” fűzött. A szervezet azt kérte a bíróságtól, hogy az alkotmánysértés megállapítása érdekében forduljon az Alkotmánybírósághoz.

"Keresetünkben a Gazdasági Versenyhivatal döntésének bíróság vizsgálatát kértük. Elsődlegesen azt kértük a bíróságtól, hogy változtassa meg a GVH döntését és tiltsa meg az összefonódást, ennek hiányában pedig azt, hogy kötelezze a GVH-t a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására" – írták. 

Valami bűzlik

Az üggyel kapcsolatban a Szabad Pécs oldalán megjelent interjúban a TASZ részéről azt mondták, nem vaktában kezdtek el jogi érvelést kidolgozni, minden aktát megnéztek. A dokumentumokban pedig azt látták, "hogy a GVH belső szervezeti egységei, amelyek szakmai és nem politikai szempontokat érvényesítenek a munkájukban,

ugyancsak problémásnak találták ezt az összefonódást, és javaslatot tettek a GVH eljárásának a folytatására.

"Ami a fejtörést, vagy a szakmai kihívást jelentette, az az volt, hogy eljárási értelemben az a december elején született politikai döntés, amivel a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az összefonódást, vajon megakadályozhatta-e a vizsgálat érdemi befejezését. És mi éppen azt mutatjuk be ebben a keresetben, hogy valójában nem lehetett volna ezt az eljárást ilyen gyorsan befejezni, hanem az összefonódást érdemben meg kellett volna vizsgálni" – mondta a lapnak Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója.