Múlt pénteken egy fegyvert szerző rab megszökött a Fővárosi Törvényszékről egy büntetőügy tárgyalása közben. A szökevény menekülés közben egy elé kanyarodó autóból kirángatott sofőrrel dulakodni kezdett, elesett, majd újból futásnak eredt, de a rendőrök pár pillanat múlva utolérték és elfogták.

A 24.hu a BRFK-nál érdeklődött, hogy megtudják, a sofőr hátráltatta vagy segítette a rab elfogásában részt vevő rendőrök munkáját. A hatóság válaszában azt írta, "a férfi elfogását az autó sofőrjének fellépése nem segítette elő", majd hozzátették: ezért nem is kapott semmilyen elismerést.

A lap kérdésére a válsághelyzetek szakértője, Végh József azt mondta, úgy látta, hogy a sofőr beavatkozása nehezítette az elfogásban részt vevő rendőrök munkáját. "Lehet látni, hogy megtorpannak, és csak akkor indulnak meg, amikor a sofőr elengedi az elkövetőt" - mondta a kriminálpszichológus, aki elmagyarázta azt is, ilyen esetben miért nem szerencsés az, ha megjutalmazzák a túszt, aki az elkövetővel szembeszáll.

"Bátorítólag hatott volna a civil lakosságra, ha megjutalmazzák. Egyetértek azzal, ha az hangzik el, hogy ne avatkozzanak közbe a civilek. Ezzel ugyanis a lakosság a saját, valamint a rendőrök életét is veszélyezteti. Ha túszul ejtenek valakit, nagyon fontos, hogy betartsa az elkövető utasításait. Se többet, se kevesebbet nem szabad tenni annál, amit kér. Ha arra kér például minket, hogy adjuk oda az autónkat, akkor adjuk oda, és mondjuk, hogy igen, adom az autót. De ugyanígy kell válaszolnunk a többi utasítására is. Ezeknek fontos pszichológiai jelentősége van, mert megnyugtatják a támadót. Ezt azért fontos tudni, mert az elkövető mindig az első másfél órában a legveszélyesebb. A legtöbb haláleset ilyenkor történik" - mondta.