szerző:
T. R.
Tetszett a cikk?

A mostani politikai rendszereknek, legyenek bárhol a világban, semmi közük az 1920-as, 1930-as évek politikai berendezkedéseihez. Egy rezsim ma is lehet radikális, lehet populista, léteznek fasiszta mozgalmak is, de ezek mind saját, új stílusjegyekkel bírnak. Erről beszélt a világ egyik legelismertebb fasizmuskutatója és ez áll a hvg.hu heti belpolitikai elemzésének központjában is.

Mielőtt azonban rátérünk ennek ismertetésére, nézzük, mi történt a héten itthon.

A kormány új plakátkampányba kezdett, Orbán Viktor ezt tájékoztató kampánynak nevezi, Soros György mellett Jean-Claude Juncker látható a plakátokon – a Fidesz-kormány már saját európai párttársát támadja. Juncker szerint az üzenet hazug, Merkel is Juncker mellé állt az ügyben, a Néppárt kiakadt és az Európai Bizottság is nekiment a plakátoknak.

Andrew Stroehlein, a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet európai médiaigazgatója azt írta:

A magyar demokráciaellenes kormány újabb gyűlöletkampányba kezdett, a fókuszban Juncker bizottsági elnökkel. Nagyszerű módja ez az adóforintok elköltésének egy olyan országban, ahol a betegeknek kell vinniük a WC-papírt, ha kórházba kerülnek.

 

Minden részletet az EU és a magyar kormány legújabb háborújáról itt talál. És még:

  • A Momentum ellenkampányt indított, Juncker és Soros helyett Orbán és Rogán van a plakátjaikon.
  • A Jobbik nem szűnik meg, de felkészültek rá.
  • Az LMP EP-listáját Vágó Gábor vezeti, az európai megmérettetésen egyedül indulnak, az önkormányzati választásokon együttműködnek.
  • Már a félidőben lecserélhetik az MSZP elnökét.
  • Az ellenzék pedig kivonult a parlamenti ülésről, egészen a Suzuki gyár parkolójáig jutottak.

A radikális jobboldal evolúciója

Nincsenek jó populisták, mind veszélyesek a demokráciára – ezt mondta lapunknak Jan-Werner Müller, a Princeton Egyetem politológiaprofesszora, amikor beszélgettünk vele. A populizmus, a nacionalizmus, a radikalizmus évek óta agyonhasznált szavai a közéletnek, a magyar rendszert is le lehet írni ezekkel többé-kevésbé.

A napokban egy svéd-angol think tank, a Timbro is közölte legfrissebb populizmusindexét, kutatásuk fő megállapítása az, hogy Magyarország a legpopulistább ország 33 európai ország közül, Orbán Viktor rendszere jelentős károkat okoz a liberális demokráciának.

 

Az Oxford Research Group (ORG) a napokban pedig interjút közölt Matthew Feldman kutatóval. Feldman a fasiszta ideológia és a szélsőjobb szakértője, a Teesside egyetem professzor emeritusa. Az ORG munkatársának rögtön az első kérdése volt Feldmanhoz, kutatóként milyen hasonlóságokat lát a ’20-as, ’30-as évek politikai berendezkedései és a mostaniak között.

Első ránézésre nagyban különböznek ezek a rezsimek – mondta a szakértő.

Majd hozzátette, kevés a tisztán fasiszta politikai mozgalom ma, de reformista radikális csoportok a világ több pontján erősödnek, több autoriter vezető pedig kormányzó pozícióban is van, például Magyarországon, Lengyelországban, Amerikában, Brazíliában, a Fülöp-szigeteken, vagy Indiában.

Feldman szerint a második világháború óta több nagy változás is megfigyelhető a radiális jobboldal stratégiájában és retorikájában. Például a bőrcsizmát nyakkendőre cserélték a mai autoriter rezsimek vezetői, ráadásul névleg senki sem vitatja, hogy demokratikus a rendszer, amit épít. Még ha az illiberális demokrácia is – ahogy Orbán mondta. A beszélgetés egy pontján Feldman kijelenti, a közösségi média elterjedése miatt ma úgy tűnik,

a radikális jobboldal sokkal jobb az érzelmi üzenetek célba juttatásában, mint az igazság bajnokaként ismert liberálisok.

 

A professzor szerint szenvedély ma a radikálisok oldalán áll, a liberalizmus védelmezőinek ennek hiányát veti szemére.

Feldman beszél még arról, hogy:

  • az alt-right mozgalmakat a legsikeresebb újracsomagolt fasiszta mozgalmaknak tartja,
  • populisták pedig nem csak a jobboldalon vannak, elég csak Cipraszra (Görögország), Sandersre (Amerika) vagy Corbynra (Anglia) gondolni, de a baloldali populisták populizmusa sokkal inkább mobilizációs taktika, mint ideológia.
  • Ráadásul nem is minden jobboldali radikális populista.

*

Akit pedig még tágabb, bővebb és mélyebb összefüggésében is érdekel az új típusú nacionalizmus, ajánljuk a Foreign Affairs legfrissebb számát.

A nacionalizmus a történelem legnagyobb bűncselekményeihez vezetett korábban. Most visszatért – áll a lap ajánlójában.

 

Belül pedig nyolc témakörben vitatja meg nyolc szerző a nacionalizmus újjáéledését, illetve a politikusok erre a kihívásra adott válaszait.

(Kiemelt kép: tiburi / Pixabay, megjegyezzük: az ORG is ezzel a képpel hozta a fent bemutatott interjút.)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Megnézem az ajánlatokat
Orbán Viktor Fidesz fasizmus populizmus jobboldal demokrácia nacionalizmus