Navracsics: Szerettem volna EP-képviselő lenni – a Politico és a hvg.hu összeállítása a magyar választási játszmákról

Navracsics: Szerettem volna EP-képviselő lenni – a Politico és a hvg.hu összeállítása a magyar választási játszmákról

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Politico-hvg.hu

Ön most a POLITICO Európai választások Playbook sorozatát olvassa. A cikk a bemutatott 19 uniós tagállam közül a magyarországi EP-jelölteket és a kampány érdekességeit foglalja össze a május 23-26-ai voksolás véghajrájában, benne interjúval Navracsics Tibor magyar EU-biztossal. Az összeállítást Lili Bayer és Ryan Heath készítette a hvg.hu két munkatársa, Gyükeri Mercédesz és Serdült Viktória közreműködésével.

Magyarországi gyorstalpaló: Ha nem olvasta volna, itt találja az első Magyar Playbookot.

Ha tetszik, amit olvas, iratkozzon fel a POLITICO hírleveleire!

Pillantás az EP-választás kulisszái mögé

Magyarországon szabad választáson 25 párt jelöltjei versengenek 21 képviselő helyért az Európai Parlamentben, de vajon igazságosan teszik ezt? A bírálók már most, negyven nappal a voksolás előtt kétségeiknek adnak hangot az európai parlamenti szavazással kapcsolatban.

Budapest belvárosának utcái ma is tele vannak hirdetésekkel: „Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást” – áll a plakátokon, melyeken, büszkén feszít a Fidesz logója, és arra is emlékezteti a járókelőket, hogy menjenek el szavazni május 26-án.

©

Az autóutakat más, kormányzati pénzből finanszírozott hirdetések uralják, melyek az új családvédelmi akciótervet hirdetik (ezekre cserélték le az Európai Uniót és Jean-Claude Junckert közvetlenül támadó plakátokat). Az EP-választásokon induló ellenzéki pártok reklámjait már nehezebb megtalálni, hacsak nem futunk bele az aktivistáikba valamelyik aluljáróban. Az első EP-képviselői helyét megcsípni tervező kis liberális pártnak, a Momentumnak például mobilplakátja van. Az ellenzéki pártok emellett azért tiltakoznak, ahogyan a közmédia bánik velük.

„Úgy tűnhet, mintha nem is nagyon zajlana választási kampány Magyarországon” – mondta a Playbooknak Csáky Zselyke, a Freedom House európai és eurázsiai kutatási igazgatója. „A kormány nemcsak most, hanem korábban folyamatosan kampányolt, uralja a híreket és a politikai napirendet, az ellenzéknek viszont gyakorlatilag se tere, se anyagi forrása nincs arra, hogy szembeszálljon ezzel a narratívával” – tette hozzá.

Félelmeik nagyban emlékeztetnek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelőinek 2018-as aggodalmaira. Az EBESZ akkor megállapította, hogy a magyar országgyűlési szavazásban „a választópolgároknak sokféle politikai választási lehetősége volt, ennek ellenére a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek”. Az amerikai Freedom House éves jelentésében 1989 óta először „részben szabad” országként listázta Magyarországot.

A közöny a Fidesz legjobb barátja

Bár a magyar felnőtt lakosság többsége nem támogatja Orbánt, a miniszterelnök jó munkát végez, hogy elérje, ne törődjenek vele. A budapesti vacsoraasztalok mellett folytatott viták gyakori témája, hogy vajon van-e – és melyik – ellenzéki politikus, aki szövetkezett a Fidesszel. Még az oroszokat sem érdekli annyira a dolog, hogy beavatkozzanak: egy volt magyar hírszerző azt mondta a Playbooknak, a Kremlt nem zavarja Magyarország: "most Magyarországon nincs miért beavatkozni a választásokba, mert minden úgy működik, ahogy ők szeretnék”.

Gyöngyösi Márton, a legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Jobbik ellentmondásos listavezetője úgy fogalmazott a Playbooknak: „a kampányban tapasztalt technikai nehézségek – kiegyensúlyozatlan médiajelenlét, bírság az Állami Számvevőszéktől stb. – mellett a közöny jelenti a legnagyobb kihívást. A választópolgárok még nem jöttek rá, hogy mi forog kockán május 26-án: megengedjük-e Orbánnak, hogy teljesen elszigetelje Magyarországot az EU-ban, és végül egy HUXIT-ot hajtson végre, esetleg más populistákkal együtt belülről pusztítsa el az EU-t, vagy nem.”

©

Orbán bonyolult európai álma

Orbán számára a választás nem igazán a belpolitikáról, sokkal inkább az Európában elfoglalt helyéről szól. A miniszterelnök ambíciói túlmutatnak a magyar határon: szövetségesei balkáni médiaholdingokba fektettek be, és nemrég egy nemzetközi, többnyelvű hírügynökséget is létrehoztak V4NA néven. Legutóbbi szalagcímeik között egyaránt szerepel a „Magyar gazdaság jobban ellenáll a válságoknak” és a „Botrány a Soros bennfentesének tartott svéd liberális politikus körül”.

Bár a Fideszt márciusban felfüggesztették a jobbközép Európai Néppártból (EPP), továbbra sem világos, milyen irányvonalat választ majd a jövőben.

A Fidesz EP-választási kampányindítóján Orbán úgy fogalmazott: „a mi jövőnkről mi döntünk, és nem az Európai Néppárt”. A miniszterelnök azzal is megvádolta az EPP-t, hogy „liberális európai birodalmat épít”, egykori szövetségesét, Manfred Webert, az EPP csúcsjelöltjét pedig amiatt hibáztatta, hogy bátorította a Fidesz tagjait, ösztönözzék a párt kilépését a Néppártból.

„Én türelmet szeretnék kérni, majd a megfelelő időben és a nemzeti érdekeinkből kiindulva dönteni fogunk” – mondta. A teljes beszéd megtalálható Orbán Viktor hivatalos oldalán.

Orbán találkozott már szélsőjobboldali flamand fiatalokkal, közel áll a kormányzó konzervatív lengyel Jog és Igazságosság párthoz és csodálja Matteo Salvini szélsőjobboldali olasz belügyminisztert. A magyar miniszterelnöknek eközben Salvini új euroszkeptikus szövetsége, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciója egyaránt udvarol.

©

Egy, az euroszkeptikusokkal kötött esetleges megállapodás azonban sok problémát is jelenthet a Fidesznek. Orbán Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese, ami nehézzé tehet bármely lengyel párttal kötött politikai szövetséget. Ha Orbán inkább Salvinihez csatlakozna, valószínűleg vele és Le Pen pártcsaládjával kellene osztoznia a stáblistán: ez kényelmetlen helyzet lehet egy olyan kormányfőnek, aki magát az európai nacionalisták vezetőjeként látja.

A legfontosabb, hogy a Brüsszelben a legfontosabb játékosnak tartott Európai Néppárt tagságának elvesztésével a Fidesz jobban ki lenne téve komoly jogállami vizsgálatoknak, és akár az anyagi szankciók kockázatának is. Orbán jelenleg arra számít, hogy az EPP-nek szüksége van arra a 14 EP-képviselőre, akiket a nyáron minden bizonnyal Brüsszelbe küldhet, és a Magyarországgal szomszédos országok magyar kisebbségi pártjainak szavazataira is.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, melynek két képviselője is van a Néppártban, azt mondta: “nincs okunk alternatívát keresni az Európai Néppártra”. Azt is hozzátette, biztos abban, hogy „a Néppárt nagy többsége a választások után nem a megosztásra, hanem az összefogásra szavaz majd”.

Trócsányi László – Magyarország következő gyújtópontja

Orbán az elmúlt egy évben tovább tüzelte a Brüsszellel szembeni ellentéteit, és a dráma középpontjában hamarosan Trócsányi László állhat. Igazságügyi miniszterként Trócsányi felügyeli a Brüsszellel folytatott jogállami vitákat, és ő áll a Fidesz európai parlamenti listájának első helyén. Ennél is fontosabb, hogy sokan őt tartják Orbán jelöltjének az európai biztosi posztra. Jelölése valóságos rémálom lenne az Európai Néppárt számára, hiszen egészen biztosan vitás helyzetet teremtene az Európai Parlamenttel, akik akár meg is akadályozhatják a Néppárt csúcsjelöltjének kinevezését az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Belpolitikai háttér

A decemberi kormányellenes megmozdulások ellenére az elmúlt hónapokban alábbhagyott az ellenzék lendülete. Január második felére véget értek a nagyobb, feszült megmozdulások, lehetőséget adva a Fidesznek, hogy kényelmesen készüljön az EP-választásokra, és csendben építgesse választói bázisát az őszi önkormányzati választásra.

A Fidesz eközben abból is leckét ad, mit jelent a fókuszált kampány: hét mondatból álló választási programjuk a migrációról és Európa keresztény kultúrájának megvédéséről szól. A kormány új családvédelmi akcióterve – mely elsősorban a gyermeket vállalók ingatlanvásárlását támogatja – szintén segíthet szavazatokat szerezni.

Az ellenzéki pártok eközben olyan témákat karoltak fel, melyeket nehéz lesz vonzóvá tenni a szélesebb választói bázisnak. A Jobbik most már az európai integrációt támogatja, kiemelve a bérunió és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás szükségességét. A programjukban ráadásul csak a 12. oldalon szerepel a migrációval kapcsolatos álláspontjuk. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök pártja, a Demokratikus Koalíció Európai Egyesült Államokat – benne európai minimálbérrel, minimálnyugdíjjal és családi pótlékkal – akar, az LMP pedig ragaszkodik a klímaváltozás komfortzónájához.

Playbook-interjú Navracsics Tibor biztossal

Navracsics Tibor európai uniós biztos – aki régóta a Fidesz tagja és egyike a kevés mérsékeltnek a párton belül – úgy látja, pártja fontosabb szerepet fog játszani a következő Európai Parlamentben.

“Az én előrejelzésem szerint a következő Európai Parlament politikailag sokkal fragmentáltabb lesz, egy gyengébb és sérülékenyebb többséget alkotó koalícióval – mondta a Playbook kérdésére. „Ebből adódóan a működés kiszámíthatatlanságának is nagyobb lesz a kockázata. Következésképpen a Fidesz mandátumainak jelentősége felértékelődhet akár a Bizottság mögött álló többség, akár pedig azt követően az Európai Parlament működése során” – tette hozzá.

©

A volt igazságügyi és külügyminiszter az elmúlt éveket az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosként töltötte Brüsszelben. Már 2014-es jelölése is vitát kavart, miután néhány EP-képviselő aggodalmainak adott hangot a Magyarországon tapasztalható jogállami problémák, valamint Navracsics az Orbán-kormány igazságügyi minisztereként nyújtott tevékenysége miatt. Az elmúlt években azonban, ahogy Orbán kormánya fokozatosan jobbra tolódott, Navracsics néhány magyar konzervatív számára a Fidesz régebbi, mérsékeltebb arcát kezdte jelképezni.

“Határozottan úgy gondolom, hogy a Fidesznek az Európai Néppártban a helye – folytatta a politikus. Mind az Európai Néppártnak szüksége van a Fideszre, mind pedig a Fidesznek az Európai Néppártra. Éppen ezért nagyon remélem, hogy ez a mostani konfliktus a lehető leghamarabb rendeződik, és a Fidesz teljes jogú tagként dolgozik az Európai Néppártban a jövőben” – hangsúlyozta.

Navracsics szerint az idei európai parlamenti választás fontosabb, mint a 2014-es volt.

„A mostani európai parlamenti választás alapvető megkülönböztető jegye – nemcsak Magyarországon, de más tagállamokban is –, hogy most már nemcsak nemzeti témák mentén zajlik a kampány, hanem megjelentek európai politikai vitatémák is. Ezek a bevándorlás, illetve a migráció és – főleg a nyugat-európai országokban – a klímaváltozás kérdése” – tette hozzá.

Mivel Navracsics neve szerepel a Fidesz hivatalos listájának 44. helyén – Magyarországnak mindössze 21 képviselői helye van az EP-ben – néhányan azt találgatják, hogy Orbán ettől függetlenül még európai parlamenti képviselőt csinálhat belőle, ha a listavezetők közül valaki kiesik.

Navracsics maga azt mondta, hogy “európai parlamenti képviselőnek lenni nagy megtiszteltetés, én magam is szerettem volna az lenni. Sajnos azonban a pártom nem tartott méltónak erre a tisztségre.”

A volt jogászprofesszor büszke saját szerepére az Európai Unió népszerű diákcsereprogramjának fellendítésében.

„A legnagyobb eredménynek az Erasmus+ költségvetésének kétszeresére növelését tartom” – mondta.

ISMERJE MEG A JELÖLTEKET

A Fidesz magasan vezet a közvélemény-kutatásokban, és egész biztosan jól szerepel majd. A tét már sokkal nagyobb a viharvert ellenzék számára.

©

Fidesz: A párt listavezetője, Trócsányi László számára Brüsszel nem ismeretlen terep. A volt belgiumi, luxemburgi és franciaországi nagykövet ma már keményen kritizálja az EU-t, folyamatosan támadva annak „kettős mércéjét”. Figyelembe véve, hogy Trócsányi valószínűleg lemond majd képviselőségéről, hogy megszerezze Magyarország következő biztosi posztját, a listán őt követő jelöltek – a 15 éves mandátumával veteránnak számító Szájer József, Gál Kinga és Gyürk András – stabil győzelmi hátteret jelentenek a Fidesznek. A többi jelölt, akik befutó helyen szerepelnek: Járóka Lívia, Deutsch Tamás, Hölvényi György, Győri Enikő, Kósa Ádám, Bocskor Andrea, Deli Andor, Hidvéghi Balázs, Tóth Edina, Kovács István és Erdős Norbert.

Jobbik: A párt kampányának hívószava a „Biztonságos Európát, Szabad Magyarországot”. A Jobbik olyannyira várja a választást, hogy ők voltak az elsők, akik leadták az induláshoz szükséges 20 ezer aláírást, és benyújtották a jelöltek regisztrációs lapjait.

MSZP: Annak jeleként, hogy milyen komolyan veszi az EP-választást, az egykori kormánypárt mindenkit meglepett, amikor a pártelnököt indította listavezetőként. Tóth Bertalant két jelenlegi EP-képviselő, Ujhelyi István és Szanyi Tibor követi. Az MSZP és saját pártja, a Párbeszéd közös listájának negyedik helyét kapta meg a jelenleg is uniós képviselőként dolgozó Jávor Benedek, aki azzal szerzett magának hírnevet, hogy nyilvánosságra hozta a paksi atomerőmű bővítésének korábban titkosított szerződéseit. Ha Tóth úgy dönt, hogy feladja a pártelnökséget Brüsszelért cserébe, lehet, hogy Jávornak új munka után kell néznie. A szocialisták indították a legfiatalabb jelöltet a mezőnyben: a 19 éves Kálló Dániel jelenleg az érettségijére készül.

©

MOMENTUM: A feltörekvő liberális párt nagy hajrában van, hogy elérje a bejutáshoz szükséges öt százalékot, és úgy tűnik, jó úton halad ahhoz, hogy képviselői helyet szerezzen. Mindkét listavezetőjük nő: Cseh Katalin és Donáth Anna Júlia.

DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ: A párt listáját Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége, Dobrev Klára vezeti.

A POLITICO ELŐREJELZÉSE

Fidesz: 14 hely | Jobbik 3 hely | Szocialisták 2 hely | Demokratikus Koalíció 1 hely | Momentum 1 hely

A Fidesz a 2019-es közvélemény-kutatások szerint a biztos párválasztók körében 44 ponttal előzi a hozzá legközelebb álló riválisát. A 2014-es európai parlamenti választásokon mindössze 29 százalékos volt a részvétel, ami azt jelenti, hogy ha bármelyik oldalnak különösen jól sikerül a szavazói mobilizálása, az előrejelzésekhez képest extra helyeket is szerezhet.

A POLITICO választási szakértője, Cornelius Hirsch úgy fogalmazott, hogy bár vannak kétségek néhány, kormányhoz közelálló laphoz köthető közvélemény-kutatás függetlenségével kapcsolatban – hiszen a „hazajátszás” miatt néhány intézet túlbecsülheti az egyik vagy másik pártot – a probléma nem olyan méretű, hogy „teljes egészében használhatatlanok legyenek az eredmények”.

Hirsch szerint 2019-ben a legszembetűnőbb fejlemény az, hogy a kormányzó Fidesz a 2018-as választások után, amikor 30 ponttal állt a Jobbik előtt, képes volt tovább növelni egyébként is hatalmas előnyét.

Hirsch kétfajta közvélemény-kutatást – a nemzeti, valamint az EP-választási szándékot vizsgálókat – kombinálta ahhoz, hogy elkészítse sajátját, a közvélemény-kutatások közvélemény-kutatását. „Ebben a Fidesz 52 százalékon áll, a Jobbik 13 százalékra esett vissza, az MSZP pedig 11 százalékra számíthatna, ha ma tartanák a választást, ami körülbelül megegyezik az előző voksolás eredményeivel. Jóslata szerint a „Fidesz 14 helyet hozhat az Európai Néppárt frakciójának, ami elég jó ösztönző arra, hogy megmaradjon a tagsága most, hogy valószínűleg az Egyesült Királyság is részt vesz az EP-választáson, így az EPP előnye csökkenhet a szociáldemokratákkal szemben.

A Jobbik három képviselőt küldhetne az Európai Parlamentbe, a szocialisták (MSZP) kettőt, az S&D frakcióval kapcsolatban álló Demokratikus Koalíció és a liberális Momentum Mozgalom pedig valószínűleg egyet-egyet.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Hozzászólások