Kálmán Olga 2019 elején, majdnem napra pontosan egy évvel Márki-Zay Péter megválasztása után ült le beszélgetni a politikussal. (Azóta Kálmán Olga is belépett a politikai mezőbe, a Dobrev Klára, a DK EP-képviselője mutatta be őt a párt főpolgármester-jelöltjeként, az egykori tévés elindul az előválasztáson.)

Kálmán Olga a könyvben Márki-Zaynak szegezi a kérdést, tényleg van-e messiástudata Hódmezővásárhely polgármesterének.

Nincsen, hál’ Istennek. Vagy nem tudom – válaszolja.

A hezitáló válasz után kiderül, abban biztos, hogy messiástudat nincs benne, de sokan mondták már neki, hogy van.

Nekem viszont két dolog van megtiltva: az egyik, hogy arra a kérdésre: akarok-e miniszterelnök lenni, igennel válaszoljak, a másik pedig, hogy arra a kérdésre: akarok-e miniszterelnök lenni, nemmel válaszoljak.

– De nem is ezt kérdeztem.

– Viszont erre gondolt.

– Ez igaz. Részben.

– Na ugye! Úgyhogy ezért válaszoltam talányosabban.

– Nem tűnik határozott embernek… Kicsit bizonytalan abban, jó vagy nem jó küldetéstudattal nekivágni a politikának, és mások mondják meg, mit gondoljon a miniszterelnök-jelölti szerep elvállalásáról…

– Nem erről van szó. Csak mindent a maga idejében.

Hogy miért a talányos válasz? Márki-Zay szerint „a politika nem mindig egyszerű igenekből és nemekből áll össze, ebben az országban pedig főleg nem. Nagyon meg kell gondolni, hogy mikor minek van itt az ideje, mikor mire szabad, és mire nem lehet határozottan válaszolni, ígéretet tenni. Mert különben perceken belül kicsinálják, ellehetetlenítik az embert.” De azt ígéri a könyvben, mindenre válaszolni fog, csak nem biztos, hogy igennel vagy nemmel.

Márki-Zay Péter

Túry Gergely

A tavaly április kampány egy pontján Márki-Zay Péter bedobta az ötletet, hogy legyen Bod Péter Ákos az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. Nem először merült fel a közgazdász neve erre a posztra, Orbán Viktor is javasolta már kormányfőnek 2006-ban. Kálmán Olga meg is jegyzi a könyvben, „az ötlet tehát valószínűleg Márki-Zay Péternek is megtetszett, mert tizenkét évvel később ő is Bod Péter Ákost találta a legmegfelelőbb személynek erre a posztra.”

A választáson később a Fidesz sorozatban harmadjára nyert kétharmaddal, most az önkormányzati választásokra készül az ellenzék egy olyan tervvel, hogy egy közös jelöltet állítanának a Fidesz ellen kihívóként. Kálmán Olga a könyvében megjegyzi:

Abban viszonylagos az egyetértés, hogy kellene egy karizmatikus személy az ellenzéki tábor élére, egy olyan, mindenki számára elfogadható politikus, aki méltó és esélyes ellenfele lehetne Orbán Viktornak.

A könyv egy másik pontján Márki-Zay visszaemlékezik a rendszerváltás körüli időkre, kiderült, hogy a barátaival kiszökött az énekóráról, hogy ott legyen, amikor Vásárhelyen ledöntik a tapsoló szovjet katona, Iván szobrát. „Nehéz lett volna megfogalmazni, hogy pontosan mit éreztünk… Leginkább azt, hogy most a történelem részesei vagyunk, valami elindul, valami végérvényesen megváltozik.” Felszabadultnak, boldognak érezték magukat. „Iván eltűnt, és tudtuk, hogy a helyére a mi életünkben már biztos, hogy nem kerül egy újabb hatalom szimbolikus alakja, most valami más, új világ következik.”

Hasonló események megélése ritkán adatik meg egy ember életében, mégis bízom benne, hogy meg lehet teremteni magunkban a változás, a változtatni akarás élményét nap mint nap. Nem kell hozzá egy ledöntött szobor látványa, elég, ha néha halljuk belülről a talapzat reccsenését. Azt a hangot, ami a változást, a szabadabb és jobb világot hozhatja el – ecseteli Márki-Zay.

Ezek után Kálmán Olga megkérdezte a polgármestert, mi volt az a pont, amikor úgy érezte, politikusi pályára lép. Megtudhatjuk a könyvből, volt egy megvilágosodás-élménye. „Nehéz ezt pontosan elmagyarázni annak, aki még nem élte át. Ez egy majdnem vallásos élmény volt. Mintha egy kivilágított négysávos autópálya jelent volna meg előttem.” Egyszerűen úgy érezte, kitisztult benne a kép. „Magam előtt láttam egy autópályát és végiggondolva a saját-, a város- és az ország helyzetét, egyszer csak letisztult bennem a kép, és pontosan tudtam, hogy mi az én utam, merre kell elindulnom.”

Kálmán Olga

Fazekas István

Azt gondolta, Hódmezővásárhely tökéletes terep arra, hogy megmutassuk a helyes irányt Magyarországnak. „Ez pedig nem lehet más, mint hogy összefognak az ellenzékiek és a korábban a Fideszre szavazó jobboldali emberek, hogy ez az ország kikecmereghessen ebből a borzasztó rendszerből, a korrupcióból, ahova süllyedt.” Ugyanakkor azt is gondolta az elején – vallja be –, hogy nem fognak győzni, de a helyes utat megmutatják.

Amikor elvállaltam, hogy jelölt leszek, akkor nem gondoltam, hogy Hódmezővásárhelyet meg lehet nyerni.

Abban bízott az elején, hogy „jó eredményt fogunk elérni, és az majd befolyással lesz a közelgő országgyűlési választásra. Azt mérlegeltem, lehet, hogy Hódmezővásárhelyen nulla százalék esély van a győzelemre, de ha ez csak egy százalék esélyt ad hozzá az országgyűlési választáson az ellenzék megdönti Orbán hatalmát, akkor bele kell vágni.” Egykori politikai motivációiról és élményeiről azt mondta Márki-Zay Kálmán Olgának, hogy „kezdetben a radikális kommunistaellenessége miatt még az SZDSZ volt a legszimpatikusabb, aztán később a nemzeti pártok, az MDF, a KDNP, utána a Fidesz. Nyilván a neveltetésem miatt fordultam a konzervatív, nemzeti pártok felé.” Majd arról beszélt,

2002-ben például mindenkit próbáltam meggyőzni a környezetemben, hogy a Fideszre szavazzon. Viseltem a kokárdát hetekig, úgy, ahogyan azt Orbán Viktor kérte a szimpatizánsaitól a 2002-es választási kampányban.

– Mondhatjuk, hogy igazi elhivatott fideszes volt?

– A legelhivatottabb. És katasztrófaként éltem meg, hogy az Orbán-kormány nem nyerte meg a 2002-es választást. Mindig azt szoktam mondani, hogy nem én változtam meg, hanem a Fidesz. 2004-ben a családommal kimentünk Kanadába, később az Egyesült Államokba, ott is érdekelt a helyi politika, a magyar közéletet pedig távolról, de ugyanúgy figyelemmel kísértem. Leveleztem az otthon maradt barátaimmal, napi szinten értékeltük az eseményeket. A 2008-as amerikai elnökválasztáson és az előválasztáson három elnökaspiráns, John McCain, Hillary Clinton és Barack Obama kampányeseményeire is elmentem, hallgattam a rádiót, napi szinten olvastam a híreket, néztem a politikai műsorokat. A politika iránti érdeklődésem, függetlenül attól, hogy éppen hol éltem, folyamatos volt.

A könyvben szó esik arról is, amikor Márki-Zay és családja (öt gyerekkel mentek ki, kinn született még kettő) Amerikába költöznek. Kezdetben alkalmi munkákból élt, hazaköltöző magyarok lakásait pakolták össze.

„Kemény fizikai munka volt. Demján Sándornak, az azóta elhunyt milliárdosnak a lakását is mi pakoltuk össze a Front Streeten. Ez egy penthouse lakás volt, ami jellegéből adódóan mindig az épület legtetején helyezkedik el. Az életben nem lépcsőztem annyit, mint akkor. Emlékszem, volt egy sok ezer dollárra biztosított festménye, amire úgy vigyáztam, mint a hímes tojásra. Megjegyzem, nekem egyáltalán nem tetszett, de amikor mondták, hogy mennyire értékes, már más szemmel tekintettem rá. Mondjuk, akkor sem tetszett meg, mégis különös gonddal takargattam, csomagoltam, ki nem engedtem a kezemből, nehogy valami baja legyen.”

*

Kálmán Olga: Szeretemország – Beszélgetőkönyv Márki-Zay Péterrel
Athenaeum Kiadó, 224 oldal
Megjelenés dátuma: 2019. június 14.

Athenaeum Kiadó