Nem tudja folytatni a Czeglédy Csaba elleni büntetőeljárást a Szegedi Törvényszék, mert az a sajátos jogi helyzet állt elő, hogy a büntetőeljárási törvény alapján megszűnt az ellene folytatott eljárás. Ezért nem tudtak mit tenni, elutasították a Csongrád Megyei Főügyészség indítványát, amiben a vádhatóság azt kérte a törvényszéktől, hogy vigye tovább az eljárást most, hogy már nincs a mentelmi jog miatt mentessége a baloldali politikus-jogásznak – minderről Czeglédy Csaba a bíróság végzéséből értesült szerdán.

Már át is nevezték a Czeglédy-ügyet

Így mostantól még az erősen átpolitizált, közvéleményt évek óta foglalkoztató ügy megjelölését is meg kellett változtatni: már nem „Czeglédy Csaba és társai ellen” bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás szerepel a lapunkhoz eljuttatott hivatalos iratban, hanem a „Cs-né. I. J. és társai ellen” folyó büntetőügyről.

Czeglédy a Demokratikus Koalíció EP-listájának szimbolikus, utolsó helyén szerepelt, így mandátumot nyilván nem, de átmenetileg mentelmi jogot szerzett. Miután ez megszűnt, a Csongrád Megyei Főügyészség rögvest indítványozta is a törvényszéknél, hogy rendeljék el a büntetőeljárás folytatását, mehet minden tovább.

MTI / Balogh Zoltán

Ami megszűnt, azt nem lehet folytatni

Csakhogy a bíróság indoklásában részletesen leírja, hogyan állt elő egy olyan jogi helyzet, amire eddig nem volt precedens, és amire ezek szerint az új büntetőeljárási törvény megalkotásánál nem gondoltak.

Miután az EP-választáson a DK jelöltjeként Czeglédy mentelmi jogot szerzett, a bíróság kérte a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB), hogy ezt függesszék fel, ne legyen akadálya a büntetőügynek. Csakhogy az NVB-ben végül az ellenzéki tagok összefogásával ezt leszavazták, ezért a bíróságnak májusban meg kellett szüntetnie az eljárást.

Viszont „ezzel a Czeglédy Csabával szemben indult bírósági eljárás befejeződött, többé nincs vele szemben folyamatban büntetőügy” – olvasható a bírósági iratban. Így bár nem bírálták el érdemben, hogy elkövette-e a felmerült bűncselekményeket, vagyis a felelősség kérdésében nem döntöttek, viszont az eljárási szabályokat betartva nem tudnak mit lépni. Ugyanis az eljárás „megszüntetése” ebben az esetben – erősen leegyszerűsítve – oda vezetett, hogy hiába kéri a vádhatóság a büntetőügy folytatását, egy hivatalosan megszűnt ügyet legfeljebb újrakezdeni lehet, de folytatni nem.

Vagyis a bíróság nem hibázott, az új büntetőeljárási törvény nem mondja ki teljesen egyértelműen, hogy ilyenkor hogyan kell folytatni az eljárást – igaz, ennek lehetőségét nem is zárja ki. A törvény betűjéhez kötött törvényszék mégsem tud mit tenni, ha egyszer előtte már nincs folyamatban az ügy, ezért kellett visszadobnia az ügyészség indítványát.

Még újra nekifuthat az ügyészség, csak kezdhetik elölről

Az ügyészség láthatóan küzdött, mivel nem tudtak egyértelmű jogszabályi rendelkezésre hivatkozni, kénytelenek voltak eseti döntésekre mutogatni. Azzal érveltek, hogy Czeglédy „mentelmi jogon alapuló mentessége csupán átmeneti eljárási akadály” volt, ami már elhárult, és az eljárásnak minden eddigi mozzanata továbbra is joghatályos, vagyis minden mehet tovább.

A bíróság ezzel csak annyiban értett egyet, hogy Czeglédynek valóban csak átmenetileg volt mentelmi joga, így mentesülési lehetősége, de mivel nincs a folytatásra egyértelműen lehetőséget adó paragrafus, elkaszálta az ügyészségi indítványt. A törvényszék döntése ellen még lehet fellebbezni, amivel az ügyészség valószínűsíthetően élni is fog.

A törvényszék azért hozzátette: az ügyészség számára ezután is nyitva áll a lehetőség, hogy újra vádat emeljen Czeglédy Csabával szemben. Csakhogy a baloldali politikus ügyvédje, Hankó Faragó Miklós szerint teljesen homályos, mi történik majd ezután, mert ez a büntetőeljárási törvényből nem derül ki pontosan. „Ebből is látszik, hogy a törvény módosítása mennyire átgondolatlan volt” – jegyezte meg.

„A már lefolytatott, korábbi nyomozás még mérvadó lehet, de hogy honnan kell újrakezdeni, az nem derül ki a jogszabályból. Semmiképpen nem elég, hogy az ügyészi szakaszig menjenek vissza, gyakorlatilag a gyanúsításig kellene visszamenni, vagyis védencemet újra meg kellene gyanúsítani, és onnan, szinte elölről kezdeni az egész eljárást” – magyarázta Hankó Faragó, aki azt nem tudta megmondani, hogy ez mégis mennyi időt venne igénybe. „Ha felfüggesztették volna a mentelmi jog miatt az eljárást, akkor más a helyzet, de itt megszüntették az eljárást, így viszont többé nem lehet folytatni” – tette hozzá.

A többi vádlott bennragadt az ügyben?

Czeglédy még messzebb ment, ahogy a hvg.hu-nak fogalmazott, szerinte ebből „látszik, hogy szét fog esni a vád, a politikai akarat miatt azonban még évekig fogják folytatni ártatlan emberek tucatjainak meghurcolását”. „Egyrészről szánalmas az ügyészség vergődése, másrészről pedig rendkívül sajnálom a társaimat, akik ok nélkül belekeveredtek ebbe az ügybe, ami csak rólam és a politikai bosszúról szól, és arról, hogy tegyek másokra hazug módon terhelő vallomást” – közölte.

Czeglédy mentelmijog-szerzése egy másik vonalon is meghekkelte a politikai-jogi döntéshozást: miután felkerült a DK EP-listájára, a fideszes Kósa Lajos és Kocsis Máté – a lex Czeglédynek elnevezett – törvénymódosító javaslatot nyújtotta be a parlamentnek, mivel szerintük az ellenzék sorozatosan visszaél a képviselőjelölteknek járó mentelmi joggal.

A vádirat szerint a Czeglédy által irányított bűnszervezet vállalkozásoknak, köztük több Magyarországon működő multinacionális cégnek közvetített diákmunkaerőt 2011-től 2017-ig. Az ügyészség szerint Czeglédy iránymutatásai alapján olyan számlázási láncolatot hoztak létre, amelynek az alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok voltak, a legfelső szintjén pedig a Humán Operátor Zrt. állt.

A büntetőügy már éppen startolt volna, de ahogy beszámoltunk róla, már a bírók kijelölésénél több furcsaság volt – erről itt olvashat tovább!