Beszámolunk arról, amiről beszámolni érdemes az Orbán Viktor részvételével Székelyföldön megrendezett nyári egyetem kapcsán. Ezt a nyári egyetemet szociálliberális fiatalok rendezték. A három rendező szervezet a Fiatal Szociális-Liberális Demokraták nevű brit szervezet, a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) és a Fidesz Kisebbségi Titkársága.

Az üzenetek ezek: többpártrendszer, parlamenti demokrácia, nyilvánosság minden szinten és területen, jogállam. Az MSZISZ szándéknyilatkozata például ezt tartalmazta: „Románia többnemzetű állam. Románia területi sérthetetlensége egy összeurópai integráción belül. /.../ elfogadhatatlannak tartunk minden olyan nemzeti érdekként feltüntetett szándékot, amely az egyén és közösségei szabad akaratát korlátozza.”

A szóban forgó rendezvény nem tévesztendő össze a szintén a székelyföldi Kovászna megyében tartott „Liberális társadalmak születnek” című közép-európai szabadelvű konferenciával, melyen Orbán Viktor ugyancsak részt vett, és kifejtette véleményét arról, miként születhet Magyarországon liberális társadalom.

A mi nyári egyetemünkről a Művelődés című Kolozsvári lapban olvashattuk a legterjedelmesebb, egyben igen lelkes tudósítást. Magyarországról, a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Hollandiából, Nagy-Britanniából érkeztek részt vevők Romániába, és magyar, román, valamint angol nyelven tartott előadásokat hallgattak. Kántor Lajos kifejtette, hogy a transzilvanizmus „egyfajta beszűkülést jelenthetett, akár a vezető írók gyakorlatában is”. Az illúziókkal szemben a valóság talajára kell állni, és az európaiság, egy tágabb gondolati-szellemi közösséghez való tartozás eszméje felé kell haladjunk. Csordás Gábor úgy vélekedett, hogy „Az európai kultúrának van egy egyetemes alapja, amelytől leszakadást jelent minden lokális értékrend. A transzilvanizmus is egy ilyen leszakadás volt, amelyet abnormális tényezők tartottak fenn.” Litván György arról beszélt, hogy az erdélyi magyarok ugyanazokkal a problémákkal találkoztak Erdély elcsatolása után, amelyekkel a románok az Osztrák–Magyar Monarchiában. Trianon után Romániában is semmibe vették a saját alkotmányuk kisebbségi jogokra vonatkozó passzusait, mint ahogy a dualizmus korában sem tartották be Magyarországon soha a nemzetiségi törvény előírásait. Ma azonban kedvezőek a feltételek: „Először fordul elő e században, hogy egy forradalom után nincsenek győztes és vesztes államok... minden államnak létérdeke az európai gazdasági folyamatokba való integrálódás”.

„Talán az egy Románia kivételével, ma már sehol sem lehet egy autoriter rendszert legitimálni. /.../ ha feltesszük a kérdést, mire jó a nemzet — liberális szemszögből azt felelhetjük rá, hogy semmire. Ám itt jön be a politika érzelmi oldala, amelyet nem szabad alábecsülni: a nemzet tagja egy csoportidentitást hordoz, tudja, ki a társa, ki az ellensége. A nemzet-demokrácia viszony a nemzet fogalmának hangsúlyozott érzelmi töltete miatt áttételes. A demokráciát csak a demokrácia felől lehet megközelíteni, és mindig a rációra kell támaszkodni. Ahol megszűnik a józan ész, felszínre tör a nacionalizmus, súlyosbodnak a gazdasági nehézségek.” Ezt pedig Schöpflin Györgytől hallotta a közönség.

A Fideszt képviselő Lőrincz Csaba arról beszélt, hogy a kisebbségi jogok csak valódi demokráciában érvényesülhetnek. „Nyugaton, az igazi demokráciában, a jog pusztán tényt szentesítő leírás.” Romániában a kisebbségi jogokat rögzítő törvény egyelőre „csak puszta előírás lehet, azt mégis meg kell hozni, annak reményében, hogy leírássá válik”.

Számos előadás tartalmának ismertetése után a beszámolót jegyző jeles költő, Sántha Attila arról is említést tesz, hogy „A utolsó nap érdekes színfoltja volt Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének az előadása, aki egyhetes elméleti dömping után a magyarországi békés átmenet kulisszatitkairól beszélt.” Arról sajnos nem tudunk meg semmit, hogy erről mit beszélt, s a Fidesz által kiadott vaskos és a pártvezetők fontosnak ítélt beszédeit és írásait tartalmazó kötetbe sem került be az az előadás.

A Magyar Hírlap jó emlékezetű publicistája megírta, hogy a rendezvény előtti hetekben találkozott erdélyi pap barátaival, akik izgatottan mesélték, „hogy a nyár derekán magyarországi politikusok érkeznek Bálványosra, köztük a fideszesek, direkt Orbán Viktor pártelnökkel az élen. /.../ Bodó Imre esperes úr – máig is kedves barátom – finoman gyanakodva kérdezte: 'nem nagyon liberálisak azok a pesti fiúk?'” „Amikor pedig ősszel ismét találkoztam a papjaimmal, nem győzték dicsérni a fideszeseket, és különösen Orbán Viktort, aki előadást tartott az új magyar államszervezésről, a munkán alapuló társadalom felépítéséről.”

Az itt idézett publicisztika 2016-ben íródott. Orbán Viktor 2004 óta beszél munkaalapú társadalomról. 1993-ben lett a Fidesz elnöke. Ez a cikk és a benne idézett írások az 1990-es nyári egyetemről szólnak.