Minden feltétel biztosított, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szeptember 1-től megkezdje működését - erről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt egy szerdai budapesti háttérbeszélgetésen.

A politikus jelezte, hogy szeptemberben megtörténik a kutatóintézetek átvétele is. Azt mondta, hogy a kutatóintézetek vezetői az átalakításban a lehetőséget látják az eddiginél jobb működésre. Kitért arra, hogy dolgoznak a Science parkok struktúráján, a legelőrehaladottabb a program Szegeden és Pécsett, de a tervezett helyszínek között szerepel Győr, Miskolc, Debrecen, illetve a fővárosban két helyszínben gondolkodnak.

Beszámolt arról, hogy pozitívak a Corvinus egyetem új fenntartói modelljének eddigi tapasztalatai. A tervek között szerepel további felsőoktatási intézmények esetében is e modell megvizsgálása, potenciális jelöltként említette a győri Széchenyi István Egyetemet, a Kecskeméti Egyetemet, illetve a MOME-t. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a nagy tudományegyetemeknél nem biztos, hogy ez a jó modell, ott érdemes más lehetőségeket megnézni.

Maga alá gyűri az egyetemeket, de mi szerepel még Palkovics Nagy Tervében?

Azért lesznek versenyképesebbek a magyar egyetemek azután, hogy átkerülnek az Innovációs és Technológiai minisztérium alá, mert a minisztérium "az innováció lehetőségeinek birtokában van" - ennyit tudni eddig a nagy Palkovics-tervről. A szakértők a politikai hátsó szándékon gondolkodnak, és van még jó pár tisztázatlan kérdés.

Mint mondta, a felsőoktatásban 2014-16 között lezajlott integrációs lépéseket, átalakításokat kifejezetten sikeresnek tartja. Szintén fontos és jó, hogy Magyarországon sok városban van felsőoktatási hozzáférés, és ezen nem is kívánnak változtatni a jövőben. A közösségi képzési központok kialakításának is ez a lényege - hangsúlyozta Palkovics László.

Jelezte: várható az egyetemi szakok felülvizsgálata, hiszen a szakok utolsó ilyen áttekintése 2014-ben volt.

Kis kitérőként idézzük fel, mit mondott 2011-ben Pokorni Zoltán, egykori oktatási miniszter, amikor az tematizálta a közvéleményt, hogy milyen egyetemi és főiskolai szakok válhatnak a közeljövőben fizetőssé. Pokorni egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy „olyan szakok, amelyekre a magyar társadalom és annak képviseletében eljáró kormány a köz érdekére való tekintettel nem tart igényt". A fideszes képviselő példát is hozott: „ilyen a balneológia”. A riporter kérdésére kifejtette, ez a bálnatenyésztés az egy létező tudomány, Új-Zélandon és Ausztráliában van is gazdasági relevanciája, de „Magyarországon igen kevés. Bálnatenyésztésben jártas professzorok lehetnek Magyarországon is, de nekünk erre igazán nincs szükségünk. Ne tiltsuk meg, hogy valaki ezt akarja tanulni a saját pénzét kockáztatva, de ne rendeljük meg”. Pokorni Zoltán azonban rosszul tudja, a balneológia nem a bálnatenyésztéssel foglalkozik, hanem a gyógyforrások, gyógyvizek, gyógyfürdők alkalmazásával. Pontos megnevezése: gyógyfürdő-, gyógyforrástan. Ez pedig Magyarország tekintetében gazdaságilag is releváns. Eddig a múltidézés, vissza Palkovicshoz.

Az innovációs miniszter azt is közölte: a kormány kitart korábbi döntése mellett és 2020-tól kötelező feltétel lesz a nyelvvizsga a felsőoktatásba való belépéshez. Palkovics László a felsőoktatási háttérintézményekről szólva elmondta: az Oktatási Hivatal marad jelenlegi formájában, jól működik, annyi változást szeretne, hogy a szakképzésért külön elnökhelyettes feleljen.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tankönyvekkel összefüggő feladatait leválasztanák és megfontolandónak nevezte, hogy az intézet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat részeként működjön. A tárcához kerül a Tempus Közalapítvány is. A 9. és 11. évfolyamos diákoknak külföldi idegennyelvi kurzusokat biztosító programelem valószínűleg a Klebelsberg Központhoz kerül. A miniszter elmondta, hogy szeptemberben lehet a parlament előtt az új szakképzési és felnőttképzési törvény, a két területet érintő jogszabályok kikerülnek a köznevelési törvényből és egy önálló jogszabályt alkotnak.

Kitért arra, hogy az elmúlt időszakban több egészségügyi szakképző intézmény került át egyetemekhez, az eddigi tapasztalatok szerint ez a modell jó, és elképzelhetőnek tartotta a további átadásokat is. Dolgoznak továbbá a felsőoktatási bértábla átalakításán is. Ugyanakkor megjegyezte: az intézmények számláján jelenleg 280 milliárd forintos forrás van, el kellene kezdeni ezeket az összegeket felhasználni, akár bérkompenzációs célokra.

Palkovics László elmondta még azt is, hogy az új innovációs helyettes államtitkár Gulyás Tibor, korábbi HÖOK-elnök lesz.