Láttam ezt a muris jelenetet, hogy esőben, szélben ásónyélhez kötözött papírmasékkal ácsorogtak ott szomorúan.

Így kommentálta Tarlós István főpolgármester kihívója, Karácsony Gergely és az ő polgármesterjelöltjeinek minapi akcióját, mikor élő mobilfákkal (tehát nem papírmaséval, ahogy Tarlós mondja) álltak ki sajtótájékoztatót tartani, mondván, élő, élhető, zöld fővárost szeretne a főpolgármester-jelölt.

Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt sajtótájékoztatót tart az ellenzéki kerületi polgármesterjelöltek társaságában a belvárosi Deák Ferenc téren

MTI / Máthé Zoltán

Zöld arcéle Tarlós Istvánnak is van. Persze Greta Thunberg és az európai zöldek EP-választáson mutatott áttörésének korában már mindenkinek van zöld arca. Igaz, a kormány közelében a lelkesedés nem annyira egyértelmű: Orbán Viktor miniszterelnök a háta közepére sem kívánja a klímaváltozás ügyét, Orbán Balázs államtitkár úgy tartja, a baloldal a klímaváltozás témakörével akarja megteremteni a saját legitimitását, Ferencz Orsolya űrügyi biztos szerint pedig a klímaváltozás miatt aggódók valójában csak réges-régen lejárt szavatosságú eladhatatlan szellemi termékeiket akarják újfent politikai sikerre vinni.

Ám harminc év múlva egy kutatás szerint Budapest olyan forró lesz, mint most Szkopje, így a klímaváltozás és a környezetvédelem szó szerint égető kérdés lett a magyar fővárosnak is. Tarlós István a TV2 egyik reggeli műsorában ígérte be a környezetvédelmi intézkedéseket, amibe beleérti a mobilitást, a közlekedést, és a klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket is. Azt mondta,

49 specifikus intézkedés konkrétan ki van dolgozva.

Tarlós tévéinterjúja után levelet küldtünk a fővárosi önkormányzatnak, hogy elkérjük a főpolgármester programját, mire válaszul átküldték Budapest Klímastratégiáját (PDF itt), amelyet a fővárosi közgyűlés 2018 áprilisában fogadott el. Ezen túl Budapest Környezeti Programja, a 2030-ig szóló Mobilitási terv (amely parkolásra vonatkozó részeiért a kerületi önkormányzatok finoman szólva sem rajonganak), illetve a Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv is tartalmazza a környezetvédelemmel kapcsolatos terveket.

MTI / Bruzák Noémi

Vagyis, Tarlós programja is annyiban foglalható össze nagyjából, mint korábban a Fideszé:

folytatjuk.

Átolvastuk a terjedelmében és jellegében legátfogóbb, tájépítészmérnökök, geográfusok, mérnök-közgazdászok, meteorológusok által jegyzett 170 oldalas klímastratégiát, amelynek már a beköszöntője is húsbavágó őszinteségről árulkodik. „Korunk egyik legjelentősebb kihívása a klímaváltozás, melynek környezeti, társadalmi-gazdasági dimenzióiról egyre szélesebb körű ismeretekkel rendelkezünk”, a városoknak pedig kitüntetett szerepük van abban, hogy felhívják a figyelmet az

éghajlatváltozás megelőzésében és a kedvezőtlen következményekre való felkészülésben.

Hogy milyen várható hatása lesz az éghajlatváltozásnak Budapesten? A klímastratégia szerint:

• a közeljövőben az országos éves átlaghőmérséklet várhatóan 1-2 fokkal, míg a távoli jövőben 3-4 fokkal emelkedik;
• a meleg és szélsőségesen meleg napok száma a közeljövőben átlagosan 12, a távoli jövőben 37 nappal emelkedik;
• extrémebb időjárást jósolnak, a 10 és 20 mm-t meghaladó (szélsőséges) napi csapadékmennyiségek tekintetében emelkedés várható, a nyári hónapokat leszámítva az év minden időszakában, különösen ősszel és télen. Nyáron viszont nagyot nőhet a csapadékmentes időszak;
• a klímaváltozás következtében számos területen megnőhet az ivóvíz iránti igény, amely a vízhasználat növekedésével járhat. A Duna vonalában parti szűrésű vízbázisok helyezkednek el, ezek a jövőben fokozott figyelmet érdemelnek;
• a főváros erdei, illetve fás területei igen erősen sérülékenyek, legfőképpen a belső kerületekben, míg a külső részek közepesen vagy erősen azok;
• megemlítik, az éghajlatváltozásnak nem csak negatív hatásai lehetnek, de leírják, hogy „Magyarországon nem várható egyértelmű pozitív hatás”, legfeljebb az, hogy csökken a téli fűtési hőigény, amit viszont ellensúlyoz a megnövekedett nyári hűtési igény.

MTI / Rosta Tibor

Villámárvíz, üzemkimaradás, malária

A várható hatásokon túl külön felsorolták azt is, mire kell készülni a jövőben:

• a villámárvizek, elöntések okozta károk nagymértékben növekedhetnek;
• az egyre gyakoribb szélviharok és árvizek miatt, valamint a villámcsapások következtében jelentős mértékben nőhet a káresemények és az üzemzavarok száma;
• a szélsőséges időjárás várhatóan a közlekedési infrastruktúrát is károsítja, emiatt drágulhat a közösségi közlekedés, torlódások, üzemkimaradások jelentkezhetnek és a gépjármű-fenntartási költségek is növekedhetnek;
• olyan új egzotikus betegségek is elterjedhetnek, mint például a nyugat-nílusi láz, Dengue-kór, Chikungunya-fertőzés, Leishmaniazis, hosszabb távon pedig ismét megjelenhet a malária is;
• gyakoribbak lehetnek az erdőkárok, amiatt nőhet a porszennyezettség;
• „a rossz levegőminőség hatására a légzőszervi megbetegedések gyakoribbá válnak, és a krónikus betegek állapota romlik”.

Külön szól a stratégia az éghajlatváltozás, a turizmus és Budapest kapcsolatáról, valamint arról, hogyan hathat az időjárásváltozás a műemlékekre. „A főváros turisztika vonzerejét a szélsőséges időjárási események és az ebből fakadó infrastrukturális károk, valamint az új kórokozók és betegségek megjelenése befolyásolhatják” – szögezik le. A műemlékeket is károsíthatja az extrém időjárás, az idős, védett építészeti értékek különösen veszélyeztetettek, ugyanis azok között rengeteg az elhanyagolt, romos épület, az állapotuk évről évre romlik. „Egyre sürgősebb megóvásuk, felújításuk, fenntartásuk biztosítása.”

Túry Gergely

Az éghajlatváltozás megléte szemléletváltozást követel az emberektől, erre is kitér a stratégia. „A fővárosiak regionális összehasonlításban jobban érzékelik a klímaváltozás hatásait, hajlandóak többet tenni ellene, akár nagyobb anyagi áldozat árán is, de összességében az egyéni felelősségvállalás és cselekvési hajlandóság erősítésére van szükség. A budapesti lakosok pozitív attitűdje, valamint a szocio-demográfiai háttér adta jobb alkalmazkodóképessége miatt

a klímastratégia intézkedései iránti nyitott fogadtatásra számíthatunk.

Ebben a dokumentumban szerepel az is, amit Tarlós említett, hogy a „fővárosi klímastratégia céljainak és jövőképének megvalósítása érdekében 49 specifikus intézkedés lett meghatározva”, bár hosszas bogarászás után csak 46-ot sikerült beazonosítani.

Megoldási javaslatok

A dokumentum végén felsorolják a klímastratégiai intézkedéseket is, időtávval, felelőssel, forrásigénnyel együtt. Itt elsősorban energetikai korszerűsítésről, a távhőrendszer fejlesztéséről, a megújuló energiahordozók szélesebb körű felhasználásáról olvasni. Szó esik a kerékpáros és a gyalogos infrastruktúra fejlesztéséről, ahogy az elektromos meghajtású közösségi autóhasználati rendszerről is. Noha a stratégiát több mint egy éve fogadták el, sok intézkedés időtávját 2020-ig, de még inkább 2030-ig határozták meg, így a teljesülést nem lehet még számonkérni.

Ezek inkább problémafelvetések és célkitűzések, az kevéssé látszik, hogyan fog mindez megvalósulni. Kampányolásra tehát emiatt is ideális.

Vannak mindenesetre érdekes felvetések benne, néha konkrét összegekkel, néha anélkül, többször megemlítve azt is, milyen (elsősorban uniós) támogatást lehet elnyerni ezekre a célokra. Ilyen

• a távhőellátó rendszer felújítása;
• a megújuló energiahordozók részarányának növelése;
• a kéménymentes belváros megteremtése;
• 2020-ig legalább a fogyasztók 80 százaléka számára biztosítani kell az okos mérők felszerelését, ezzel a fogyasztók naprakész információkat kaphatnak a saját fogyasztási szokásaikról (megjegyzendő: az időtáv itt ismert, de költség nincs rendelve mellé);
• a közösségi közlekedés arányt 50 százalékra kell emelni 2030-ig, úgy, hogy közben a többi közlekedési mód javasolt célértéke: személygépjármű-közlekedés 20 százalék, gyalogos közlekedés 20 százalék, kerékpározás 10 százalék;
• fontos célkitűzés a tömegközlekedési járművek előnyben részesítése a forgalomban (ahol lehet, az egyéb forgalomtól elkülönített sávok létesítése; a közlekedési lámpáknak a tömegközlekedési járművekre hangolása; az útkereszteződések és kanyarodási lehetőségek a alárendelése a tömegközlekedési járatok szempontjainak; ahol célszerű, negatív buszöblök kialakítása, satöbbi) – a cél itt 2030, felfoghatatlan összeg, több milliárd szerepel finanszírozási igényként erre.

A stratégia 2030-as határidővel zöldfelületek, vízfelületek arányának növeléséről is ír, igaz, ehhez nincs ismert pénzösszeg rendelve, de például a fák, fasorok védelmére, új fák ültetésénél ismert az összeg. 2020-ig új fák telepítésére évi 250 milliót szánnak, a meglévőeket évi 400 millióból tartanák karban. Árvízvédelmi védművek létesítésére és fejlesztésére 2030-ig százmilliárd forintnál is többet költenének, többnyire uniós pénzből – megjegyezve, a 2020 utáni EU-s pénzügyi források még nem ismertek.

A stratégiában súlyos kritikák vannak, ezek szabhatják az irányt:

• az árvízvédelmi infrastruktúra nem felel meg a növekvő árvízszintnek, ez az ivóvízbázist fenyegeti,
• a védekezést gátolják a helyi szabályozások és a kevés pénz (vagy, ahogy a szöveg fogalmaz: a finanszírozás hiányosságai)
• a villámárvíz is egyre jobban fenyeget – különösen a budai oldalon – a burkolt felületek nagy aránya és a csatornahálózat hibái miatt, amely egyes szakaszokon kapacitáshiányos, fenntartása nem megfelelő.

Fülöp Máté

A hőhullámokra való felkészülésre 2020-ig 15 milliót költene a főváros. Itt kiemelik, hogy ajánlásokat fogalmaznának meg az önkormányzatoknak, ami az extrém hőség és az erős UV-sugárzás hatásainak elkerülését segíti. Egy ponton megjegyzik,

a hőhullámok egyre intenzívebbek, amit a fővárosban a burkolt felületek nagy és a zöldfelületek alacsony aránya, valamint a zöldfelületek rossz állapota is elősegíti, de a budai erdők valamelyest enyhítik a hatását. A zöldfelületi arány növelésére a barnamezős területek kiváló lehetőséget jelentenek.

Van tehát mire elkölteni a fákra szánt, imént említett 650 milliót.

Megvizsgálnák a vízbázisok és az ivóvízellátás klímasérülékenységét is, igaz, az nem derül ki, mennyiből. A lakótelepek esetén ugyanerre a vizsgálatot 20 millió forintot szánnának. 15 millióból végeznék el az „épített természeti értékek, turisztikai desztinációk részletes klímaváltozási kockázat- és veszélyeztetettség-értékelését”.

MTI / Bruzák Noémi

Klímatudatos munkahelyek és munkavállalók címszó alatt évi négymilliót tervez költeni a főváros, szemléletformálásra pedig évi 2-4 milliót. Ennek a tízszeresét költenék már évente a „háztartási, lakossági energiafelhasználás csökkentésére irányuló kommunikációs és támogató eszközrendszer kialakítására”, de kampány indulna az autóhasználat visszaszorítására is. (Évi 10-30 millió forintért, ennek felelőse a BKK lenne.)

A „Klímavédelmi jövőkép” fejezetben kifejtik a szerzők, szeretnék elérni, hogy 2030-ra kijelenthető legyen, Budapest a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben felkészült,

természeti és épített értékeinek védelmét biztosítva, energiahatékonyságot növelő fejlesztéseivel az itt élőknek, dolgozóknak, az ide látogatóknak egészséges, klímabarát és vonzó környezetet biztosít, fenntartható energiafelhasználása, valamint innovatív és klímatudatos hozzáállása példaértékű az egész ország számára.

*

(Miután Tarlós azt mondta, ő a mobilitást is beleérti a környezetvédelemre, a főváros elküldte nekünk a Budapesti Mobilitási Terv 2030-at is. Erről többször írtunk már, itt olvasható, hogy néhány éven belül jöhet a dugódíj, szó van benne a metróhálózatról és mélygarázsokról is. A tervről írt összes cikkünket ide kattintva találja. Tarlós István pedig publicisztikát közölt a hvg.hu oldalán, ezt itt olvashatja, ebben is szó esik a környezetvédelemmel kapcsolatos terveiről.)