A szakképzés is állandó reformcunami alatt áll évek óta, az Orbán-kormány is áterőltetett már egy új szakképzési törvényt 2011-ben, de az teljes kudarcot vallott. (Parragh László iparkamarai elnök vezetésével elvették az Emmitől a területet, lebutították a közismereti képzéseket, egyszer használatos szakmunkásokat neveltek ki - a szülők ezt megértve nem is szívesen adták ezekbe az iskolákba a gyerekeieket.) Ezt kvázi elismerve a kormány most egy újabb átalakításba fog a Szakképzés 4.0 dokumentum elvei mentén, és ezúttal nem annyira Parragh László, mint Palkovics miniszter elképzeléseit tükrözik a tervek. 

Ez a kormány sokszor homlokegyenest szembe megy a saját korábbi elképzeléseivel, de mindenképp egész új irányt mutat a területen. A káoszt az is mutatja, hogy egy csomó iskolát négy éven belül másodszor neveznek át.

A legújabb reformról korábban már szivárogtak ki elképzelések, ám most a kormány honlapján jelent meg, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) még a mai napon benyújtja az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. A közlemény szerint a gazdaságvédelmi javaslat célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, egyre jobban képzett, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére. (Mondjuk ez a mondat valószínűleg az összes előző reform indokaként is szerepelt.)

Osztrák minta

A mostani – a kormány állítása szerint szakmai egyeztetésen is átesett - átalakítás osztrák mintára készült, és azt ígéri, hogy jobb, rugalmasabb, gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, továbbá, hogy emelkedik a szakképzésben oktatók bére, és egy ösztöndíjrendszert is tartalmaz.

A javaslat szerint már a 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete (lásd iskola átnevezések). A szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola.

A technikum ötéves képzése egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás. A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga – emelt szintű vizsgaként – beszámít az érettségi tantárgyai közé.

Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. Az itt végzettek jelentős előnyt élveznek majd a felsőoktatási felvételik, a szakirányú továbbtanulás során.

A szakképző iskola hároméves marad, itt képezik majd a szakmák mestereit. „Az ágazati ismereteket adó első év után történik a szakmaválasztás. Az ezt követő két évben duális képzés formájában, elsősorban vállalatoknál, vállalkozóknál lehet elsajátítani a szakmai ismereteket. A két rendszer egymásra épül majd, ezzel biztosítva az egész életen át tartó tanulás lehetőségét.”

Az iskolarendszeren belül megszerezhető alapszakmák rugalmasabb, rövidebb képzési idő alatt a felnőttek számára is elérhetőek lesznek. Két alapszakma megszerzése – akár felnőttkorban is – változatlanul ingyenes lesz.

Több pénz, kevesebb biztonság a tanároknak

Az egyik legfontosabb intézkedés a szakképzésben dolgozók anyagi megbecsülésének javítása, a szakképzésben dolgozó pedagógusok és gyakorlati oktatók béremelése, akiknek a fizetése így a piaci bérekhez közelíthet. A minden szakképzési területet, több mint 32 ezer pedagógust és óraadó tanárt érintő béremelésre a költségvetés éves szinten mintegy 35 milliárd forint forrást biztosít – olvasható a dokumentumban.

A rugalmasabb alkalmazási feltételek és a magasabb bérezés érdekében a javaslat szerint a szakképzésben oktatók nem a túlságosan merev bértáblával járó közalkalmazotti törvény hatálya alá, hanem a munka törvénykönyv hatálya alá fognak tartozni.

A szakképzésben résztvevő fiatalokat általános szakképzési ösztöndíjakkal fogják segíteni. A nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Évente kétezer tehetséges tanuló hátrányos helyzetére és jó tanulmányi eredményére tekintettel külön támogatásra is jogosult lesz az Apáczai ösztöndíj keretén belül.