Joó Hajnalka
Joó Hajnalka
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jelenlegi formájában nem támogatja az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – tudta meg a hvg.hu. Az még mindig talány, hogy miért nevezi a kormány újnak, ha egyszer nem az, és az is, hogy kevesebb mint nyolc hónappal a bevezetése előtt mikor ismerheti meg végre a nyilvánosság is a szöveget.

Az NPK – amely az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete – elnöksége szerdai ülésén értékelte a kormánytól kapott legutolsó szövegváltozatot, amelynek egyébként már a véleményeztetését is hajmeresztő módon próbálta letudni az Emberi Erőforrások Minisztériuma: az Emmi ugyanis információink szerint december 20-án, péntek délután küldte el a tervezetet az NPK-nak, de az időpont miatt az a címzettekhez már csak december 23-án, hétfőn, a véleményezésre adott határidő napján jutott el. Mivel ennyi idő alatt értelemszerűen képtelenek voltak áttekinteni a dokumentumot (ezt jelezték is a minisztériumnak), az ünnepek miatt a folyamat januárra húzódott, most viszont, hogy lezárult, egyúttal ki is derült: a szervezet nem tudja elfogadni a kormány által jóváhagyott verziót.

Az NPK legfőbb kifogása a már végeláthatatlan ideje készülő-módosuló-pontosuló szöveggel szemben az, hogy bár a kormány – kisebb kommunikációs botlás után – új alaptantervnek nevezi a szöveget, valójában nem az: olyannyira nem, hogy teljesen egészében hiányzik a bevezetőjéből az anno Csépe Valéria pszichológus akadémikusék által összeállított, több mint ötvenoldalas általános bevezető, amely rögzíti például az új változat módosult szemléletét, alapelveit, kitűzéseit, a tanár, a diák, a szülő és az iskola viszonyrendszerének, az értékelésnek és visszajelzésnek az elveit, emellett részletesebben is leírja például az egyes tantárgyak legfontosabb elvárásait.

©

Enélkül a rész nélkül az NPK szerint viszont hiányzik a koherencia az egész alaptantervből. A szervezet fájlalja azt is, hogy a bevezetni tervezett verzióban pont a legfontosabb cél nem valósul meg, amely miatt a kormány egyáltalán elhatározta, hogy új alaptanterv kell: a tananyagcsökkentés, és hogy lehetőséget adjon rá, hogy az iskolában korszerű és fontos kompetenciákkal ruházzák fel a gyerekeket. Nagy gondnak tartja információink szerint az NPK elnöksége azt is, hogy az anyag nem számol külön emelt és nem emelt szintű kerettantervekkel, úgyhogy, bár a szervezet összességében továbbra is elkötelezett egy új Nat bevezetése mellett, az semmiképpen nem ez a változat lenne.

Az alaptanterv tervezetével kapcsolatban visszatérő kritika, hogy nem folytak róla szakmai egyeztetések, nemhogy a pedagógus-szakszervezeteket nem vonták be a folyamatba, de társadalmi vitán is csak az a változat volt több mint másfél évvel ezelőtt, amelyből mára már alig érvényes valami, mert gyakorlatilag teljesen átírták.

Emlékezetes, az (akkor még Balog Zoltán vezette) Emmi először 2016 elején beszélt a nemzeti alaptanterv megújításának szükségességéről. Az anyag eredetileg 2016 végére készült volna el, és 2019 szeptemberétől – tehát majdnem hároméves felkészülési idővel – tervezték bevezetni.

©

A Csépe Valéria pszichológus akadémikus vezette, közel 100 tagú szakértői csapat végül 2018 augusztusára lett kész a munkával, a 300 oldalas dokumentumról azonban már a bemutatása előtt azt mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy "ez így ebben a formában biztosan nem lép életbe". Később kiderült, hogy a kormánynak az volt a legfőbb baja az anyaggal, hogy „nem elég keresztény, nem elég hazafias, nem elég nemzeti". Ezt orvosolandó el is kezdték átdolgozni a tervezetet, a magyar nyelvi és irodalomról szóló részeket (és a tárgy újonnan kidolgozandó kerettantervét) az antiszemita szerzőkhöz vonzódó Takaró Mihály részvételével.

2019 januárban új miniszteri biztost is kineveztek a Nat bevezetésének előkészítésre Hajnal Gabriella, az iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke személyében, de a dokumentumot a sokadjára ígért határidőre, tehát 2019 szeptemberére – és azóta sem – sem mutatták be. Az Emmi közben nemcsak magát a dokumentumot, hanem a folyamatban részt vevő szakértők listáját is mindvégig titkolta, csak hónapokig tartó huzavona után, közérdekű adatigénylésre volt hajlandó kiadni.

Az Index január elején arról írt, hogy az anyag már régen kikerült a szakmai körök kezéből, és jó ide már átláthatatlan politikai, hatalmi harcok folynak körülötte az Emmi környékén.

Így szakmailag a létező legrosszabb forgatókönyv látszik megvalósulni: két (vagy több) egymással versengő, párhuzamos álláspont közül végül egyik sem írta felül (szakmai alapon, vitában) a másikat, hanem a kettő keverékéből mixeltek valamit, és ahelyett, hogy egy szakmai konszenzussal elfogadott Nat lépne életbe, egy olyan dokumentum lesz érvényben a elkövetkező években, amiben nemhogy megegyezés, de egyeztetés sem volt a kormány és a szakma képviselői között, vagyis lényegében egy teljes titokban készült dokumentumot erőltetnek rá a tanárokra és a gyerekekre.

©

És a szöveg – tegyük hozzá – még mindig nem ismert: sem a szülők, sem a tanárok nem tudhatják még most, az általános és középiskolai jelentkezés időszakában sem, hogy pontosan mi vár rájuk, milyen ismereteket és milyen módon kell majd a diákoknak elsajátítaniuk.

Az eredetileg tervezett hároméves felkészülési idő helyett a bevezetésig már csak nem egészen nyolc hónap áll rendelkezésre, amelybe a pedagógusok felkészítésén túl és az új tankönyvek elkészítésének is bele kellene férnie.

A tankönyveket – mint közismert – a normál eljárás szerint februárig kell megrendelniük az iskoláknak – most néhány héten legfeljebb írni kezdhetik el nemsokára őket. A procedúrán ugyanakkor jelentősen rövidíthet a kormány, ha saját nyomdát szerez: a hvg.hu információi szerint régóta folynak a tárgyalások arról, hogy az állam megvenné a debreceni székhelyű Alföldi Nyomdát. A nyomda vezetése lapunknak ezt nem akarta kommentálni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Balla István Élet+Stílus

Pillanatkép a magyar oktatásról: van miért aggódni

Aggasztóan öregedő pedagógustársadalom, romló szakos ellátottság, egyre nagyobb arányban megjelenő sajátos nevelési igényű és pszichés zavarokkal küzdő diák. Látszólag jó hír, hogy a szegény családokból származó gyerekek aránya csökken – de felsejlenek itt is statisztikai trükkök. Megjelent A közoktatás indikátorrendszere.