Tetszett a cikk?

Szokásos pénteki rádióinterjújában, rádiós beszélgetésében a miniszterelnök arról beszélt Nagy Katalinnal többek között, hogy milyen intézkedéseket tett a kormány a koronavírus ellen, de szóba került a röszkei menekültkérdés is.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

A beszélgetés a koronavírussal kezdődött, miután a WHO globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Orbán úgy fogalmazott, azt szokták mondani, az egész világ egy „nagy falu”, így ebben a „faluban” a járványokat is komolyan kell venni. „A legfontosabb, hogy ne engedjük elbagatellizálni a dolgot. Baj nincs, de lehet” – mondta. A kormánynak a legrosszabbra kell felkészülnie – tette hozzá.

A koronavírus elleni küzdelemben összehangolt együttműködésre van szükség, operatív törzset is felállítottak Pintér Sándor belügyminiszterrel, Kásler Miklós EMMI-miniszterrel, illetve a tisztifőorvossal, aki „szagolt már puskaport.” Amit meg lehetett tenni a védekezéssel kapcsolatban, megtette a kormány – így Orbán. A Kínában rekedt nyolc magyarból hét haza szeretne jönni, erről is beszélt, ők szombatra Magyarországon lehetnek. Végül ebben a témában elmondta, rémhírek is terjedtek Magyarországon a koronavírussal kapcsolatban, a kormány pedig tervezi, hogy fellép a rémhírterjesztés ellen.

Röszkén a héten 60-70 menekült lenyomta a kerítést a határátkelőnél és átjöttek néhányan. „Láttunk már ilyet” – mondta Orbán. A menekülteket elfogták és már el is ítélték őket. Az esetnek az a tanulsága a kormányfő számára, hogy a legjobb fizikai határzár sem ér semmit, ha „nincsenek bátor emberek.” Magyarországon pedig a nők a legbátrabbak a miniszterelnök szerint, ott és akkor is egy nő adott le figyelmeztető lövéseket. Százezer menekült lehet a határ túloldalán, nagy a migrációs nyomás, folytatta, ezért megerősítették a rendőri, katonai jelenlétet.

Mi vagyunk a vár kapitányai – jellemezte a magyar határvédelmet Orbán.

Méltányos lenne, ha ehhez a védelemhez az EU pénzügyi segítséggel is hozzájárulna, tette hozzá. A hvg.hu oldalán is többször megírtuk már, az unió ad pénzt határvédelemre. Októberben például úgy fogalmaztunk:

Ilyen, amikor Brüsszel nem küld pénzt: 45,5 milliárd határvédelemre és a migrációra

Újra szóba került Soros György, szerinte a Soros-hálózatok szervezik a migrációt. „Ez igazolt, bárki láthatja, ha felmegy az internetre.” Soros szerinte a világ elsőszámú oligarchája, de nem akar úgy tűnni, mintha fixációja lenne Soros iránt.

A börtönkártérítésekről megint elmondta, hogy 37 éve van a politikában, 14 éve miniszterelnök, sokáig azt hitte, neki nem lehet újat mutatni, de ő még ilyet nem látott. Magyar Györgyről és azokról az ügyvédekről, akik elítélteket képviselnek, azt mondta, saját hazája ellen indítanak pereket, „ítéleteket csikarnak ki Európában, és ezeket a pénzeket nekünk oda kellene adni a bűnözőknek, majd a pénz hatvan százalékát odaadják az ügyvédeknek. Nem tudom, ezek az emberek mire kapták a diplomájukat” – fogalmazott Orbán. A kormány új épületeket fog megnyitni az elítélteknek, hogy „ne legyen hivatkozási alapja a rosszindulatú ügyvédeknek.” De terveznek jogszabályi változtatásokat is az ügyben.

Gyöngyöspatáról is szólt, ahol hamarosan kezdődik az egyeztetés a szegregált romák és a hatóságok között. Korábban már többször hangsúlyozta, pénzt nem adnak, képzésben kárpótolnák a romákat. „Kinek lehet az érdeke, hogy megszűnjön ott a nyugalom?” – tette fel a kérdést Nagy Katalin. A kormányfő erre nem feltétlenül válaszolt, de azt mondta, a helyi iskolában áldatlan állapotok alakultak ki, amire a nem romák úgy reagáltak, hogy elkezdték kivenni gyermekeiket az iskolából. Később úgy fogalmazott, a Soros-szervezetek képviselték a szegregált roma családokat, azonban Horváth László helyi fideszesből miniszterelnöki megbízottat csinált, arra kérve, dolgozzon ki megoldási javaslatokat.

Nem akarok fizetni olyan családoknak, akik ötszáz órát hagyták hiányozni a gyermeküket, vagy ha bement, randalírozott. Ilyen helyzetek abban a Magyarországban, amelyikben élni szeretnénk, nem fordulhat elő.

A roma felzárkóztatásról úgy általában azt mondta, kormányzása kezdetén, 2010-ben megindult egy jó folyamat, ezt akarják visszavetni a „Soros-szervezetek.”

Dézsi Csaba András, Győr új polgármestere is szóba került, szerinte a város jó kezekbe került. Régóta ismeri Orbán a polgármestert, szerinte „ilyen típusú ember kell egy város élére.” Erkölcsileg is megroppant ott a Fidesz, Dézsi ezt is orvosolhatja.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!