Írásbeli kérdést küldött Kozma Ákosnak, az alapvető jogok biztosának Szél Bernadett független országgyűlési képviselő arról, nem ütközik-e alapvető jogokba a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT). Arra kérte az ombudsmant, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a gyerekek érdekeinek és jogainak védelme és a jogbiztonság garantálása érdekében, és hivatalból folytasson le eljárást, tájékoztassa a nyilvánosságot, valamint szükség szerint tegyen javaslatot a probléma megoldására.

A politikus az ombudsmannak küldött levelében azzal érvelt, hogy a NAT kidolgozása mellőzte a széleskörű szakmai, társadalmi és politikai vitát, és a mai napig nem hozzáférhetőek azok az adatok, amelyekből megtudható, hogy kik vettek részt az elkészítésében. Azt is kifogásolta, hogy rendkívül kevés idő van a bevezetéséig – több évfolyamon már a 2020/2021-es tanév kezdetén alkalmazni fogják –, ezért a kerettantervek és a tankönyvek nem készülhetnek majd el idejében a kellő szakmai alapossággal, és a tanárok felkészülésére sem marad elég idő, ez pedig korlátozza a jogbiztonság követelményét. Jelezte azt is, hogy Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai megkövetelik, hogy a közoktatási tárgyú jogalkotás során elsődleges szempontként vegyék figyelembe a gyerekek érdekeit, aminek garanciája, hogy az előkészítés folyamatában értékelni kell az új szabályozás gyerekeket érintő hatásait, amit a jogalkotónak nyilvánosan és ellenőrizhetően be is kell mutatnia.

Szerinte mindezeknek a NAT módosítása nem tesz eleget, az a gyerekek jogait megsértve született meg.

Szél tartalmi oldalról is aggályosnak tartja az alaptantervet, mert mind ideológiai tartalmát, mint pedig a tananyag mennyiségét tekintve veszélyezteti a gyerekek megfelelő szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogát. Szakmai szervezeteket idézve azt is leírta, hogy a NAT egyféle világnézet és ideológia közvetítését teszi az oktatás feladatává, az óraszám csökkentése mellett pedig olyan mértékben növeli a tananyag mennyiségét, ami már nem elsajátítható a gyerekek számára.

Válaszában Kozma Ákos hamar világossá tette: „konkrét ügyben – vizsgálat lefolytatása, jelentés kiadás nélkül – jogi álláspont (állásfoglalás) kialakítására, így annak előzetes megítélésére, hogy történt-e a NAT módosítása kapcsán bármilyen jogsértés, ombudsmanként nincsen jogi lehetősége”. Hatáskör hiányában – írta – nem foglalhat állást „az alaptanterv tartalma által felvetett szakmai kérdések, viták tekintetében vagy annak esetleges hiányosságai vonatkozásában sem”. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy a tervezetet a szaktárca nem küldte el a hivatalának előzetes véleményezésre, így „nem volt lehetősége arra, hogy azzal összefüggésben alapjogi megállapításokat tegyen”, a Szél levelében

felvetett problémák és aggályok kapcsán pedig az érintettektől panaszbeadvány nem érkezett hozzá.

A továbbiakban az alapvető jogok biztosa arról írt, hogy milyen, az oktatást, illetve a felsőoktatást, így a gyerekeket és a családokat érintő jogszabály-módosítások ügyében hívta fel hivatala a figyelmet a jogállamiság elvének, a jogbiztonság követelményének és a kellő felkészülési idő biztosításának kiemelt fontosságára. Ilyen volt a szakgimnáziumi érettségi, valamint az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetése. Az ombudsman (az első esetben még az elődje, Székely László) mindkét esetben halasztást kért.

A NAT-tal kapcsolatban arra azért még kitért Kozma Ákos, hogy az oktatási intézményeknek április 30-ig kell felülvizsgálniuk a pedagógiai programjukat, ám az egyes iskolatípusokra vonatkozó kerettanterv(ek)et rögzítő miniszteri rendeletet – amely alapján az iskolák elkészíthetnék a helyi tantervüket – még nem hirdették ki.

Az ombudsman szerint kérdéseket vethet majd fel a tankönyvrendelés is, annak jogszabályban rögzített határideje ugyanis egybeesik a pedagógiai program felülvizsgálatának első határidejével. Ha pedig a rendelés módosítására van szükség, akkor abban az addig megrendelt darabszámtól tankönyvenként legfeljebb 15 százalékban lehet eltérni.