A lap arról ír, hogy néha előfordulnak olyan indokoltnak tűnő helyzetek, amikor rendkívüli hatalmat kap egy-egy vezető, ám az alkotmányos gyakorlat felfüggesztését jellemzően szigorú határidők mentén szabják meg. Ilyen vonatkozik Boris Johnson brit, vagy Emmanuel Marcron francia elnökre, akik megkapták a rendkívüli hatásköröket.

Ugyanakkor Magyarországon más a helyzet. A lap felhozza, hogy Orbán az elmúlt években megerősítette a hatalmát: a bíróságok, a média, a civilszervezetek szabadságát is korlátozta. Most pedig nem engedheti, hogy

„a válság okozta lehetőséget elpazarolja”

– írja a lap.

A magyar miniszterelnök a koronavírus kapcsán beterjesztett felhatalmazási törvény elfogadása esetén akár egy személyben és kontroll nélkül kormányozhat, felülbírálhat jogszabályokat, sőt a választásokról is dönthet. Végezetül a Fidesz képviselői döntik el, hogy mikor vége a jelenlegi vészhelyzetnek, amely a „megfelelő” parlamenti háttérrel, akár folyamatosan fenntarthatja a kontroll nélküli állapotot - olvasható az anyagban.

A koronavírus világjárvány kezelése szigorú intézkedéseket igényel, amelyek néha korlátozzák az egyéni szabadságjogokat - írja a lap és hozzáteszik, nem csak Orbán vette ezt észre. Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev azonnal az ellenzéki csoportok ellen lépett fel, Benjamin Netanyahu pedig rendelettel késleltette a korrupciós vádakkal kapcsolatos tárgyalásának megkezdését, Donald Trump pedig, ha óvatosan is, de elkezdte háborús elnöknek pozícionálni magát.