Hosszú távon már az okozhat bajt, ha a koronavírus miatt leáll a betegellátás
Súlyos következményekre figyelmeztetnek szakértők, ha a járványügyi veszélyhelyzet miatt még sokáig szünetelnek a járóbeteg-ellátások, a szűrővizsgálatok és a hagyományos orvos-beteg találkozók. A Magyar Orvosi Kamara emiatt már egy héttel ezelőtt nagyon sok járulékos egészségkárosodásra, sőt súlyos esetben halálesetekre figyelmeztette az Emberi Erőforrások Minisztériumát. A kormány a koronavírus miatt szervezi át az egész rendszert, az egészségügyi szakértő szerint azonban a jelenlegi esetszámok nem indokolnak ilyen szintű korlátozást, és félő, hogy a halálesetek száma nem a COVID-19, hanem a járványhelyzet miatt ellátás nélkül maradt tömegek állapotromlása miatt fog nőni.
„Hiába írták ki a telefonszámát, egyáltalán nem elérhető a háziorvosom telefonon. Csak e-receptet akartam felíratni, de rendelési időben sem vette fel a telefont, pedig több napon is próbálkoztam. Egy családtagom is így járt, aki ráadásul tesztelés miatt kereste volna a saját orvosát.”
Patrícia példája egyáltalán nem egyedi, sőt talán még az enyhébbek közé tartozik. A koronavírus-járvány nemcsak a fertőzötteket és családtagjaikat állította hatalmas próbatétel elé, hanem azokat is, akik más egészségügyi problémával keresnék fel orvosukat. A veszély miatt műtétek maradnak el, komplett szűrővizsgálatok álltak le, lombikkezelést nyújtó klinikák zártak be, sőt sok rákbeteg is azzal szembesült, hogy előre nem látott ideig csak telefonon konzultálhat kezelőorvosával. Miközben a veszélyhelyzet miatt teljesen érthető, hogy csökkenteni kell az orvos-beteg találkozók számát, a hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint hosszú távon akár súlyos következményei is lehetnek az egészségügy ilyen szintű korlátozásának.
A kormány március 11-én hirdette ki a járványügyi veszélyhelyzetet, amit – a felhatalmazási törvény segítségével – azóta meg is hosszabbított. Az intézkedések azonnal hatalmas változást hoztak a magyar egészségügybe: járványkórházakat kezdtek el kijelölni és építeni, dolgozókat csoportosítottak át, és az intézményekben előszűrést vezettek be.
Kásler Miklós miniszter március 16-án vezette be a legfontosabb és a legnagyobb hatású korlátozásokat:
- a 65 évnél idősebb egészségügyi dolgozókat visszavonták a közvetlen ellátásból, ők csak telefonon konzultálhatnak a betegekkel, és a háttérben dolgozhatnak.
- a kórházaknak el kell halasztani a sürgős, azonnali egészségügyi ellátást nem igénylő beavatkozásokat. Vagyis csak azokat végezhetik el, melyek hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, vagy súlyos, esetleg maradandó egészségkárosodást szenvedne.
- felfüggesztették a népegészségügyi szűrővizsgálatokat, az átalakítás miatt a szakrendelőkben is leállt nagyon sok ellátás.
A Központi Statisztikai Hivatal 2018-as adatai szerint az országban 6082 háziorvos és házi gyerekorvos praktizál, viszont igen magas köztük az idősek aránya.
Úgy tudjuk, a háziorvosok körülbelül 33 százaléka 65 feletti, ennyien estek ki most ki a közvetlen munkából.
Nem sokkal jobb a helyzet a járóbeteg-szakellátásban sem, ahol azért dolgozik olyan sok idős orvos, mert már megterhelő lenne számukra a kórházi ügyelet.
Könnyű kikövetkeztetni, hogy az elmúlt hetekben egyes helyeken komplett rendeléseket kellett megszüntetni – már ahol egyáltalán volt háziorvos – a többi orvos terhelése pedig rendkívüli módon megnőtt. Igaz ez a sürgősségi osztályokra is, ahol nagyon megnövekedett a várakozási idő.
Sokat mond, hogy az egyik legjobbnak tartott Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálatnál péntekenként egyáltalán nincs már rendelés, de a diabetológián és a gastroenterológián is csak heti egyszer, néhány órában tudják fogadni a betegeket.
Nincs itt semmi látnivaló
Eközben minden nap újabb és újabb betegek osztják meg saját történeteiket arról, hogyan nem jutottak ellátáshoz. Az RTL Klub Híradójának például egy pécsi férfi azt nyilatkozta, hogy miután daganatot diagnosztizáltak nála, az orvos műtétet javasolt, de a beavatkozás előtt hazaküldték a kórházból. Egy édesanya pedig azzal keresett meg több orvost és kórházat, hogy lázas a kislánya, de sehol nem fogadták őket, egészen addig, míg a lánya vért nem köpött.
Nemrég a Nyírő Gyula Kórház Addiktológai Osztálya is bejelentette, hogy átmenetileg nem tud új pácienseket fogadni, ami nem könnyíti meg a szenvedélybetegek és mindazok helyzetét, akiknek pszichiátriai segítségre van szükségük.
A veszélyhelyzet idejére az orvosszakmai tagozatok is elkészítették új eljárásrendjeiket, ezek nyilvánosan is elérhetők, és jól lehet belőlük tájékozódni arról, hogy egy-egy területen mi halasztható, és milyen beavatkozásokat kell mindenképpen elvégezni. Az onkológia tagozat például a halasztható beavatkozások közé sorolta a HPV-oltások beadatását és a szervezett szűrővizsgálatokat, viszont a daganatos betegek kezeléséről döntő onkoteamek továbbra is működnek – igaz, csak virtuálisan. Későbbre tolni csak a jóindulatú daganatok, vagy rákmegelőző állapotok operációit lehet, és nem most fogják elvégezni a rekonstrukciós műtéteket sem.
Az kétségtelen, hogy az egészségügyi dolgozókat védeni kell, a kórházak pedig kifejezetten ki vannak téve a fertőzésveszélynek. Az Emmi éppen ezért nemcsak a kapacitás növelése miatt szervezte át az egészségügyet, hanem azért is, hogy védje a dolgozókat (és a betegeket), hiszen előfordulhat, hogy egyetlen fertőzöttel való találkozás miatt egész osztályokat kell lezárni, mint ahogy az a Budai Irgalmasrendi Kórházban is történt.
Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs szerdai sajtótájékoztatóján a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy az átszervezés miatt számos olyan ellátást halasztanak el, amivel ezt megtehetik, de a sürgős és egészséget veszélyeztető vagy tartós károsodást eredményező beavatkozásokat el kell végezni. Ha ezzel kapcsolatban bármilyen panasz adódik, mondta, akkor az érintettek első körben forduljanak az intézmény vezetőjéhez, majd a betegjogi képviselőhöz, de jelezhetik a Nemzeti Népegészségügyi Központnak is.
A háziorvosokat viszont dicsérte, szerinte ők "rendkívül jól megszervezték” az ellátást, a rendszer jól működik, és nem is érkezett hozzá ilyen panasz – mondta a tiszti főorvos.
Egy érintett orvos lapunknak korábban szintén úgy fogalmazott, hogy ha az átszervezések befejeződnek, javulni fog az egészségügyi ellátás helyzete is. Véleménye szerint ha már látni lehet, hogy hol és milyen orvos mozgatható, mekkora a kapacitás, akkor egy idő után beáll a rendszer. Problémák persze adódhatnak, de akkor majd a következő lépésben azokon is gondolkozni fognak, csak kell hozzá egy kis idő – tette hozzá.
Nem osztja azonban az optimizmust a Magyar Orvosi Kamara, amely április 2-án levélben hívta fel az egészségügyi államtitkár figyelmét az ellátás problémáira.
Miközben az intézkedéseket a járvány megfékezése érdekében helyesnek tartják, a MOK azt írta, már most sok jelzést kapnak arról, hogy a hagyományos betegvizsgálat gyakori mellőzése, a járóbeteg-ellátó rendelések felfüggesztése, a kórházi osztályok átalakítása következtében nagyon sok járulékos egészségkárosodás – súlyos esetben sajnos halál is – bekövetkezhet. Ezen kívül méltatlannak találják a 65 év feletti orvosok helyzetét is, akik közül sokakat több évtizedes közszolgálat után, néhány napos határidővel elbocsátottak az állami intézményekből.
Az országos tiszti főorvostól azt kérdeztük, a lapunkhoz érkezett panaszok és a MOK aggályai miatt terveznek-e változtatni a közeljövőben az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás szigorú korlátozásain. Erre adta a már idézett választ Müller, amiből következik, nem terveznek változtatni.
A rugalmatlanság emberéletekbe kerülhet
Lantos Gabriella egészségügyi szakértő is pesszimista, szerinte az ismert halálesetekhez mérve rendkívüli mértékben eltúlzott az egészségügyi ellátás jelenlegi korlátozása. A szakember attól tart, hogy a halálesetek száma nem a COVID-19, hanem a járványhelyzet miatt ellátás nélkül maradt tömegek állapotromlása miatt fog nőni. Mindez pedig a 2021-es, valamint a 2022-es KSH-statisztikákban fog megjelenni.
Ma tulajdonképpen haldokolni kell ahhoz, hogy egészségügyi ellátáshoz jusson az ember
– mondta.
Lantos Gabriella szerint azzal, hogy a 65 év feletti orvosokat és egészségügyi szakdolgozókat kivonták a rendszerből, eljött az igazság pillanata a magyar egészségügy számára, arra célozva ezzel, hogy kiderült, hogy milyen kevesen is vannak valójában az orvosok. Az országban 34-35 ezer orvos dolgozik, akik jelentős része kiesett a korlátozások miatt.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban néhány hete személyesen ismertette a számokat, ezek szerint Magyarországon a 65 év alatti orvosok száma 19 431 fő, ami Lantos Gabriella szerint kevesebb, mint amiről eddig tudtak.
„Nagyon alacsony a hadra fogható személyzet száma, gyakorlatilag 10 ezer emberre jut 20 orvos” – mondta.
Ráadásul nemcsak orvosból van kevesebb, hanem egészségügyi szakdolgozóból, például laboránsból is, akik a COVID-19-teszteket is végzik.
A kapacitáshiány miatt a háziorvosok egy nagylabort sem tudnak elrendelni, lehetetlen ultrahanghoz jutni, a diagnosztika sem működik, emiatt félő, hogy sok betegségre nem fog fény derülni
– sorolta a problémákat Lantos Gabriella.
A szakértő különösen aggódik a rákbetegek, a stroke betegek, a cukorbetegség különböző szövődményeivel, és az érproblémákkal küzdők miatt. De a legnagyobb baj a nem rehabilitált amputáltakkal lehet, akiket a családtagjaik nem tudnak úgy kezelni, mint az egészségügyi dolgozók kórházi körülmények között.
Úgy véli, a tömeges megbetegedések időszakában eljöhet majd az idő, amikor tényleg szükség van ilyen szintű korlátozásokra, de a jelenlegi halálozási szám ezt egyáltalán nem indokolja. Egy átlagos nap Magyarországon 350 ember hal meg, míg a koronavírus okozta napi halálozások száma szerdán lépte túl először a tízet.
Lantos szerint sokkal célravezetőbb lenne, ha egészségügyi szakemberek és járványügyi matematikusok folyamatosan elemeznék a betegszámok alakulását, és ez alapján döntenének az aktuális intézkedésekről. Ehhez azonban rengeteget kellene tesztelni, hogy lehessen tudni, mekkora a lakosság átfertőzöttsége.
Az adatokból előre lehetne tudni, hogy 10 nap múlva milyen kapacitásokat kell felszabadítani, hiszen a koronavírus-betegek 20 százalékának van szüksége kórházi kezelésre, 5 százaléknak pedig intenzív osztályra, de nekik sem rögtön.
„Egy jól működő államigazgatásban hetente kétszer lehetne az arányváltozásokra reagálni, Magyarországon azonban semmi rugalmasság nincs, ami emberéletekbe kerülhet” – mondta.
Lantos szerint az is segíthetne, ha a jól előszűrt betegek elől nem zárnák el a 65 év feletti orvosokat. Ha ugyanis lenne FFP maszkjuk, megfelelő védőfelszerelésük, akkor egy komoly triázsbesorolás után, magas díjazással, önkéntes alapon vissza lehetne őket engedni az ellátásba. Ráadásul azok, akik most nem dolgoznak, vagy csak telefonon adnak tanácsot, hozzá fognak szokni a helyzethez, és a járvány végeztével nem mindegyikük fog visszaállni a munkába, ami hosszú távon is problémákat okozhat.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Megtapsolták a Parlamentben az egészségügyi dolgozókat – videó
Az MSZP kérésére. Gulyás Gergely miniszter is tapsolt.
Lénárd Rita a Fülkében: Kizsigerelt állapotban találta a koronavírus az egészségügyet
A Magyar Orvosi Kamara alelnöke szerint az életünk már akkor sem lesz ugyanolyan, mint régen, ha vége a koronavírus-járványnak. Abban pedig, hogy hazánk hogyan vészeli át a járványt, a szakemberhiány mértéke lesz a döntő. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
