Megjelent az amerikai külügyminisztérium éves jelentése, amely az egyes országok emberkereskedelem elleni erőfeszítéseit rangsorolja. A listán négy szintbe sorolják az országokat az emberkereskedelem ellen hozott lépéseik alapján. Ez a besorolás hatással van arra, hogy az Egyesült Államok hogyan viszonyul az egyes országokhoz, például milyen szintű segítséget nyújt nekik.

Magyarország tavaly a harmadik, idén a második kategóriába került, vagyis nem felel meg mindenben a standardoknak, de folyamatosan javítja fellépését.

A jelentésben külön kitértek a menekülteket, illetve az – időközben megszüntetett – tranzitzónákban várakozókat fenyegető veszélyre. Mint írták, a menekült gyerekek nem kapnak megfelelő figyelmet, és gyakran ki vannak téve annak, hogy emberkereskedők kezébe kerülnek. A jelentés készítői azt ajánlották, hogy a magyar hatóságok szűrjék ki a menekültek közül azokat, akikről gyanítható, hogy emberkereskedelem áldozatai,

Felrótták Magyarországnak, hogy az áldozatok támogatása alacsony szintű, és sokan esnek ismét áldozatul. Szintén kifogásolták, hogy a gyermekprostitúció esetében sokszor az áldozatokat büntetik a rendőrök, és nem a futtatókat.

Kiemelten veszélyeztetett csoportként említették a mélyszegénységben élőket, az alacsony képzettségűeket, a cigányokat, az egyedülálló anyákat és a hajléktalanokat, valamint az intézetben nevelkedő gyerekeket. Az amerikaiak figyelmét nem kerülte el a csicskáztatás vidéki gyakorlata, amit rabszolgamunkaként azonosítanak. Külön említenek egy esetet, amikor egy 16 ezer fős kisvárosban 150 kényszermunkára fogott embert találtak.

Az ajánlások között szerepel, hogy javítani kellene az áldozatok segítésén, beleértve a velük foglalkozó civil szervezetek támogatását. Emellett szükséges volna mentesíteni az áldozatokat a büntetés alól, ha azt olyan cselekményekért kapnák, amelyekre az emberrablók kényszerítik őket.