2019 karácsonya előtt szavazta meg a parlament az új társadalombiztosítási törvényt, amelyben meglepetést egyáltalán nem keltő részlet volt csupán, hogy az új szabályok hat és fél hónap felkészülési idő után, 2020. július 1-jén lépnek majd életbe. A képviselők a legvadabb álmaikban sem láthatták előre, mekkora változások lesznek a világban és az országban ebben a nagyjából kétszáz napban, de a törvény legnagyobb része életbe is lép július első napján, mintha mi sem történt volna.

Az a pontja szinte biztosan módosulni fog, amely a legnagyobb felháborodást váltotta ki: a potyautasok egészségügyi ellátásáról szóló rész. Az eredeti terv az volt, hogy azokkal a páciensekkel kifizettetik az orvosi kezelést, akik már három hónapja tartoznak az egészségügyi járulékkal. De csak októbertől – a július 1-je előtti tartozás ugyanis nem számít ilyenkor. Vagyis idő itt még maradna, de októberre valószínűleg átírják a törvényt. Most is a parlament előtt van ugyanis a 2021-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat, amellyel a három helyett hat havi nem fizetés után teszik fizetőssé az ellátást. Ez pedig azt is jelenti, hogy csak 2021. január 1-jétől lehet büntetni a nem fizetőket.

Az alapkoncepció persze ettől marad, és jó eséllyel az aggályok is.

A Magyar Orvosi Kamara (az eredeti törvény tavaly év végi elfogadása előtt) attól tartott, a "potyautasokra" vonatkozó szabályok miatt szélsőséges helyzetek alakulhatnak ki a rendelőkben, ezért arra kérte Áder János köztársasági elnököt, megfontolásra küldje vissza a szöveget a Parlamentnek. Áder aláírta, a kamarai elnök pedig ígéretet kapott arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma bevonja majd őket a végrehajtási rendelet kidolgozásába. A kamarától származó információink szerint ez az egyeztetés még nem indult el.

Ha a vizitdíjból akkora balhé volt, képzelhetjük, ebből mekkora lesz

Jövő októbertől kifizettetik a kezeléseket azokkal a páciensekkel, akik már három hónapja tartoznak az egészségügyi járulékkal. Egyes becslések alapján akár 700 ezer embert is érinthet az intézkedés, az Orvosi Kamara szerint pedig szélsőséges helyzeteket idéz majd elő az új szabály.

Szintén az eredeti javaslat elfogadása után, tavaly év végén Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a hvg.hu-nak arról beszélt, az nem ördögtől való, hogy a kormány szigorítani akarja az igénybevételi szabályokat, de a rendszert sokkal finomabbra kellett volna hangolni már törvényi szinten is. Az egészségpolitikai elemző ezért elhibázottnak tartja a koncepciót: „A törvénynek büntetőjellege van, nem éri meg az az 1-2 milliárd, amit a bevezetéssel nyerni lehet. Költséghatékonysági szempontból sem végiggondolt konstrukció, muszáj lesz ugyanis a szociális hálót kiterjeszteni ebbe az irányba is, hogy a rászorulók ne haljanak meg ellátatlanul.”

Azokat az aggályokat is jogosnak tartja, hogy mit kezd majd az orvos a helyzettel. „Ha látja, hogy egyértelműen beavatkozásra van szükség, de az nem sürgősségi, akkor mit tegyen? Várja meg, míg az illető fizet? A dolog úgy fog végződni, hogy az orvosok csalnak a betegek érdekében, és csak néhány egészségügyi intézmény utasít majd vissza ilyen ellátást, a többi szerintem megoldja, hogy a beteg ne nagyon sérüljön a történetben.”

Sinkó Eszter szerint a törvényt alapvetően a külföldön dolgozók miatt hozták, de nem számoltak az itthon maradóknak okozott károkkal. Szerinte biztos nem fog működni, hogy piaci árat fizettetnek a beteggel, jogilag viszont nem megoldható, hogy az orvos háromféle díjat szedjen a biztosítással nem rendelkezőktől: egyet a hazai betegektől, egyet az EU-s polgároktól, egyet a nem EU-s polgároktól. Az uniós betegek díjszabása nem térhet el a hazaitól, az viszont megfizethetetlenül magas a hazai polgároknak. Véleménye szerint egységes, rendeletben meghatározott díjszabásnak kell jönnie, nem megengedhető, hogy az egyes egészségügyi szolgáltatók eltérő díjszabással, személyre szabott összegekkel operáljanak.

Ezzel viszont az állam magát buktatja le: ha többet kérnek a betegtől, mint amennyit a tb fizet az ellátásért az orvosnak, kiderül, mennyi a szolgáltatás valós költsége. Ráadásul ha ezt magánellátásként veszi igénybe a beteg, a tb egy fillért nem lát belőle. Az is kérdés, vajon hogyan hajtják be a betegen az ellátás összegét, például egy dialízis költségét. 1999 óta nem nyilvános adat, hogy a NAV mennyire hatékonyan szedi be az elmaradt járulékot.

MTI / Balogh Zoltán

„Ijesztgetésnek durva” – mondja felvetésünkre, hogy mi van, ha csak annyi a cél, hogy rendszeresebben fizessenek az emberek járulékot. Ha tényleg ez volt a cél, az eszköz nem szerencsés.

Arról nem is beszélve, hogy a törvény elfogadása óta alapvetően változott a helyzet: amíg akkor még javultak a foglalkoztatási mutatók, jelenleg mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy a következő időszakban hány ember veszíti el a munkáját. Az elmúlt hónapok pedig speciális helyzet elé állították még azokat is, akik a munkájukat ugyan megtarthatták, ám nem kaptak fizetést, és így a tb-t sem fizették utánuk. A veszélyhelyzet idején ezt úgy oldotta meg a kormány, hogy a tb-fizetést az alkalmazottak helyett a cégekre hárította.

Ami ennek az egyszeri egészségügyi szolgáltatási járuléknak az összegét illeti, a tb-törvény parlament előtt levő módosítása annak az emelését is rendezi. Akinek nem a munkahelye fizeti a tb-t, hanem saját maga, annak minden évben az inflációt követve nő az összeg a mostani havi 7710 forintról – egész pontosan minden évben az előző júliusi inflációval szorozzák fel a fizetendő összeget.

Nem kapott ekkora visszhangot, de nagy változás, hogy a törvény átrendezi a járulékfizetési rendszert. Az eddig 10 százalékos nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék összeolvad, helyettük egy egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék jön létre. Vagyis a dolgozók többsége nem fog nagy változást észrevenni akkor, amikor megkapja a következő fizetésüket – de mint az e heti HVG megírta, hosszú távon ennek fontos következményei lehetnek.

Szintén július 1-jétől ugyanis 17,5-ről 15,5 százalékosra csökken a szociális hozzájárulási adó, azaz így már 3 százalékponttal lesz alacsonyabb az egységes társadalombiztosítási járuléknál, ráadásul a kormány azt ígéri, hogy a következő években még tovább csökkenti. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkaadók egyre kevésbé járulnak hozzá az állam nyugdíj- és egészségbiztosítási kiadásaihoz, a teher egyre nagyobb része hárul a dolgozókra.

Teljesen azért nem törlik el az eddig meglévő járulékokat sem. Lesznek, akiknek az egységes járulék helyett csak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetniük:

• a gyest, gyedet, gyereknevelési támogatást, otthongondozási díjat, ápolási díjat felvevők,
• az álláskeresési támogatásban részesülők,
• a rehabilitációs ellátásban részesülők,
• azok, akik fejlesztési foglalkoztatási díjat kapnak,
• a szociális szövetkezeti tagok,
• a rendvédelmi és honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy járadékban részesülők,
• illetve az egyházi dolgozók.

Aki pedig olyan jogviszonyban áll, amely alapján eddig nem kellett munkaerő-piaci járulékot fizetni, mostantól többet fizethet ezzel a 1,5 százalékkal, de cserébe jogosultságot szerez az álláskeresési támogatásra. A megbízási szerződéssel dolgozók, a nem főfoglalkozású vállalkozók, és az őstermelők számára lesz fontos ez a változás.

hvg.hu

De a családok is jól járnak: a családi járulékkedvezményt eddig a munkaerő-piaci járulék után nem érvényesíthették, most viszont már a teljes, 18,5 százalékos tb-járulékból érvényesíthető a kedvezmény.

A vállalkozók járulékalapjának korrekciója megszűnik. Eddig a vállalkozók az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékukat legalább a minimálbér, vagy a bérminimum 150 százaléka után fizették meg, mostantól viszont az alsó határ a minimálbér vagy bérminimum szintjére csökken.

A saját jogú nyugdíjasok általános járulékmentességet kapnak, függetlenül attól, hogy milyen formában foglalkoztatják őket. Vagyis ez után már nemcsak a nyugdíj mellett munkaviszonyban foglalkoztatott embereknek nem kell a fizetésük után járulékokat fizetniük, hanem azoknak sem, akiket például megbízási szerződéssel alkalmaznak.

A törvény bevezeti a járulékfizetési minimumot is. Ez a minimálbér 30 százaléka lesz, vagyis idén havi 48 300 forint. Fontos viszont, hogy ha valaki táppénzen van, vagy bármi más okból szünetel a biztosítása, akkor a járulékfizetési minimumot arányosítani kell, vagyis elosztani harminccal és megszorozni annyival, ahány naptári napon abban a hónapban volt biztosítási jogviszony.

Ez okozott némi ellentmondást: mi történik akkor, ha valakinek a jövedelme annyira alacsony, hogy többet kellene fizetnie, mint amennyit keres? Ezt is a költségvetést megalapozó törvény rendezi: a járulékfizetési minimum és a jövedelem közötti különbözetet szeptembertől a munkaadónak kell kifizetnie, az addig előttünk álló két hónapban pedig ilyen esetben nem kell figyelni a minimumszabályra.