szerző:
Balla Györgyi - Ballai Vince
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Iskolaigazgatókat és tanárokat kérdeztünk az iskoláknak küldött járványügyi intézkedési tervről. Általános vélemény, hogy az ajánlások nagy része nem megvalósítható. A szaktárca szerint igen, ha pedig mégsem, akkor hordjanak az idősebb diákok maszkot.

Koronavírus - a második hullám, a második lezárás
A sokak által vártnál később, de november közepén a magyar kormány is úgy döntött, korlátozások bevezetésével próbálja megfékezni a koronavírus-járvány második hullámát. A döntés pillanatában napi ötezer új fertőzöttet azonosítottak, és jobbára 50 és 100 között járt a vírus következtében 24 órán belül elhunytak száma. Az első lépés részleges lezárást jelent, de kérdés, hogy ez mennyire hatékony. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

„Annyira bízni kell a kormányban, hogy jól méri fel a helyzetet”

ezt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu kérdésére, amikor arról volt szó, mi lesz, ha a szülők nem viszik majd iskolába a gyereküket a járvány miatt. A miniszter akkor azt is jelezte, hogy javaslatot a járványügy kezelésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma tesz majd az iskoláknak.

©

A javaslat elkészült, hétfő este fél tízkor el is küldték az intézményvezetőknek. Eszerint a 2020/2021-es tanévben

  • lehetőség szerint gondoskodni kell a tanulók lazább elhelyezéséről, adott esetben nagyobb termek vagy egyéb rendelkezésre álló helyiségek bevonásával,
  • a tanítási órákon, foglalkozásokon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező,
  • a tanulók szellősebb elhelyezése céljából, amennyiben lehetséges, az oktatáshoz-neveléshez nem szükséges tárgyakat, bútorokat javasolt a tantermen kívül elhelyezni,
  • a közösségi terekben egyszerre csak annyi gyerek tartózkodhat, hogy betartható legyen a 1,5 méteres védőtávolság,
  • az osztályok keveredését kerülni kell, ha erre nincs mód, a tantermeket fertőtleníteni kell,
  • a testnevelésórákat javasolt a szabadban megtartani.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hajmeresztőnek nevezte az intézkedési tervet. Az érdekvédők szerint nem elég, hogy a minisztérium alá tartozó szakmák jó része egyszerűen kimaradt a tervekből,

az előírások arról tanúskodnak, hogy a kormányzat vagy nem ismeri eléggé az általa működtetett rendszert, vagy nem hajlandó pénzt adni a védekezésre.

Fehér Tibor, a PDSZ Országos Választmányának tagja a hvg.hu-nak azt mondja, érthetetlen, hogy a pedagógiai szakszolgálatok és az óvodák hogyan maradhattak ki az anyagból. Kifogásolja azt is, hogy a szakszervezetek véleményét ezúttal sem kérték ki, „semmilyen anyagot nem kaptunk, semmilyen kooperáció nem volt”. Szerinte lett volna idő felkészülni az újabb, esetleges online oktatásra, de ezen a téren sem történt semmi. Úgy látja, az államnak pénzt, számítástechnikai eszközöket és a Krétánál jobb szoftvert kellett volna adnia, és olyan megoldást kidolgozni az otthoni tanulásra, amelyben úgy érvényesül a gyerek oktatáshoz való joga, hogy közben a szülő se szakad meg a munkában.

©

A szakszervezet korábban szerette volna elérni, hogy a szülői munkaközösségek véleményét is vegyék figyelembe az iskolákról szóló döntésnél. Szóba került, hogy a pedagógusokat folyamatosan szűrjék, nehogy előforduljon újra az, ami Mezőkövesden történt: egy koronavírusos tanár tucatnyi embert fertőzött meg. A kormányzati elképzelésekből ez kimaradt, ahogyan az is, hogy az iskolák kapjanak érintésmentes lázmérőket, amikkel meg tudják mérni a beérkező gyerekek testhőmérsékletét.

Nem tudom, milyen iskolákat képzelnek el a minisztériumban, de az intézkedések fele nem megvalósítható. A másfél méteres biztonsági távolság betartása például fizikailag lehetetlen az iskolában

– mondja a hvg.hu-nak egy egyházi fenntartású vidéki gimnázium igazgatója, aki kollégáival éppen az intézkedési tervet tanulmányozta, amikor hívjuk. Az igazgató szerint középiskolában már sok a csoportbontásos óra, mozgatni kell a diákokat a termek között, és nincs megfelelő tér ahhoz, hogy tartani tudják a távolságot a négy emeletre jutó 600 diák között.

"Csak az asztalokat és a székeket tudnánk kipakolni, de akkor nincs hova ülni" – mondja az egyházi gimnáziumi igazgató arra az intézkedési tervben szereplő javaslatra, hogy az osztálytermekben található fölösleges tárgyak és bútorok eltávolításával lehet helyet nyerni. A testnevelésóra esetében ugyan szerinte is megvalósítható a szabadtéri sportolás, de az öltözőket nem tudják kisebb csoportokban használni, hisz a 10 perces szünetekben nincs rá idő, hogy kivárják egymást, csúszni fognak az órák.

©

Fizikailag lehetetlennek tartja azt is, hogy a szünetekben fertőtlenítsenek minden érintett termet, ahol cserélődnek a diákok. A csengetési rend átalakítása sem jöhet szóba náluk, mert sok gyerek jár hozzájuk vidékről, ők akár 2-2,5 órát is veszíthetnek azzal, ha lekésik a buszt. Az igazgató szerint jobb lenne, ha reggelente később kezdődne az iskola, ezzel kapcsolatos javaslata egyébként korábban a fővárosnak is volt: felvetették, hogy kezdődjön később, reggel nyolc helyett kilenckor a tanítás, hogy csökkentsék a fertőzés kockázatát a tömegközlekedési járműveken, de végül ez is megragadt ötlet szintjén.

Az igazgató a hibrid megoldást találja jónak, azt, hogy egy adott napon csak az iskola tanulóinak fele menne be, a többiek pedig távoktatásban haladnának az anyaggal. Szerinte a 2-3, 3-2 napos felosztás lenne ideális erre. Ő abban bízik, hogy a jövő heti igazgatói értekezleten tudják tisztázni ezeket a kérdéseket.

Korábban a szakszervezet is előállt hasonló javaslattal: osztrák mintára elképzelhetőnek tartanák, hogy a diákok csoportokra bontva, hetente változó beosztásában járnának be, az egyik héten 3, másik héten két napot, a fennmaradó időben pedig otthon tanulnak. Ezzel a módszerrel Ausztriában elérték, hogy 10-12 gyereknél ne legyen több egy osztályban, így a kellő távolságot is tudták tartani.

Sok a diák, kevés a takarítónő

A budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója el tudna képzelni csúsztatott órarendet, vagy az osztályok kettébontását, és heti váltásban történő tanítását. Noha az, hogy az osztály egyik felét az iskolában, a másikat pedig távoktatásban tanítsák, a tanároktól követelne nagyon komoly erőfeszítést.

Leültetni sem tudjuk a diákokat 60 centiméternél távolabb egymástól

– mondja a hvg.hu-nak Edényi László, akinek iskolájában 34-35 fős osztályok vannak, ahol "nehéz lesz tartani a biztonsági távolságot, vagy elérni azt, hogy ne csoportosuljanak”.

Egy kis vidéki általános iskola igazgatója pedig úgy látja, elkerülhetetlen, hogy a viszontlátásnak megörülő gyerekek ölelgetni kezdjék egymást. Ebben az iskolában a rendszeres fertőtlenítés is gondot fog jelenteni, mert távozott az egyik takarítónőjük. Ez nem egyedi probléma, korábban a hvg.hu is írt arról, hogy sok iskolában nincs elég dolgozó, ezért a diákok takarítanak. Itt érdemes megjegyezni, hogy az, hogy az iskolákban legyen elég takarító, a tankerületek feladata, nem az iskoláké.

©

A mostani járványügyi ajánlások miatt több tanár is kifakadt az interneten, „ki fog fertőtleníteni? A gyerek? A tanár? A takarítónő?” – kérdezi egyikük, míg más úgy látja, a kormányzati ajánlások „a legnagyobb akarat ellenére sem betarthatóak”. A tanári értekezletek csak a jövő héten kezdődnek az iskolákban. Az általunk megkérdezett pedagógusok arra számítanak, ott majd tájékoztatják őket, hogy a gyakorlatban hogyan lehet eleget tenni az állami ajánlásoknak.

Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, mit javasolnak az intézményeknek, hogyan járjanak el, hogy

  • megelőzzék a csoportosulásokat épületeken kívül és belül,
  • a közösségi terekben a gyerekek betartsák a 1,5 méteres védőtávolságot,
  • elegendő hely legyen a tantermekben.

A minisztérium azt közölte, hogy

a nagyobb csoportosulások megelőzését az érettségi idején is hatékonyan megoldották az intézmények, az akkor alkalmazott pedagógiai módszereket célszerű használni.

Kitértek arra is, hogy a tantermek szellősebbé tétele csak egy lehetőség, és ebben az esetben a helyi adottságokat kell figyelembe venni. Ami a közösségi tereket illeti, ott „a szociális távolság megtartása a létszám korlátozásával (például a csengetési rend osztályonként eltérő megállapításával), a közösségi terek felosztásával valósítható meg”. Ha erre nincs mód, akkor javasolják azt, hogy a nagyobbak viseljenek maszkot.

Közben kiderült, hogy a szakképző intézményekre más ajánlások vonatkoznak: ezt a szakképzésért felelős államtitkárság készítette, és egyebek közt az van benne, hogy legalább 2 óránként fertőtleníteni kell az ajtókilincseket, a liftgombokat, a kapcsolókat, ha a 1,5 méteres védőtávolságra nincs mód, online is lehet tanítani, a kollégiumokban pedig beköltözésnél és később is testhőmérés szükséges.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A Google egyik szakértője rájött, hogyan törjön fel és irányítson iPhone-okat távolról

A Google egyik szakértője rájött, hogyan törjön fel és irányítson iPhone-okat távolról

Gyurcsány a Szájer-botrányról: „Orbán és Szájer a két lábon járó nemzetbiztonsági kockázat”

Gyurcsány a Szájer-botrányról: „Orbán és Szájer a két lábon járó nemzetbiztonsági kockázat”

Szájer József kilépett a Fideszből

Szájer József kilépett a Fideszből