„Annyira bízni kell a kormányban, hogy jól méri fel a helyzetet”

– ezt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu kérdésére, amikor arról volt szó, mi lesz, ha a szülők nem viszik majd iskolába a gyereküket a járvány miatt. A miniszter akkor azt is jelezte, hogy javaslatot a járványügy kezelésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma tesz majd az iskoláknak.

MTI / EPA / Christian Bruna

A javaslat elkészült, hétfő este fél tízkor el is küldték az intézményvezetőknek. Eszerint a 2020/2021-es tanévben

• lehetőség szerint gondoskodni kell a tanulók lazább elhelyezéséről, adott esetben nagyobb termek vagy egyéb rendelkezésre álló helyiségek bevonásával,
• a tanítási órákon, foglalkozásokon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező,
• a tanulók szellősebb elhelyezése céljából, amennyiben lehetséges, az oktatáshoz-neveléshez nem szükséges tárgyakat, bútorokat javasolt a tantermen kívül elhelyezni,
• a közösségi terekben egyszerre csak annyi gyerek tartózkodhat, hogy betartható legyen a 1,5 méteres védőtávolság,
• az osztályok keveredését kerülni kell, ha erre nincs mód, a tantermeket fertőtleníteni kell,
• a testnevelésórákat javasolt a szabadban megtartani.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hajmeresztőnek nevezte az intézkedési tervet. Az érdekvédők szerint nem elég, hogy a minisztérium alá tartozó szakmák jó része egyszerűen kimaradt a tervekből,

az előírások arról tanúskodnak, hogy a kormányzat vagy nem ismeri eléggé az általa működtetett rendszert, vagy nem hajlandó pénzt adni a védekezésre.

Fehér Tibor, a PDSZ Országos Választmányának tagja a hvg.hu-nak azt mondja, érthetetlen, hogy a pedagógiai szakszolgálatok és az óvodák hogyan maradhattak ki az anyagból. Kifogásolja azt is, hogy a szakszervezetek véleményét ezúttal sem kérték ki, „semmilyen anyagot nem kaptunk, semmilyen kooperáció nem volt”. Szerinte lett volna idő felkészülni az újabb, esetleges online oktatásra, de ezen a téren sem történt semmi. Úgy látja, az államnak pénzt, számítástechnikai eszközöket és a Krétánál jobb szoftvert kellett volna adnia, és olyan megoldást kidolgozni az otthoni tanulásra, amelyben úgy érvényesül a gyerek oktatáshoz való joga, hogy közben a szülő se szakad meg a munkában.

MTI / Máthé Zoltán

A szakszervezet korábban szerette volna elérni, hogy a szülői munkaközösségek véleményét is vegyék figyelembe az iskolákról szóló döntésnél. Szóba került, hogy a pedagógusokat folyamatosan szűrjék, nehogy előforduljon újra az, ami Mezőkövesden történt: egy koronavírusos tanár tucatnyi embert fertőzött meg. A kormányzati elképzelésekből ez kimaradt, ahogyan az is, hogy az iskolák kapjanak érintésmentes lázmérőket, amikkel meg tudják mérni a beérkező gyerekek testhőmérsékletét.

Nem tudom, milyen iskolákat képzelnek el a minisztériumban, de az intézkedések fele nem megvalósítható. A másfél méteres biztonsági távolság betartása például fizikailag lehetetlen az iskolában

– mondja a hvg.hu-nak egy egyházi fenntartású vidéki gimnázium igazgatója, aki kollégáival éppen az intézkedési tervet tanulmányozta, amikor hívjuk. Az igazgató szerint középiskolában már sok a csoportbontásos óra, mozgatni kell a diákokat a termek között, és nincs megfelelő tér ahhoz, hogy tartani tudják a távolságot a négy emeletre jutó 600 diák között.

"Csak az asztalokat és a székeket tudnánk kipakolni, de akkor nincs hova ülni" – mondja az egyházi gimnáziumi igazgató arra az intézkedési tervben szereplő javaslatra, hogy az osztálytermekben található fölösleges tárgyak és bútorok eltávolításával lehet helyet nyerni. A testnevelésóra esetében ugyan szerinte is megvalósítható a szabadtéri sportolás, de az öltözőket nem tudják kisebb csoportokban használni, hisz a 10 perces szünetekben nincs rá idő, hogy kivárják egymást, csúszni fognak az órák.

MTI / Komka Péter

Fizikailag lehetetlennek tartja azt is, hogy a szünetekben fertőtlenítsenek minden érintett termet, ahol cserélődnek a diákok. A csengetési rend átalakítása sem jöhet szóba náluk, mert sok gyerek jár hozzájuk vidékről, ők akár 2-2,5 órát is veszíthetnek azzal, ha lekésik a buszt. Az igazgató szerint jobb lenne, ha reggelente később kezdődne az iskola, ezzel kapcsolatos javaslata egyébként korábban a fővárosnak is volt: felvetették, hogy kezdődjön később, reggel nyolc helyett kilenckor a tanítás, hogy csökkentsék a fertőzés kockázatát a tömegközlekedési járműveken, de végül ez is megragadt ötlet szintjén.

Az igazgató a hibrid megoldást találja jónak, azt, hogy egy adott napon csak az iskola tanulóinak fele menne be, a többiek pedig távoktatásban haladnának az anyaggal. Szerinte a 2-3, 3-2 napos felosztás lenne ideális erre. Ő abban bízik, hogy a jövő heti igazgatói értekezleten tudják tisztázni ezeket a kérdéseket.

Korábban a szakszervezet is előállt hasonló javaslattal: osztrák mintára elképzelhetőnek tartanák, hogy a diákok csoportokra bontva, hetente változó beosztásában járnának be, az egyik héten 3, másik héten két napot, a fennmaradó időben pedig otthon tanulnak. Ezzel a módszerrel Ausztriában elérték, hogy 10-12 gyereknél ne legyen több egy osztályban, így a kellő távolságot is tudták tartani.

Sok a diák, kevés a takarítónő

A budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója el tudna képzelni csúsztatott órarendet, vagy az osztályok kettébontását, és heti váltásban történő tanítását. Noha az, hogy az osztály egyik felét az iskolában, a másikat pedig távoktatásban tanítsák, a tanároktól követelne nagyon komoly erőfeszítést.

Leültetni sem tudjuk a diákokat 60 centiméternél távolabb egymástól

– mondja a hvg.hu-nak Edényi László, akinek iskolájában 34-35 fős osztályok vannak, ahol "nehéz lesz tartani a biztonsági távolságot, vagy elérni azt, hogy ne csoportosuljanak”.

Egy kis vidéki általános iskola igazgatója pedig úgy látja, elkerülhetetlen, hogy a viszontlátásnak megörülő gyerekek ölelgetni kezdjék egymást. Ebben az iskolában a rendszeres fertőtlenítés is gondot fog jelenteni, mert távozott az egyik takarítónőjük. Ez nem egyedi probléma, korábban a hvg.hu is írt arról, hogy sok iskolában nincs elég dolgozó, ezért a diákok takarítanak. Itt érdemes megjegyezni, hogy az, hogy az iskolákban legyen elég takarító, a tankerületek feladata, nem az iskoláké.

MTI / Balázs Attila

A mostani járványügyi ajánlások miatt több tanár is kifakadt az interneten, „ki fog fertőtleníteni? A gyerek? A tanár? A takarítónő?” – kérdezi egyikük, míg más úgy látja, a kormányzati ajánlások „a legnagyobb akarat ellenére sem betarthatóak”. A tanári értekezletek csak a jövő héten kezdődnek az iskolákban. Az általunk megkérdezett pedagógusok arra számítanak, ott majd tájékoztatják őket, hogy a gyakorlatban hogyan lehet eleget tenni az állami ajánlásoknak.

Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, mit javasolnak az intézményeknek, hogyan járjanak el, hogy

• megelőzzék a csoportosulásokat épületeken kívül és belül,
• a közösségi terekben a gyerekek betartsák a 1,5 méteres védőtávolságot,
• elegendő hely legyen a tantermekben.

A minisztérium azt közölte, hogy

a nagyobb csoportosulások megelőzését az érettségi idején is hatékonyan megoldották az intézmények, az akkor alkalmazott pedagógiai módszereket célszerű használni.

Kitértek arra is, hogy a tantermek szellősebbé tétele csak egy lehetőség, és ebben az esetben a helyi adottságokat kell figyelembe venni. Ami a közösségi tereket illeti, ott „a szociális távolság megtartása a létszám korlátozásával (például a csengetési rend osztályonként eltérő megállapításával), a közösségi terek felosztásával valósítható meg”. Ha erre nincs mód, akkor javasolják azt, hogy a nagyobbak viseljenek maszkot.

Közben kiderült, hogy a szakképző intézményekre más ajánlások vonatkoznak: ezt a szakképzésért felelős államtitkárság készítette, és egyebek közt az van benne, hogy legalább 2 óránként fertőtleníteni kell az ajtókilincseket, a liftgombokat, a kapcsolókat, ha a 1,5 méteres védőtávolságra nincs mód, online is lehet tanítani, a kollégiumokban pedig beköltözésnél és később is testhőmérés szükséges.