szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy gondosan megválasztott stratégia állhat az Orbán Viktor miniszterelnök által bemondott december végi, január eleji járványcsúcs mögött – véli egy szakértő. Az időzítés azért lenne ideális, mert akkor nem csúszna össze az erős koronavírus-járvány az éves influenzával.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Próféta szólt Orbán Viktor miniszterelnökből a járvány első hulláma alatt, mikor április 20-án bemondta,

május 3-án tetőzik a járvány.

A miniszterelnöknek igaza lett, és ha nem az összeesküvés-elméletekben hiszünk, akkor feltételezhetjük, hogy a mögötte álló matematikai és járványügyi elemzőstáb a rendelkezésre álló adatokból pontosan kiszámolta a görbe alakulását.

MTI / Mónus Márton

Most a miniszterelnök szintén a járványügyi szakemberekre hivatkozva azt mondta, a második hullám csúcsa december-januárban lehet.

Ez az időpont egy gondosan megválasztott stratégia potenciális kicsúcsosodása lehet

–mondta a hvg.hu-nak Nepusz Tamás bioinformatikus és kutató, a magyarországi koronavírus-járványt elemző szakember, aki nem tagja Orbán stábjának. Azt mondja, ahelyett, hogy a kormány márciushoz hasonlóan satuféket húzna, inkább igyekszik a terjedést egy kontrollálhatóan alacsony szinten tartani, ahonnan még mindig lehet szigorítani, ha szükség van rá.

Reviczky Zsolt

Az mindenesetre biztató, hogy az augusztus végi, 2,5-ig megemelkedő reprodukciós szám (ami azt jelzi, egy fertőzött átlagosan hány embernek adja át a vírust) saját becslései szerint most 1,3 köré esett vissza, ami, ha stabilan így marad, megkönnyítheti a további kalkulációkat. Az augusztus végi kiugrásra is van magyarázata: szerinte a hosszú hétvége és a határzár bejelentése miatt egyszerre érkezett haza sok magyar, ami megdobta a számokat.

Az ideális természetesen az, ha a reprodukciós szám 1 alá csökken, hiszen akkor már nem önfenntartó a járvány, és lassan kihuny.

Nepusz Tamás azt mondja, a kormány célja az lehet, hogy az intézkedések hatását folyamatosan monitorozva december végére 1 alá vigyék ezt a számot: ha az idő közeledtével ez sokkal magasabb, új intézkedésekre van szükség, ha pedig alacsonyabb, mindössze fenn kell tartani a fegyelmet. A szigorításoknál viszont figyelembe kell venni azt is, hogy az igazi hatásuk csak pár héttel később mutatkozik meg, így a döntéshozatalnál mindig néhány lépéssel előrébb kell járni.

MTI / Vasvári Tamás

A szakértő szerint nem a teljes bezárkózás jelenti a megoldást, hanem az, ha a vírus terjedése szempontjából kockázatosabb helyzetek előfordulását próbáljuk célzottan megakadályozni, miközben ahol lehet, igyekszünk fenntartani a mindennapi élet többé-kevésbé normális menetét is. Épp erre törekszik a kormány is, és lassan halad: a határzár és a kórházakra, idősotthonokra vonatkozó látogatási tilalom fenntartása mellett Orbán a kötelező maszkviselés kiterjesztését és a szórakozóhelyek 11 órai bezárását jelentette be szerdán.

Nepusz azt mondja, hogy ha most lezárnánk az országot, hiába tetőzhetne a járvány akár már október végén, télen visszatérhetne egy újabb hullám, ráadásul pontban akkor, amikor az éves influenza is várható. A december végi tetőzés pontosan utóbbi miatt lehet ideális, hiszen nem csúszna össze a kettő.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korlátozások feloldhatóak lesznek:

a koronavírus-járvány ilyen értelemben olyan, mint egy víz alá nyomott labda, ami csak akkor nem jön fel újra, ha folyamatosan lent tartják.

Ameddig tehát nincs nyájimmunitás vagy hatékony védőoltás, a koronavírus hullámszerűen újra és újra vissza fog térni, kivéve, ha folyamatosan teszünk ellene – mondja Nepusz.

Azt viszont szinte lehetetlen megmondani, hogy a járványcsúcson hány beteggel kell számolni, erről egyébként Orbán Viktor miniszterelnök sem beszélt sem a szerdai videóban, sem a Fidesz–KDNP-frakció szezonnyitó ülésén. A szakember által fejlesztett koronavírus-járványszimulátorban például 90 napnál nem is számol tovább a rendszer magától, hiszen modellezni csak a pillanatnyi helyzet alapján lehet. Ebben a helyzetben egyedül a kormány szimulációi lehetnek pontosabbak: az Orbán Viktor mellett dolgozók sokkal részletesebb adatokat tudnak figyelembe venni, így akár korcsoportok érintkezését is lehetséges szimulálni. Feltehetőleg így tudják kiszámítani azt is, mikortól éri meg visszavezetni az időseknek fenntartott vásárlási idősávot – bár ennek Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint már itt lenne az ideje.

Máté Péter

Veszélyt jelenthet – ami a tavaszi járványhullámban külföldön több helyen megtörtént –, ha nem sikerül az időseket, a krónikus betegeket, valamint az egészségügyi és oktatási dolgozókat megvédeni, vagy ha az alacsony tesztelési kapacitás miatt alábecsüljük a fertőzésszámot, de ezek csak idővel fognak kiderülni. Pontos becslést nehéz mondani a valódi fertőzöttségről, Nepusz szerint a tavasszal is használt tízes szorzó lehet a reális (ami azt jelenti, hogy most több mint 100 ezer aktív fertőzött lehet itthon). Ezt anno egy reprezentatív országos kutatás megerősítette: a szakértő szerint érdemes lenne ezt mostanság is megismételni, hogy mind a lakosság, mind a kormány tisztább képet kaphasson.

Nemzetközi összehasonlításban nem festünk jól

Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoportjának vezetője kedden úgy fogalmazott,

el kell keserítsek mindenkit, Magyarország Franciaország után a második helyre zárkózott fel a lakosságra vetített járványterjedési számokban.

A szakértő szerint nincs biztonságban az idősebb korosztály amiatt, hogy most csak a fiatalabbak fertőződnek, hiszen európai szinten kirívóan rosszak az itthoni járványstatisztikák.

Magyarországon jelenleg 10 280 aktív koronavírus-fertőzöttet tartanak számon, a napi új megbetegedések száma szeptember első hete óta 500 körül, vagy afelett mozog: ez lakosságarányosan azt jelenti, hogy körülbelül 90 koronavírus-fertőzött jut egymillió főre.

Az utóbbi számadat azon kevés statisztikák egyike, ami alapján össze lehet hasonlítani különböző méretű országok járványügyi állapotát. Ilyen értelemben a helyzetet valóban nevezhetjük rossznak: az Európai Unió tagállamai közül mindössze három helyen, az említett Franciaország mellett Spanyolországban és Csehországban érint arányaiban több embert a koronavírus, mint Magyarországon. Az Oxfordi Egyetem adatbázisa szerint

  • Franciaországban és Csehországban 133,
  • Spanyolországban pedig 216 a napi új fertőzöttek számának egymillió lakoshoz viszonyított egyhetes átlaga.

Az tehát biztos, hogy ha nem is feltétlenül másodikként, de egy szűk, elkerülendő körhöz tartozunk, de egyébként a régióban körülnézve is folyamatos emelkedés figyelhető meg, főleg az elmúlt két hétben.

Oxford University

Spanyolország és Franciaország tavasszal komoly megpróbáltatásokkal nézett szembe: márciustól júniusig a spanyoloknál 240 ezer, a franciáknál pedig 150 ezer megbetegedéssel, illetve egyaránt 28 ezer körüli halálos áldozattal járt a koronavírus-járvány. Hasonlóan Európa nagy részéhez, a mindennapi élet ezekben az országokban is leállt, és csak fokozatosan indult újra, ezt a folyamatot pedig ősszel nem akarják megtörni: mind a spanyolok, mind a franciák úgy döntöttek, együtt fognak élni a vírussal a nyári enyhülést követően.

A gyakorlatban komoly következményei voltak és vannak a döntésnek: szeptemberben mindkét országban olyan mértékben megszaporodtak az új fertőzések, hogy a tavasszal sokat emlegetett járványgörbe már magasabban van, mint tavasszal volt; azaz többen fertőződnek meg naponta, mint az áprilisi járványcsúcs idején. Szerencsére az is hasonló Magyarország és a két említett ország között, hogy az elmúlt hetekben nem emelkedett a fertőzésszámmal arányosan a kórházi kezelésre szorulók aránya, és a naponta tízezret meghaladó új esetek többségét tünetmentes fiatal felnőttek teszik ki.

Ez viszont nem azt jelenti, hogy félvállról vehető az egészségügyi készültség: francia orvosok arra figyelmeztettek, hogy a kórházak nem fognak tudni még egyszer kizárólag a koronavírus kezelésére átállni, és az egészségügynek úgy kell tudnia megbirkózni a járvány miatt ápolásra szorulókkal, hogy közben minden más feladatát is ellátja.

Míg az első hullám egy sprint volt, a második sokkal inkább lesz maraton”

– mondta egy bordeaux-i kórház intenzívosztályának vezetője a CNN-nek. Dr. Olivier Joannes-Boyau szerint a francia nagyvárosokba a nagy társaságokba járó fiatalok hozták vissza a vírust, a magas kontaktszámok miatt az ágyak – főleg az intenzíven – pedig kezdenek újra megtelni. Az orvos szerint hosszú távra kell berendezkedni, mert a koronavírus még jó ideig velünk marad.

Babis és Orbán
Facebook / Szijjártó Péter

Csehország esete azért érdekes, mert a kormányfő Andrej Babis volt az első, aki kérte Orbán Viktortól, hogy szabadon lehessen beutazni negatív teszttel Magyarországra, amit a magyar kormány először csak a cseheknek, majd az összes visegrádi országnak engedélyezett. A tízmilliós lakosságú Csehországban Magyarországhoz hasonlóak arányú a növekedés, és több napja folyamatosan ezer felett van újonnan regisztrált betegek száma. A V4-tagállamok közül Szlovákiában és Lengyelországban arányaiban töredéke a fertőzöttek száma a magyarhoz és a csehhez képest, mégis sokatmondó adat, hogy a teljes V4 átlaghoz viszonyítva Magyarországon 74 százalékkal több beteget regisztrálnak egy millió főre lebontva. Orbán Viktor egyébként járványügyi kooperációt tervez a V4 országaival, bár ez az ötlet egyelőre csak gazdasági alapon tartalmaz konkrétumokat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!