Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kémvádak alól felmentették, de a költségvetési csalás miatt 1 év 6 hónap, de három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Kovács Bélát csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken. A Jobbik egykori politikusát egy évek óta húzódó perben az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel és költségvetési csalással vádolták. A bíró azonban az ítélet indoklásában azt mondta, bizonyítottnak látja, hogy Kovács Bélát az orosz hírszerzés beszervezte.

Kovács Béla kémügye 2014 tavaszán, az országgyűlési választás kampányfinisében robbant, amikor az akkor éppen kormánypártinak tekintett Magyar Nemzet megírta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal kémkedés miatt feljelentést tett a jobbikos politikus ellen. Már önmagában az, hogy az AH feljelentést tett és mindez kiszivárgott a sajtóban, nem tűnt szokványosnak. A kémeket ugyanis rendszerint tetten szokták érni, ezzel szemben Kovács a sajtóból értesülhetett arról, hogy a kémelhárítás “dolgozott” rá. Emellett őrizetbe sem vették.
Az ellene folytatott eljárás igencsak döcögősen haladt, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy még a 2018-as országgyűlési választási kampányban sem került pont a végére, így Kovács kémbotrányát bármikor elő tudta kapni a Fidesz, ha éppen hazaárulózni akarta a Jobbikot. Végül 2018 nyarán megtartották az első tárgyalást, amiben Kovács azt hangoztatta, hogy ártatlan.
A legfőbb ügyész 2014 májusában indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében történt meg. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból. A vád lényege, hogy Kovács 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.
Mindezzel a vád szerint az volt a célja Kovácsnak, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
Hogy pontosan milyen bizonyítékok voltak ellene, nem tudni, mivel a tárgyalást esetenként zárt ajtók mögött tartották - tekintettel az eljárás során keletkezett információkra, köztük minősített adatokra, államtitkokra. A hasonló ügyekből azonban következtetni lehet arra, hogy Kovácsról az AH operatív úton, azaz megfigyelésekkel, lehallgatásokal szerezhetett olyan információkat, amelyekről úgy gondolták, hogy bizonyítékok.
Azt, hogy Kovács és orosz feleségének életeben szerepet játszott az orosz titkosszolgálat, egy 2015 őszén az Indexen megjelent cikk részletesen feltárta. Kovács mindvégig tagadta, hogy kémkedett volna, ahogy azt is, hogy bármilyen köze lett volna bármelyik titkosszolgálathoz. A kémkedés és a költségvetési csalás miatt indult büntetőper kezdetét Kovács édesapja már nem élhette meg, de az eljárás során felolvasták a nyomozás során tett vallomását, amiben gyakorlatilag a vád állításait erősítette meg. Arról is beszélt például, hogy Kovács felesége az orosz titkosszolgálatnak dolgozott és munkakapcsolatban állt az egykor szintén hírszerzőként dolgozó Vlagyimir Putyinnal.
Kovács a per kezdetén egyébként azt állította újságíróknak, hogy bár találkozott orosz diplomatákkal, de nem tudta, hogy hírszerzők, “mert nincs a homlokukra írva”.
Kovácsot nem csak kémkedéssel, de költségvetési csalással is megvádolták, a két ügyet egyesítve tárgyalták. A költségvetési csalásra vonatkozó vád szerint a képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.

A bíró az ítélet indoklásában elmondta, hogy Kovács Bélát az orosz külső hírszerző szolgálat, az SZRV szervezte be. Kovács egy Budapesten tartózkodó, diplomatafedésben dolgozó orosz hírszerzővel állt munkakapcsolatban.

Konspiratív módon találkoztak, virágnyelven kommunikáltak, nem használtak telefont.

Kovács ki volt képezve az úgynevezett önellenőrzésre is, ami arra szolgál, hogy figyelje, követik-e a kémelhárítás munkatársai.

A bíró szerint Kovácsot arra kérték az oroszok, hogy az EU-ban szerzett tapasztalatait, véleményét ossza meg velük. Mindez 2013 novemberéig zavartalanul folyt, akkor hagyta el az orosz tartótiszt Magyarországot és adta át Kovácsot az utódjának. Később az új tartótiszttel találkozott Kovács 2013 decemberében, majd 2014 februárjában Szentendrén volt az utolsó találkozójuk. A bíró indoklásából kiderült, hogy Kovács csak olyan információkat osztott meg az oroszokkal, amelyek mindenki számára elérhetőek. De az oroszok nem is kérték arra, hogy titkokat szerezzen meg nekik.

Véleményének kifejtésével az orosz érdekeket segítette – mondta a bíró, hozzátéve, hogy sem az EU, sem Magyarország érdekeit nem sértette ezzel.

A hosszúra nyúlt tárgyaláson védő- és perbeszéd is elhangzott. A saját bevallása szerint munkanélküli Kovács Béla az utolsó szó jogán a kémváddal kapcsolatban azt mondta, hogy saját magát nem tartja bűnelkövetőnek és ártatlanságát hangoztatta.

"Én a 2010 és 2019 között Európai Parlamenti képviselőként végzett munkámat a magyar nép, Magyarország érdekében tettem, semmiféle idegen szolgálatok tevékenységét nem segítettem" – mondta. Szerinte politikai vonzata van ennek az ügynek, politikailag motivált. "Célzottak voltak ezek a támadások. 2014-ben éppen az EP-választások előtt robbant ki a kémbotrány" – magyarázta ezzel kapcsolatban Kovács.

Máté Péter

Szerinte az is a politikai motivációt bizonyította, hogy amikor Kovács mentelmi jogának felfüggesztéséről tárgyaltak Brüsszelben, Polt Péter legfőbb ügyész is kiutazott, de hiába kérdezték, az ügy titkos jellegére hivatkozva nem mondott konkrétumokat. Nyilatkozata végén arról is beszélt, hogy azok, akik ezt tették vele (és itt megnevezte a titkosszolgálatokat is) felelni fognak majd ezért, ha nem is egy bírósági eljárás keretében, hanem külföldön. (Nem világos, hogy ezzel a vádlott mire utalt, de elképzelhető, hogy nemzetközi jogi fórumra vinné az ügyét.)

Végül csak költségvetési csalás miatt ítélték el, mert a vád szerint Kovács Béla 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel, melynek értelmében ezek az emberek a képviselő mellett, Brüsszelben teljesítettek négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot. A vád szerint viszont nem is jártak Brüsszelben, és semmilyen munkát nem végeztek, ám a pénzt felvették utánuk, ezzel pedig a képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró (hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek. Ezeket a vádakat egyébként Kovács Béla végig tagadta, a bíró viszont bizonyítottnak látta. Végül az enyhe ítéletet a bíró a vádlott büntetlen előéletével indokolta.

A sajtóból értesült

Kovács Béla kémügye 2014 tavaszán, az országgyűlési választás kampányfinisében robbant, amikor az akkor éppen kormánypártinak tekintett Magyar Nemzet megírta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal kémkedés miatt feljelentést tett a jobbikos politikus ellen. Már önmagában az, hogy az AH feljelentést tett és mindez kiszivárgott a sajtóban, nem tűnt szokványosnak. A kémeket ugyanis rendszerint tetten szokták érni, ezzel szemben Kovács a sajtóból értesülhetett arról, hogy a kémelhárítás “dolgozott” rá. Emellett őrizetbe sem vették.

Máté Péter

Az ellene folytatott eljárás igencsak döcögősen haladt, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy még a 2018-as országgyűlési választási kampányban sem került pont a végére, így Kovács kémbotrányát bármikor elő tudta kapni a Fidesz, ha éppen hazaárulózni akarta a Jobbikot. Végül 2018 nyarán megtartották az első tárgyalást, amiben Kovács azt hangoztatta, hogy ártatlan.

A legfőbb ügyész 2014 májusában indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében történt meg. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból. A vád lényege, hogy Kovács 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.

Mindezzel a vád szerint az volt a célja Kovácsnak, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.

Máté Péter

Hogy pontosan milyen bizonyítékok voltak ellene, nem tudni, mivel a tárgyalást esetenként zárt ajtók mögött tartották – tekintettel az eljárás során keletkezett információkra, köztük minősített adatokra, államtitkokra. A hasonló ügyekből azonban következtetni lehet arra, hogy Kovácsról az AH operatív úton, azaz megfigyelésekkel, lehallgatásokkal szerezhetett olyan információkat, amelyekről úgy gondolták, hogy bizonyítékok.

Azt, hogy Kovács és orosz feleségének életében szerepet játszott az orosz titkosszolgálat, egy 2015 őszén az Indexen megjelent cikk részletesen feltárta. Kovács mindvégig tagadta, hogy kémkedett volna, ahogy azt is, hogy bármilyen köze lett volna bármelyik titkosszolgálathoz. A kémkedés és a költségvetési csalás miatt indult büntetőper kezdetét Kovács édesapja már nem élhette meg, de az eljárás során felolvasták a nyomozás során tett vallomását, amiben gyakorlatilag a vád állításait erősítette meg. Arról is beszélt például, hogy Kovács felesége az orosz titkosszolgálatnak dolgozott és munkakapcsolatban állt az egykor szintén hírszerzőként dolgozó Vlagyimir Putyinnal. 
Kovács a per kezdetén egyébként azt állította újságíróknak, hogy bár találkozott orosz diplomatákkal, de nem tudta, hogy hírszerzők, “mert nincs a homlokukra írva”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!