Tetszett a cikk?

A polgári perek eljárási szabályait átíró, 2018-tól érvényes új perrendtartást a kormány szokása szerint úgy erőltette át a parlamenten, hogy nem törődött a szakmai bírálatokkal. Most az Igazságügyi Minisztérium és a Kúria elemzései alapján olyan módosításokat javasol, amelyekkel részben beismeri a hibát.

A törvény elfogadása előtt kiderült: Németh János volt alkotmánybírósági elnök vezetésével hiába dolgozott a kormány felkérésére 120 szakértő csaknem három évig, végül az országgyűlés elé egészen más került. Abszurd esetekben emberek tömegeit fogja megfosztani a jogaitól – állították a csalódott szakértők. Az ügyvédek is aggályaikat hangoztatták.

És valóban, a bevezetés után olyan hírek érkeztek, hogy a bíróságok több évtizedes gyakorlattal rendelkező ügyvédek beadványait (keresetleveleit) is sorozatban dobják vissza, időnként jelentéktelen formai apróságokra hivatkozva. A bíróságoknak ugyanis „tiszta haszon”, ha egy üggyel nem kell foglalkozni, a pert indítani kívánó állampolgár jogai azonban sérülnek emiatt.

És lám, mit mond most a miniszteri indoklás?

„A joggyakorlatban a jogalkotói szándéktól eltérő értelmezés alakult ki és ennek alapján gyakran került sor a keresetlevél visszautasítására.” Ezért most egy sor formai és adminisztratív kötöttséget megszüntetnek – részben úgy, ahogy az érintettek ezt 2016-ban is javasolták. Továbbá kibővítik azon esetek körét, amikor hiánypótlásra történő felhívásnak van helye, tehát nem lehet egyetlen irat vagy adat hiánya miatt az egész ügyet visszadobni. A módosítást indokló fejtegetés azt is elismeri: a bíróságok gyakran olyan részletekbe kötöttek bele a beadványok előzetes megvizsgálása során, amelyek már az ügy érdeméhez tartoznak, tehát nem indokolhatják azt, hogy ne is foglalkozzanak a dologgal, illetve – ezt már nem a miniszter fogalmazza így – szőrszálhasogató módon keresték az ürügyeket a vissszautasításra, hogy ne kelljen tárgyalniuk. Ennek rendezésén kívül most azt is tisztázzák, hogy az iratok elektronikus benyújtásának kötelezettsége nem vonatkozik arra az esetre, ha a tárgyaláson adnak át egy dokumentumot papíron. Volt ugyanis bíró, aki azt nem volt hajlandó átvenni, pedig személyes jelenlét esetén, mint most az indoklás elmagyarázza, az elektronikus út „nem értelmezhető”.

Nagy visszhangja volt annak idején annak a változtatásnak is, hogy a bíróság kivételesen elfogadhatja a törvénytelen úton szerzett bizonyítékokat – például a titokban készült hang- és képfelvételeket –, ha azokat nem az érintettek életét veszélyeztetve vagy fenyegetéssel szerezték. Az csak az akkori indoklásban szerepelt, amit most a törvényszövegbe is beleírnak: „a jogsértő bizonyítási eszköz befogadása a felet nem mentesíti a jogsértő magatartással összefüggésben felmerült felelőssége alól”, és erre az érintettet figyelmeztetni kell. Vagyis aki a törvénytelenül szerzett bizonyítékot saját érdekében fel akarja használni, annak a jövő évtől mérlegelnie kell, hogy ez megéri-e neki azt a kellemetlenséget, amelybe emiatt kerülhet.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ez történt: A Pfizer első embere elmondta, hogy egy harmadik oltásra is szükség lehet

Ez történt: A Pfizer első embere elmondta, hogy egy harmadik oltásra is szükség lehet

Egy szerb vizsgálat szerint minden vakcina hatékony

Egy szerb vizsgálat szerint minden vakcina hatékony

Látta már az Észak-Korea által egyszerűen lemásolt Mercedest? Mutatjuk

Látta már az Észak-Korea által egyszerűen lemásolt Mercedest? Mutatjuk