Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Orbán Viktor megindokolta, miért szeretné a jelenlegi 15 helyett kilencven napra meghosszabbítani a koronavírus miatti vészhelyzetet Magyarországon. A péntek reggeli rádióinterjújában azzal magyarázta azt, hogy a tavaszitól eltérően most időkorlátot is szabott neki, mert akkor még nem tudták, mikor lesz a járvány vége, most viszont már látják. És "ha jó szél fúj", akkor a kilencven nap elegendő lesz.
Orbán azzal indokolta kilencvennapos előrejelzését, hogy már egyre biztosabb híreket kap a vakcinákról:
“Az európai vakcinákról – ott minden fejlesztési programban részt veszünk – a kínai, orosz és izraeli fejlesztésről is megbízható híreink vannak. Be tudjuk lőni az időtávot, mert valamilyen vakcina valamilyen mennyiségben rendelkezésre áll.”
A miniszterelnöknek jó oka van arra, hogy azt mondja, jó szél, meg a Jóisten segítsége is kell ahhoz, hogy beférjünk a kilencven napba. Arról ugyanis valójában egyáltalán nem tudni, hány vakcinát kaphatunk az orosz–kínai–izraeli triótól. Az EU-sból már előjegyeztünk 6,5 milliót, amiért 13 milliárd forintot fizetünk.
Orbán mintha azt sugallná, hogy a vakcina megjelenésével egyszerre lesz vége a bajoknak, de ez nem így néz ki: egyelőre azt sem lehet megmondani, milyen fokú átoltottság esetén alakulhat ki a koronavírusnál nyájimmunitás: az ezzel foglalkozó szakemberek általában 70 százalékot mondanak, ami elég magas.
Ráadásul ez több okból sem úgy néz ki, hogy megérkezik a vakcina először, és pár nappal később újra egymás nyakában lóghatunk koncerteken. Először is azért, mert ahogyan maga Orbán is mondta, áprilisban érkezhet tömegesen oltóanyag Magyarországra. Előtte már januárban várunk egy adagot, először az egészségügyi dolgozókat, a krónikus betegeket és az időseket oltják be.
Érdemes hozzá tenni, hogy így is optimista becslésről beszélünk azt tekintve, hogy a még tulajdonképpen csak elméletben létező oltóanyagoknál jóval könnyebben hozzáférhető influenza elleni védőoltásból is hiány van. Müller Cecília állítása szerint azért, mert a több országban meghozott exporttilalom miatt még a korábban megrendelt adagokat sem szállították ki. Valószínűleg az egész világ számára fontos vakcinához sem lesz sokkal könnyebb hozzá jutni.
A WHO vezető kutatója, Soumya Swaminathan épp arra a tévhitre hívta fel a figyelmet október közepén, hogy az első oltóanyag megjelenése után minden rendben lesz:
Az emberek hajlamosak azt hinni, január elsején vagy április elsején beoltják őket, aztán minden megy tovább úgy, mint azelőtt. Ez nem így fog működni”
– mondta Swawminathan, aki szerint a fiatal és egészséges emberek 2022-ig is várhatnak arra, hogy sorra kerüljenek az elérhető vakcinák alacsony száma miatt.
Ezek alapján azért lehet, hogy mégis köze van az ellenzék, de főleg az Európai Unió tavaszi felháborodásának ehhez a 90 naphoz. Erre utalt Gulyás Gergely is, aki a szerdai kormányinfón még azt mondta, azért született meg az időbeni határ, mert az ellenzék a korábbi korlátlan hatalmat kritizálta.
Azt is érdemes figyelni, hogy a miniszterelnök pár napja alkalmazott kommunikációjában vissza-visszatérő elemmé vált a 90 nap, amivel azt sugallja, hogy most már tényleg csak nagyon keveset kell kibírni: október 30-án először üzente meg, hogy a legnagyobb bajban lévőknek már csak pár két-három hónapot kell kibírni a vakcináig, ami komoly váltás ahhoz képest, hogy október 9-én még úgy nyilatkozott, "rosszkedvünk tele jövő júliusig tart, szabadulás május-június-július táján ér el minket". Pedig már ekkor is optimista volt, hiszen azt is hozzá tette, "mostantól kifele megyünk a járványból, és nem befele, hamarosan vágni lehet a centit".
A miniszterelnök annak ellenére lett optimistább az elmúlt alig egy hónapban, hogy a fertőzésszámok és a halálos áldozatok száma is napról napra döntögeti a rekordokat. A lelkesítő dátumokkal mellett szinte nem is szól akkorát, hogy közben be kell zárni a szórakozóhelyeket, el kell halasztani a műtéteket, vagy december közepére eléri a magyar egészségügy a kapacitása csúcsát.
Érdekes az orosz vakcinákkal kapcsolatos lelkesedés is egy nappal azután, hogy kiderült, valószínűleg nem fogja tudni tartani a saját maga által kitűzött határidőt Oroszország a tömeges oltással kapcsolatban, mivel nincs meg a szükséges kapacitás a vakcinák gyártásához.
Nem ez az első helyzet persze, amikor valamiféle dátummal lelkesít Orbán: az első hullám alatt például május 3-ra ígérte a járvány tetőzését. Ez 2054 aktív esetet, 11 halottat és 37 új esetet jelentett. Ezek a számok akkor nem akadályozták meg abban az országot, hogy egy nappal később elindulhassanak az érettségi vizsgák.
Akármi is áll a 90 napos korlát hátterében, a parlamenti ellenzék most elégedett nagyrészt: ahogy a hvg.hu is megírta, a DK, a Jobbik és az LMP is megszavazza a vészhelyzet meghosszabbítását, és nagyon valószínű, hogy az MSZP sem gördít akadályt, a Párbeszéd pedig egyelőre a napirendre vételre bólintott rá, de ha már az megtörténik, a Fidesz egyedül is meg tudja szavazni.
Orbán Viktor tavasszal különösen sokat kapott az időkorlát nélküli felhatalmazás miatt Nyugattól, és bár elvi szinten valóban megtehette volna, hogy akár magánál tartja a hatalmat, júniusban végül megszüntette a kormány a vészhelyzetet. A magyar nagykövetek ezután elkezdték küldeni a külföldi újságok számára a felszólításokat, hogy kérjenek bocsánatot, amiért azt állították, Magyarország diktatúra lett a koronavírus-járványra hivatkozva.
