A második és harmadik hullámban a 35-44 évesek körében arányaiban kiemelkedő, 11 százalékos volt a többlethalálozás – derül ki Vitrai József elemzéséből, amelyet a Népszavának adott.

A népegészségügyi szakértő a legfrissebb adatokat vizsgálva megjegyezte, hogy a pandémia második és harmadik hullámában a fiatalabbak között arányaiban kiugróan nagy volt a járványhoz köthető többlethalálozás.

Számításai szerint április elejéig a járvány okozta többlethalálozás megközelítette a 16 ezret (15 872). Azt közölte, hogy

a 65-74 évesek körében 18 százalékkal haltak meg többen, mint a Covid-19 előtti években. Ehhez képest meglepően magas, 11 százalékos volt a többlethalálozás a 35-44 éves korosztályban is.

A kutató hozzátette, hogy az év elején – január 24. és február 21. között – egy hónapig kevesebben haltak meg, mint az várható lett volna. Megjegyezte: a hivatalos mintegy 27 ezres halálozási adat megközelítőleg kétharmada írható a járvány számlájára, hozzátette, hogy a többi esetben várhatóan a kimutatott fertőzés nélkül is meghalt volna a beteg.

Vitrai József szerint a többlethalálozás számításánál több körülményt is figyelembe kell venni, így egyebek mellett azt, hogy a népesség összetétele időről időre változik, és ez önmagában is befolyásolja a halálozási adatokat. Például, ha egy társadalomban növekszik az idősek aránya, akkor a halálozások száma is nőni fog.

Figyelembe véve a népesség korösszetételének változását, a lakosok számának csökkenését ki lehetett számolni, hogy várhatóan hányan fognak meghalni 2020-ban. Ez a mutató a várható halálozás. Vitrai József az adatokat elemezve elmondta, hogy tavaly tavasszal amikor elindult a járvány, többen haltak meg, mint amennyi az elmúlt öt év átlaga alapján várható lett volna. Aztán nyáron furcsa módon lecsökkent a többlet, sőt nulla alatt húzódott a görbe. Vagyis kevesebben haltak meg, mint amennyi várható lett volna. Ősszel, a második hullám idején hatalmas többlethalálozás keletkezett, aztán január elejére a nulla alá ment ez az adat. A harmadik hullám idején megint nagyon sokan haltak meg, csaknem elértük a második hullám halálozási csúcsát.

Az adatokból jól látszik, hogy a többlethalálozás szempontjából van különbség a nemek és a korcsoportok között is. Kiderült, hogy

azok a férfiak, akik megélték a 70. életévüket, ellenállóbbak voltak a vírussal szemben, és egészségesebbek, mint az ugyanilyen korú nők.