A társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátások védettségi igazolványhoz kötése önmagában olyan kérdés, hogy a felmerülő alkotmányossági aggályok e tárgyban külön vizsgálat indítását tehetik szükségessé. Egy ilyen előírás esetén figyelembe kell venni a korlátozás veszélyhelyzeti megítélését, valamint azt, hogy elektív ellátásokról van szó, amely az orvosszakmai szempontok szerint (észszerű időn belül) ütemezett, az egészségi állapot kockázata nélkül halasztható diagnosztikai vagy terápiás tevékenységnek számít – írta Kozma Ákos ombudsman Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdésére.

Szél május 11-én adta hírül, hogy alapjogsértőnek tartja a műtétre várók fizetős tesztelését, ezért ombudsmanhoz fordult az ügyben. Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter május 7-én jelentette be, hogy újraindulnak május 13-tól az elektív beavatkozások és a rehabilitációs ellátások. Azt is közölte, hogy a betegek felvételének feltétele az érvényes védettségi igazolvány megléte, vagy hogy a tervezett beavatkozást megelőző 48 órán belüli negatív PCR-teszteredménnyel és a műtét napján végzett negatív antigéngyorsteszttel rendelkezzenek.

Szél Bernadett ombudsmanhoz fordul, amiért a kormány a műtétre váró oltatlanokkal kifizettetné a PCR-tesztet

A független országgyűlési képviselő szerint sok esetben már most is régóta késnek a beavatkozások, de a tesztek fizetőssé tételével félő, hogy további csúszás várható.

A Telex ezután megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) a szabályozás részleteiről, a válaszból pedig kiderült: aki nem oltatja be magát, az a saját költségére kérhet PCR-tesztet és gyorstesztet.

Az ombudsman válasza szerint eddig egyetlen beadványt sem kapott a hivatala betegtől vagy hozzátartozótól azzal, hogy nem kívánta magát beoltatni vagy arra bármely okból nem volt lehetősége, és emiatt neki kellett PCR- és gyorstesztet finanszíroznia. Kozma szerint egy adott, alapjogokat érintő aggály vagy probléma nyomán – vizsgálat lefolytatása, illetve jelentés kiadása nélkül – jogi álláspont előzetes kialakítására ombudsmanként nincsen jogi lehetősége.

Kozma ugyanakkor azt is jelezte válaszában:

egyetért Széllel abban, hogy a jelzett probléma érintheti az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés kérdését, és nem egyszerű finanszírozási, hanem alapjogi problémaként azonosítható.

Az írásbeli válaszban Kozma Ákos azt is hozzátette, hogy ismeri az Emmi álláspontját, illetve a témában megjelent cikkeket, azonban nem fogadtak el olyan érvényes és hatályos jogszabályi rendelkezést, amely az önköltséges előzetes tesztelést ilyen esetekben kötelező jelleggel előírná. Mivel nem ismert az esetleges előírás pontos tartalma, így nem lehet megalapozottan dönteni arról, milyen ombudsmani intézkedés indokolt.