Az alapvető jogok biztosa nemzeti emberi jogi intézményi “A” státuszának elvételét javasolja az ombudsman külföldi kollégáiból álló testület – jelentette a Magyar Helsinki Bizottság. Az ombudsmanokat a a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének Akkreditációs Albizottsága sorolja kategóriákba, attól függően, hogy mennyiben felelnek meg a Párizsi Alapelvek néven ismert ENSZ-határozatnak, amely a nemzeti emberi jogi intézmények függetlenségével kapcsolatos követelményeket tartalmazza.

Kozma Ákos és hivatala munkáját júniusban vizsgálta meg a négy “A” státuszú nemzeti emberi jogi intézményből álló Albizottság, amely úgy találta, hogy az alapvető jogok magyarországi biztosa státuszát “B”-re kell leminősíteni, mert nem foglalkozott megfelelően számos problémával, így

• a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértésekkel,
• a médiapluralizmussal,
• a civil szervezetek helyzetével,
• a bíróságok függetlenségével és
• nem fordult az Alkotmánybírósághoz bizonyos, politikailag érzékeny kérdésekben, valamint a jogvédelem intézményeit érintő ügyekben.

Problémásnak ítélték ezen kívül, hogy a biztos kiválasztásának folyamata nem kellőképpen széles körű és átlátható. Az ombudsman ezen kívül korlátozottan használta ki a regionális és nemzetközi emberi jogi mechanizmusokat az érzékeny ügyekben. Az Albizottság szerint azzal, hogy Kozma Ákos nem szólalt fel valamennyi emberi jog előmozdítása és védelme érdekében, világossá vált függetlenségének hiánya, így működése

súlyosan veszélyezteti a Párizsi Alapelveknek való megfelelést, ezért javasolják a leminősítést.

A “B” státusszal a magyar ombudsman elveszíti több jogosítványát is a Világszövetségben, így

• nem lesz szavazati joga
• nem viselhet tisztséget,
• csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin,
• nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.

A döntésről beszámoló Magyar Helsinki Bizottság emlékeztetett, hogy idén februárban az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért segítségével árnyékjelentésben elemezték az új ombudsman tevékenységét, aminek során kiderült, hogy kifejezetten kerüli azt, hogy szembe kelljen mennie a kormánnyal a politikailag érzékeny ügyekben, és nem vagy nem megfelelően lép fel az ezekben érintett csoportok védelmében. Tevékenységéről a hvg360-on is írtunk:

Kevés eredménnyel, sok mosolygós fotóval kedveskedik az ombudsmani beszámoló

Miközben egyre több területen kellene vizsgálódnia, a kormány egyre kevésbé kíváncsi Kozma Ákos ombudsman véleményére. Pedig már az egyenlő bánásmód érvényesülésén is neki kellene őrködnie.

Az Albizottság előzőleg már 2019 októberében döntött volna a státuszról, és már akkor is úgy látták, hogy a leköszönő biztos, Székely László nem tett megfelelő erőfeszítéseket valamennyi emberi jogi kérdés kezelése érdekében, de a döntést elhalasztották, hogy legyen ideje az akkor hivatalba lépő Kozma Ákosnak javítani. A leminősítésről véglegesen az Albizottság jövőre esedékes ülésén dönthetnek, vagyis Kozma Ákos további haladékot kap arra, hogy bizonyítson.