Mint oly sokan, a 32 éves Dávid és 28 éves felesége is úgy döntöttek a nyáron, hogy külföldön próbálják kipihenni a telet és a hosszúra nyúlt karantént. Kapóra jött, hogy Dávidnak júliusban másfél hétre Svájcba kellett utazna, ahol azután az utolsó néhány napra felesége is csatlakozott hozzá. Nagyobb kockázatot egyikük sem látott az utazásban, ráadásul Svájcban sokkal szigorúbbak voltak a korlátozások, mint Magyarországon, ők pedig ezeket be is tartottak.

Két nappal hazaérkezésük után Dávid mégis elkezdte magát rosszul érezni: kapart a torka, levert volt, bedugult az orra – olyan volt, mintha egy kezdődő nátha kínozná.

„Másnap idős rokonokhoz mentünk volna, de a biztonság kedvéért inkább lemondtuk, majd még aznap elmentem egy PCR-tesztre, ami negatív lett” – mesélte a férfi a hvg.hu-nak.

Nemcsak a negatív eredmény nyugtatta meg, hanem az is, hogy ő és felesége május legelején megkapta a Moderna koronavírus elleni oltásának második dózisát. Csakhogy Dávid tünetei folyamatosan rosszabbodtak, ezért jobbnak látta, ha otthon marad, majd augusztus 2-án csináltatott egy újabb PCR-tesztet. Az igazi meglepetés ekkor következett:

„Reggel hétkor voltam a teszten, 11 körül csörgött a telefonom: az orvos volt a vonalban, aki közölte velem, hogy ilyen pozitív tesztet még soha nem látott. Szekvenálták a mintáimat, és kiderült, nemcsak a deltát, hanem a delta plusz variánst is elkaptam, amire tudomása szerint nem volt még példa Magyarországon” – mondta.

Képünk illusztráció

AFP / MORTEZA NIKOUBAZL

A peches 0,2 százalék

Arra, hogy a koronavírus elleni védőoltások nem védenek 100%-ban a fertőzés ellen, már az első pillanattól kezdve figyelmeztettek a tudósok. Nem véletlen, hogy sok országban a teljesen beoltottaknak is javasolják a maszkviselést, és arra is kérik őket, az oltatlanok védelme érdekében továbbra is tartsák be a higiéniai intézkedéseket. Dávid – és a koronavírust később tőle szintén elkapó felesége – azonban a kifejezetten pechesek közé tartoztak.

Magyarországon a teljesen beoltottak mindössze 0,2 százaléka fertőződött – legalábbis Müller Cecília országos tiszti főorvos tájékoztatása szerint. Mivel idehaza eddig 5 és félmillióan kapták meg mindkét dózist (vagyis a Janssen-vakcina esetében egyet), ez azt jelenti, hogy még így is

van az országban 11 ezer olyan ember, aki a vakcina ellenére betegedett meg.

Ez első hallásra soknak tűnik, de ahogy a tiszti főorvos is hangsúlyozta, az ő esetükben jellemzően enyhe tünetekkel folyt le a megbetegedés, és nincs szükség kórházi kezelésre, pláne gépi lélegeztetésre. Ezt támasztják alá az amerikai járványvédelmi központ (CDC) adatai is, mely a beoltott emberek leggyakoribb tünetei közé a köhögést, a lázat, a fejfájást és néhány esetben a szaglás elvesztését sorolja.

MTI / Komka Péter

Az, hogy ez pontosan mit takar, persze egyénenként különbözhet. Dávid felesége a fent leírt, gyengébb tünetekkel megúszta a betegséget, ő maga viszont ágynak esett. A kezdeti náthás tünetek után a láza is 39 fok felett volt, a szaglása megváltozott, teljes levertség vett rajta úrrá, és a mellkasa is fájt, de szerencsére nem kezdett el köhögni, így a tüdejét a jelek szerint nem érintette a vírus. Ezen kívül egyfajta „általános elbutulást” is tapasztalt, ami miatt sokkal nehezebben végezte a megszokott feladatait. De tény: kórházba nem kerültek, mostanra pedig sokkal jobban vannak.

Kísértetiesen hasonló tapasztalatokról számolt be a hvg.hu-nak a 45 éves Franciska, aki április közepén kapta meg a – Gulyás Gergely miniszter által a legjobbnak tartott – Szputnyik V második dózisát. Ő egy júliusi törökországi nyaralás utolsó napjaiban lett rosszul.

„Az utolsó napokban már kifejezetten betegnek éreztem magam, kapart a torkom, be volt dugulva az orrom, amikor pedig hazajöttem, semmit nem javult a helyzet, sőt napról napra rosszabbul lettem” – emlékezett vissza.

Első gyorstesztje neki is negatív lett, de egy idő után már sejtette, hogy valami nagyon nincs rendben.

„Ültő helyemben összeestem, és nagyon erős hasi görcseim is lettek” – mesélte Franciska, aki végül akkor győzte meg háziorvosát egy hivatalos PCR-tesztről, amikor nem érezte a reggeli kávé ízét. Ez a mintája már pozitív lett.

AFP / JOSEPH PREZIOSO

„Ekkor már tudtam kérni az orvostól favipiravirt, ami nagyon sokat használt, de még így is öt napot nyomtam az ágyat” – mondta Franciska, akinek poszt-covid tünetei is vannak: hullik a haja és alvási problémákkal küzd.

Az, hogy minden típusú vakcina esetében előfordulhatnak az úgynevezett „áttöréses” (breakthrough) esetek, a harmincas éveiben járó, egészséges és káros szenvedélyektől mentes Bernadett és férje bizonyítja, akik májusban és június elején kapták meg a Janssen egydózisú oltóanyagát. A férfi szintén egy külföldi országban kapta el a koronavírust, és hazaérkezésekor már nem érezte jól magát, Bernadett pedig két nappal később kezdte észlelni az első tüneteket: levertséget, mellkasi szorítást, fulladást, ezért azonnal karanténba vonultak, és később a tesztjük is pozitív lett.

„A férjem pár nap alatt jobban lett, láza nem volt, de köhög most is, és hamar kifárad. Nekem komolyabb tüneteim vannak, a negyedik nap után sem szagokat, sem ízeket nem éreztem” – mesélte.

A nő szerint a delta annyiban ér el az alfa variánstól, hogy a szokásos tünetek (hasmenés, hányinger, fejfájás, magas láz, erős verejtékezés) mellé komoly nátha jelentkezik, fül- és orrmelléküreg dugulással. A láza 37,5 alá nem nagyon megy, 39,3-ig viszont pillanatok alatt felszökik.

AFP / ANDERS WIKLUND

„Mindkettőnknél jelentkezett bőrfájdalom, és ami érdekes tünet, hogy nagyon fájnak az arccsontjaim, ezt nem tapasztaltam soha azelőtt: mintha megvertek volna. Végtelen levertséggel és gyengeséggel jár a betegség. Ha ez ilyen oltás után, akkor oltás nélkül nem tudom, milyen lenne” – tette hozzá.

Az arányokat figyeld

Bernadett, Franciska és Dávid (a neveket kérésükre megváltoztattuk) betegsége első olvasatra ijesztőnek tűnhet, és őket is meglepte, hogy a teljes védettség ellenére kapták el a fertőzést. A jelenség megértéséhez azonban nemcsak azt kell figyelembe vennünk, hogyan lehetségesek egyáltalán az áttöréses esetek, hanem érdemes a számokat és az arányokat is megvizsgálni.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa már korábbi posztjában emlékeztetett rá: a beoltottak megbetegedése miatt sokan hiszik azt, hogy a vakcinák hatástalanok, de ez teljes tévedés, amit egyszerű matematikai gondolkodással meg is lehet érteni. Ehhez nem önmagában a számadatokat kell összehasonlítani, hanem azt, hogy ez mennyi emberre vonatkozik, ez alapján könnyű észrevenni, hogy arányaiban az oltatlanok jóval nagyobb eséllyel kerülnek súlyos állapotba/kórházba/fertőződnek meg.

Ahogy azonban egyre többen kapják meg mindkét oltásukat, arányaiban úgy növekszik annak a már említett 0,2 százalék is.

Sokan azt is elfelejtik, hogy tökéletes vakcina nem létezik. Ahogy arra a Financial Times összefoglalója is rámutatott: a világon jelenleg a sárgaláz elleni oltóanyagot tartják a valaha feltalált legjobb hatékonyságú oltóanyagnak. Csakhogy még ez sem százszázalékos, 98%-ban véd, vagyis két százalék az oltás ellenére meg fog fertőződni. Ugyanez igaz a koronavírus elleni oltóanyagokra is, melyek a való életből vett tapasztalatok szerint – a vakcina típusától függően – 60-90%-os védelmet adnak. A csökkenés nagyban a rendkívül fertőző delta variáns terjedésének is köszönhető, mely jobban ellenáll az eddig forgalomba került oltóanyagoknak.

MTI / Balázs Attila

Az angliai és az izraeli adatokból már egész pontos adatok is láthatók: Angliában a június 19-től július 19-ig tartó négy hétben 105 598 embernél mutatták ki a delta variánst, 17 százalékuk számított már teljesen védettnek. Izraelben, ahol a teljes lakosság 60 százaléka kapta meg az oltás mindkét dózisát, a július 21-ét megelőző egy hétben regisztrált 6000 fertőzött 52 százaléka volt oltott.

Ijesztőnek tűnik? Első pillantásra talán igen, de mint az előbb, most is a statisztikai arányokat kell figyelni. Anthony Masters, a brit Királyi Statisztikai Hivatal (Royal Statistical Society) tagja szerint ahogy nő a beoltottak száma, úgy lesz egyre nagyobb az oltottan megfertőződöttek aránya, különösen a fiatalok körében, akik gyakrabban járnak társaságba.

„Ha a különböző korcsoportok között extrém magas lesz az átoltottság, elképzelhető, hogy a fertőzések többsége az oltottak közül kerül ki” – mondta.

Kemenesi Gábor ezt egy egyszerű analógiával érzékeltette:

ha minden ember megkapná az oltást, a kórházakban csak oltott emberek feküdnének, és a vírustól is csak oltott emberek halnának meg.

Az ekkor már valószínűleg keveseknek jutna eszébe, hogy a számuk összehasonlíthatatlanul alacsonyabb lenne, mint ha senki nem lenne beoltva.

Mielőtt pedig valaki ennek hatására még mindig úgy gondolná, hogy a vakcinák nem hatásosak, nézzük meg azt, mennyire védenek a betegség súlyos lefolyása és a kórházba kerülés ellen. A már említett 39 fokos láz és a teljes ágyhoz kötöttség komoly tünetek ugyan, de nem életveszélyesek: kórházi kezelésre, gépi lélegeztetést nem igényelnek. Riportalanyaink kivétel nélkül otthon gyógyultak, és nem terhelték le az egészségügyi rendszert. A legújabb kutatások szerint ráadásul kevesebb – bár nem nulla – az esélye, hogy másoknak, különösképpen a leginkább veszélyeztetett oltatlanoknak átadják a fertőzést.

AFP / IGOR STEVANOVIC

A CDC a 164 millió teljesen beoltott amerikai közül augusztus elején mindössze 7525 olyan fertőzöttről tudott, akit kórházban kellett kezelni, vagy belehalt a szövődményekbe.

Ez kevesebb, mint 0,005 százalékot jelent.

Példaként a végére pedig álljon itt az amerikai Massachusetts államban található Provincetown lakosainak története. A keleti parti kisváros lakói az ország egyik legjobb oltási számaival dicsekedhetnek: 95 százalékuk kapta meg a Pfizer vagy a Moderna vakcina mindkét dózisát. Éppen ezért július 4-én, a Függetlenség napja alkalmából rendezett ünnepségeken sem ők, sem pedig az ide látogatók nem sokat törődtek a saját biztonságukkal, körülbelül 60 ezren buliztak maszk nélkül a településen.

Az eredményt az amerikai járványügyi hivatal azóta esettanulmányként használja: a településen azon a hétvégén 965-en fertőződtek meg delta variánssal (köztük 238 helyi), az adatok szerint háromnegyedük volt beoltva. Döntő többségük azonban enyhe tünetekkel vészelte át a betegséget, összesen heten kerültek kórházba, és ami még fontosabb: senki nem halt meg.