A most megváltoztatott törvényi szabályozás sem volt túlságosan komoly akadálya a választási csalásoknak, legalábbis ezek ellen eddig sem igazán léptek fel a törvény szigorával, ezután viszont már elvi lehetőség sem lesz fellépni ellenük – értékelte a Parlamentben minap megszavazott jogszabályi változtatásokat a hvg.hu-nak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Úgy fogalmazott:

nem gát volt ez a választási csalások ellen, legfeljebb egy kis kavics, amit viszont most félre is rúgtak az útból.

Kormány: Nincs itt semmi látnivaló

A módosítás révén a jövőben nem feltétele az állandó lakhely létesítésének, hogy az ember ott is éljen. A kormány magyarázata szerint a jogalkotói szándék az volt, hogy ne büntessék azt a közel kétmillió embert, aki nem az állandó lakcímének bejelentett helyen él, mert például lakást bérel vagy a szüleihez bejelentkezve maradt. A kormány szerint tehát az egésznek nincs köze a választási átjelentkezésekhez, mert “a választási jogszabályok nem módosultak”. Ami igaz is, hiszen a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott és a kormánypárti többség által elfogadott salátatörvény "Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szól,

A választási szabályokat nem módosítja, ugyanakkor megszünteti annak büntethetőségét, hogy fiktív lakcímeket létesítsenek tömegével, legalizálva ezzel az erre épülő választási csalást.

László Róbert szerint a módosítással akkor is egy akadályt hárított el a kormánypárti kétharmad egy esetleges választási csalás útjából, ha a jogalkotó szándéka eredetileg az volt, hogy ne szankcionálják büntetőjogi eszközökkel, ha valaki feledékenységből nem jelenti be a lakóhelye megváltoztatását, bár utóbbi célt László Róbert szerint „úgy is el lehetett volna érni, hogy közben nem könnyítik meg a voksturizmust”.

A törvénymódosítás a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital közös közleménye szerint is veszélyes, mert “a lakóhely egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik (...) az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik”.

Sőt – hívják fel a figyelmet – mostantól a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető, vagyis a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – “akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni”.

Voksturizmus: Kétszázan egy házban

László Róbert emlékeztetett, hogy a voksturizmus a 2018-as országgyűlési választásokon, majd a 2019-es önkormányzati választások alkalmával is tetten érhető volt, mivel egyértelművé vált, hogy többen „csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott körzetben”. Az ilyen, fiktív magyarországi lakcímet bejelentők egy része külhoni magyar állampolgár lehetett, és bár ők állandó itteni lakcím nélkül is szavazhatnak a parlamenti választáson otthonról, levélben, ez esetben kizárólag pártlistára, míg állandó magyarországi lakcím birtokában egyéni jelöltre is voksolhatnak.

Ruprech Judit

Ráadásul így töredékszavazat is képződik, amely aztán a pártlistát gazdagítja. László Róbert szerint ugyanezen logika alapján jövő tavasszal már „jogi következmények nélkül” lehet végrehajtani tömeges voksturizmust olyan körzetekben, amelyek a mérések szerint billegőek, tehát néhány száz vagy ezer új szavazó „mozgatása” is elég az adott választókerületben a mandátum sorsának eldöntéséhez – ennek eszköze lehet belső, vagyis országon belüli migráció, de egyes határ menti településeken, mint például 2018-ban külső, kettős állampolgárokkal levezényelt migráció is.

Bár a mostani módosítás csupán elvi lehetőséget teremt a voksturizmusra, arra, hogy a jelenség mennyire valóságos, a Partizán alábbi, idén májusi videója hívta fel a figyelmet. Bemutatták, hogy Ukrajnából miként jelentkeztek át tömegesen – akár kétszázan is – egyetlen ingatlanba a magyar állampolgársággal rendelkezők, hogy az állandó lakcímmel egyéni mandátumokról is dönthessenek. Emiatt – bármennyire is nyilvánvaló a helyzet –, ritkán indul eljárás. A hvg.hu tavasszal arról írt, hogy a 2018-as országgyűlési választások idején ilyen ügyekben közokirat-hamisítás miatt 4 nyomozás volt folyamatban, 4 feljelentést elutasítottak, 21 eljárást felfüggesztettek és 11-et megszüntettek.

Van más is: A körzethatárok átrajzolása

A hvg.hu kérdésére, hogy további, a Fidesz–KDNP számára kedvezőn alakítható jogi lépés lehet-e még a jövő tavaszi voksolás előtt egyes választókörzet-határok átrajzolása, a Political Capital választási szakértője azt mondta: elvileg a törvény már azt is kizárja, hogy a választást megelőző évben módosítsanak a körzethatárokon, vagyis erre 2020 év végig volt jogszerű lehetőség, „de persze kétharmados többséggel ez, a választójogi törvényben szabott időkorlát is felülírható”, a körzethatárok pedig átrajzolhatók. Ez egyébként a lakosság természetes mozgása miatt bizonyos népességszám-változási határon túl nem csak lehetőség, hanem törvényi kötelezettség is – hívta fel a figyelmet László Róbert.

MTI / Pénzjegynyomda

Emlékezetetett arra, hogy a Pest megyei körzeteket érintő probléma már 2018-ban is fennállt, vagyis a lakosságszám-változások miatt régóta időszerű lenne „igazítani” a választókerületi határokon, mivel jogszabály írja elő a felülvizsgálatot, ha az adott körzeten belül a szavazásra jogosult választók száma plusz-mínusz 20 százalékkal eltér az országos átlagtól. Annak idején tett is erre javaslatot a 2020 nyarán a Nemzeti Választási Iroda elnöki posztjáról lemondott Pálffy Ilona. Az ő felvetése alapján a módosításra nyitva álló törvényi határidő végéhez közeledve, 2020 decemberében Szabó Tímea ellenzéki képviselő be is nyújtotta a kerülethatárokat módosító javaslatát, amit kezdetben a kormánypárti képviselők is támogattak, ám később, az Országgyűlés plenáris ülésén már leszavazták. László Róbert nem lát más értelmes indokot erre, mint azt, hogy inkább 2021-re halasztották a korrekciót, bevállalva, hogy határidőn túl nyúlnak a térképhez.

Korábban egy 1989-es minisztertanácsi rendelet szabta meg a körzethatárokat, amelyekhez annak ellenére nem nyúltak 22 évig, hogy több mint kétszeres különbségek is kialakultak a lakosságszámokban, és a helyzet rendezésére, a körzethatárok felülvizsgálatának szükségességére 2005-ben az Alkotmánybíróság is határozatban kötelezte az Országgyűlést. A 2010-es választás előtt mégsem történt semmi, a Fidesz első kétharmados győzelme tehát alkotmánysértő kerülettérkép mellett született meg. László Róbert szerint mégsem merült fel soha a 2010-es választás illegitimitása, de ennek az a legfőbb oka, hogy a Fidesz akkor 176-ból 173 kerületet megnyert, tehát teljesen mindegy volt, hol húzódnak épp a kerülethatárok.

Túry Gergely

Ha most sem igazítják ki a kerülettérkép Pest megyei részét – márpedig hiába a mulasztásos törvénysértés, elvben nem változhat a határidő letelte miatt –, akkor a választási szakértő szerint ugyanez az alkotmányossági aggály felvetődhet a jövő tavaszi választás eredményével összefüggésben is, bár szerinte „nehezen lenne indokolható”, ha a Fidesz erre hivatkozva támadná meg az eredményt, miközben a kormánypártok nem léptek időben a helyzet orvoslása érdekében, ráadásul a 2010-es választást hasonló körülmények között nyerték meg, és akkor nem vitatták az eredményt.