„Amikor a gyermek először találkozik családon kívüli közösséggel, fontos, hogy milyen külső ingerek érik, mert azok meghatározzák a felnőtté válás útját. A kormány felelőssége, hogy védje ezt az utat” – mondta az MTI szerint Varga Judit egy csütörtöki budapesti konferencián. Az igazságügyi miniszter ezután a „gyermekvédelmi” törvényről kezdett beszélni.

Szerinte a törvényben a kormány az alkotmányos identitást védi, semmiféle diszkrimináció nincs benne, és semmilyen szabályt nem sért meg.

A miniszter ezután elismételte a más kormánytagok által is gyakran hangoztatott mondatot, hogy a törvény a nagykorú állampolgárokra nem vonatkozik, majd úgy fogalmazott: Magyarországon mindenki szabad ember, úgy él, ahogy szeretne, és a szexuális kisebbség jogai is védve vannak.

Okafogyott kérdésekkel rakta tele a kormány a "gyermekvédelmi" népszavazást

Tegyél fel jogilag bármennyire is felesleges vagy értelmezhetetlen kérdéseket, nem az eredmény, hanem a folyamatból kiaknázható politikai haszon a lényeg - mintha ezt a receptet követné Orbán Viktor a "gyermekvédelmi" referendummal, aminek a gyermekvédelemhez kevés köze van.

A törvényt azonban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárással támadta meg, majd azt mondták, hogy Magyarország nem tartotta be a válaszadási határidőt. „Az ideológiai harc megakasztotta a helyreállítási tervet is, amelyet Magyarország az elsők között nyújtott be” – mondta Varga, aki szerint a törvény elleni támadás célja, hogy eltüntesse a természetes közösségeket – amelyek alapegysége a család –, és amelyekből Magyarország szuverenitása épül fel.

A miniszter beszélt arról is, hogy az alaptörvény szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, referenciapont az egész közösségnek, valamint meghatározza az egyén és a közösség viszonyát és a felelősségük rendjét. Majd kitért arra is, hogy a magyar gazdaságpolitika kihagyhatatlan eleme a családpolitika.

„A család láthatatlan lelki kötőanyagot jelent a nemzetben” – mondta még a miniszter.