László Petra azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert miután a Kúria felmentette a garázdaság vádja alól, becsületsértőnek tartotta az őt vádoló újságcikkeket, és Alaptörvény-ellenesnek azokat az ítéleteket, amelyek elutasították az ő keresetét a lapok ellen jóhírneve megsértése miatt. Az Ab Dienes-Oehm Egon vezette tanácsa azonban úgy látta: az újságírók kellő gondossággal jártak el, a kiadójuk ellen indított személyiségi jogi perekben helyesen döntött a bíróság.

Az N1TV egykori operatőre 2015-ben lett ismert, amikor Röszkénél – az akkori képeken úgy látszott – felrúgott egy szíriai menekült férfit és kisgyerekét. Erről akkor rengetegen írtak felháborodva, és ez felerősödött, amikor egy év múlva a Lakitelki Filmszemlén Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke különdíjat adott neki egy "Nemzetidegen" című filmért, amelynek szerkesztője volt.

Az operatőrnőt jogerősen elítélték garázdaságért, de a Kúria 2018-ban ezt felülvizsgálva felmentette.

Az indoklás az volt, hogy a cselekmény – kihívó közösségellenesség hiányában – nem valósította meg a garázdaság vétségét. Jogtalan, erkölcsileg is helyteleníthető és törvény által szankcionált magatartás volt ugyan, de csak szabálysértésnek tekinthető, az azonban már elévült.

László Petra beperelte a 24.hu hírportált és egy, az Ab-határozat indoklásából nem azonosítható lapot, amiért őt többször – egyéb jelzők mellett – „menekülteket felrúgó operatőrnek” nevezték, mert szerinte bebizonyosodott, hogy ő nem rúgott fel senkit, és a cikkek megsértették a becsületét, megbélyegezték őt. Ezeket a pereket azonban minden szinten elveszítette.

A Kúria kimondta: a sajtóval szemben csak akkor indokolt eljárni, ha a cikkek szerzői kifejezetten tudatában voltak a sérelmezett közlések valótlanságának, vagy ha a hivatásuk szabályai szerint elvárható lett volna tőlük a tények valóságtartalmának vizsgálata. A sérelmezett közlések azonban széles körben hozzáférhető videó- és képfelvételeken alapultak, amelyekből okszerűen lehetett arra következtetni, hogy az indítványozó valóban elgáncsolta, felrúgta a gyermekével a karján futó férfit. Tehát a lapok kellő gondossággal jártak el, és ezen nem változtat, hogy a büntetőperben a Kúria végül szakértői vizsgálat alapján más következtetésre jutott.

Az Alkotmánybíróság ezt az érvelést fogadta el. Eszerint az eljáró bíróságok az alkotmányossági szempontokat felismerve és körültekintően mérlegelve mondták ki, hogy László Petrának a vizsgált cikkek vonatkozásában – mint közéleti vitában, kivételes közszereplői minőségében érintett személynek, vagyis olyannak, aki bár általában nem közszereplő, az adott helyzetben azzá vált – az átlagosnál jobban kellett tűrnie a kritikai megjegyzéseket. Ezért mindkét panaszát elutasították.