Mint a hvg.hu beszámolt róla, februárban a kormány egy sok, egymással össze nem függő témáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be. Ennek az általános vitája lezajlott, és nem érkezett hozzá se képviselői, se bizottsági módosító indítvány. A törvényalkotási bizottság azonban, ahogy ez egy ideje gyakran előfordul, egy 45 pontból álló módosító csomagot fogadott el.

Ebben szerepel az a módosítás is, mely szerint a távszerencsejáték szervezése nem lesz állami monopólium.

Garancsi István körére szabták az online sportfogadás illiberalizálását

Mégis megnyitják a magyar piacot az online sportfogadás magánszolgáltatói előtt. A kormány az Európai Unióhoz már be is nyújtotta a törvénytervezetet, amely formailag megfelelhet a brüsszeli elvárásoknak, gyakorlatilag azonban a Habony-Garancsi-kör további térnyerését alapozza meg.

Jelenleg a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló minden tevékenység az, de – mint az indoklás elmagyarázza – ezt az Európai Unió Bírósága kifogásolta, mert „az állami monopóliumot tartalmazó online játékszervezési szabályozás sérti a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságát”. A módosítás révén, írja az előterjesztő Gulyás Gergely miniszter, „a magyar hatóság ismét érvényt tud szerezni a kiskorúak és sérülékeny csoportok védelmének”, amiben a bírósági döntés szerinte megakadályozta.

Kiveszik a közbeszerzési törvény hatálya alól „az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek” vagyis az Ukrajnából menekültek ellátásával összefüggő egyes beszerzéseket, ideértve a háromszázmillió forint becsült értéket el nem érő építési beruházásokat. A részleteket a kormány határozhatja meg.

Ideiglenes védelmet kapnak az Ukrajnából menekülők

Ez az Ukrajna területéről érkezett ukrán állampolgárokra, valamint az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik.

A törvényalkotási bizottság azt is javasolja, hogy az Áder János köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Alapítványhoz csatlakozzon az állam, és a szervezet alakuljon át az egyetemek többségéhez hasonló közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá, úgy, hogy a többihez hasonlóan itt is „az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre.” Ez jelenleg Martonyi János volt külügyminiszterből mint elnökből, Vizy E. Szilveszter volt MTA-elnökből és Szűcs Gábor klímavédelmi szakértőből áll.

Ezt az alapítványt abból a ma mintegy 100 millió forintnak megfelelő angol fontból hozták létre, amit a Magyarországról kivándorolt és Manchesterben 2013-ban elhunyt Balázs Miklós elektromérnök hagyományozott a hivatalban lévő köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a pénzt a magyarok javára. Ő „a magyar társadalom környezeti problémákkal szembeni érzékenységének növelését, a klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítását” tartotta méltó célnak, amihez az eredeti hagyaték összegének többszörösét kapta meg az állami költségvetésből már az alapításkor, és azután is többször.

Az nem derül ki a javasolt szövegből, hogy a csatlakozás az államnak pontosan milyen súlyú részvételét jelenti az eddigi magánalapítványban, de feltehető, hogy már sem az alapító Áder Jánosnak mint májustól nyugdíjas államfőnek, sem utódjának nem lesz köze hozzá, hanem ezt is egy elmozdíthatatlan kuratórium irányítja majd.

A módosító-csomagban szerepel a Baját és Esztergomot érintő szabály is, mely szerint a két város csak a 2024 őszén esedékes, következő önkormányzati választás után válna megyei jogú várossá. Addig maradna a jelenlegi jogkör a jelenlegi polgármesterrel és önkormányzattal.

Az országgyűlés jövő heti, a választás előtti utolsó ülésének napirendjét még nem közölték, tehát egyelőre nem tudni, mikor szavaznak minderről.