Hadházy Ákos független képviselőnek az Európai Ügyészséghez való csatlakozás érdekében 2019-ben folytatott aláírásgyűjtéséről van szó, amely miatt Péterfalvi Attila NAIH-elnök vizsgálatot indított.

Egyebek közt azt kifogásolta, hogy adatfeldolgozóként amerikai és kanadai céget tüntettek fel. Megállapította, hogy „kapcsolattartási célból jogalap nélkül” gyűjtötték az érintettek személyes adatait, és nem adtak megfelelő tájékoztatást az adatkezelés valamennyi lényeges körülményéről, amivel megsértették az uniós adatvédelmi jogszabályt. Ezért a NAIH felszólította a képviselőt, hogy törölje ezeket az adatokat, és egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki.

Hadházy bírósághoz fordult, amely a hatósági határozat adattörlést előíró részét megváltoztatta. A Fővárosi Törvényszék szerint adattörlésre csak az érintett kérésére kerülhet sor. Annak hivatalbóli elrendelésére a NAIH nem jogosult, tehát túllépte hatáskörét. Ezzel a Kúria is egyetértett.

Péterfalvi Attila ezután fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerinte ezzel hivatalának az Alaptörvényben adott hatáskörét korlátozzák és működésének súlyos zavarát eredményezik. Az adattörlés elrendelése régóta beletartozik az eszköztárába, ennek tilalma ellenőrzési hatáskörének kiüresítését jelentené. Gyakorlatilag is kivihetetlen, hogy akár több százezer embert egyenként keressenek meg, hogy ők kérjék a törlést.

Az Ab egyhangúlag egyetértett vele abban, hogy a bíróság jogértelmezése téves. Ha az adatvédelmi felügyeleti hatóságok eljárásaik során a jogszabályt sértő adatkezelési műveletekkel szemben nem léphetnének fel, azzal nem pusztán az ügyben panaszt tevő, hanem a jogszerűtlen adatkezeléssel potenciálisan érintett további személyek védelmét is elmulasztanák. A hatóságok munkája kiüresedne azáltal, ha csak azon érintettek esetében léphetnének fel, akik ezt kifejezetten kérték.

Ezért az Ab az említett ítéleteket megsemmmisítette, a NAIH töröltetheti az adatokat.