Nem pártkatona, de alkalmazkodóképes - ilyennek ismerik a Rogán-féle szupertitkosszolgálat leendő vezetőjét
Az Állami Számvevőszék egykori elnökének, Kovács Árpádnak a fia lesz a Rogán Antal irányítása alatt működő szupertitkosszolgálat élén. A nyilvánosság előtt eddig főleg történészként ismert Kovács Zoltán András hosszú éveken át dolgozott titkosszolgaként, egyszerű elemzőtől az Alkotmányvédelmi Hivatal felső vezetéséig jutott, egykori kollégái és ismerősei szerint nem “sötét pártkatona”, ezért is lepett meg sokakat a kinevezése.
2011 őszén, több mint egy évvel azután, hogy a második Orbán-kormány megalakult, a Pécsi Tudományegyetemen egy titkosszolgálatokról szóló konferenciát szervezett a Magyar Hadtudományi Társaság. A konferencia a rendszerváltás előtti és utáni titkosszolgálatok közötti különbségek bemutatását tűzte ki célul. Az egyik előadó, az akkor harmincas éveiben járó Kovács Zoltán András az Alkotmányvédelmi Hivataltól érkezett, akkoriban az Értékelő, Elemző és Tájékoztatási Igazgatóságát vezette igazgatóként.
A megjelent érdeklődőnek a fiatal ezredes azokra a “rosszhiszemű sajtóreakciókra” is kitért, amelyek kifogásolták, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalból Alkotmányvédelmi Hivatallá átvedlett polgári titkosszolgálat az akkor már Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium alárendeltségébe került. Kovács Zoltán András NATO-tagállamokkal, köztük az Egyesült Királysággal, Franciaországgal és Németországgal példálózott, mondván, azokban az országokban is a belügyminiszter irányítja a titkosszolgálatokat. Bár beszélt arról, hogy ezeket a szerveket közvetlenül a miniszterelnökök is irányítani szokták, de ezt szerinte azért nem akarták a rendszerváltás után meghonosítani, nehogy egy titkosszolgálati botrány, mint amilyen annak idején a Dunagate-ügy volt, kormányválságot idézzen elő. Az ezredes az előadás végén rátért arra, hogy minél több titkosszolgálat van, annál nehezebb a közöttük lévő koordináció, ezért érdemes lenne egy olyan fúziós központot létrehozni, ahol azok az információk összpontosulnak, amelyek amelyek a kormány, illetve a politikai döntéshozók munkájának támogatásához szükségesek. Kovács Zoltán András ezredes ekkor reményét fejezte ki, hogy ilyen fúziós központ a jövőben Magyarországon is létrejön valamilyen formában.
Kicsivel több mint tíz évvel később maradéktalanul megvalósult az, ami 2011 őszén még csak vágyálom volt: az ötödik Orbán-kormány megalakulásával egyidőben dőlt el, hogy Rogán Antal irányítása alatt Nemzeti Információs Központ (NIK) néven létrejön egy olyan szupertitkosszolgálat, ahol az összes hazai polgári szolgálat által összegyűjtött információ összpontosul. Most pedig már azt is lehet tudni, hogy a NIK-nek Kovács Zoltán András lesz az első embere.
Kovács Zoltán András neve leginkább a történészek körében lehet ismerős, több tudományos tanulmány, könyv és cikk fűződik a nevéhez. Van azonban egy másik, a nyilvánosság előtt eddig szinte egyáltalán nem ismert arca is: a sajtóban főleg történészként nyilatkozó Kovács Zoltán András a kétezres évektől kezdve az akkor még Nemzetbiztonsági Hivatal néven ismert polgári titkosszolgálat hivatásos állományában dolgozott hosszú éveken keresztül - úgy tudjuk, 2019 környékén hagyta ott a Céget (maguk közt csak így nevezik a szolgálatokat). Történészként 2019-ben a Magyar Nemzetnek még a “magyarországi bombázások szakértőjeként” nyilatkozott a második világháború alatt földbe került bombákról. Ismerősei szerint miután otthagyta az AH-t, a magánszektorban helyezkedett el. Azt senki nem gondolta, hogy onnan még visszakerül, ráadásul éppen a legerősebb szolgálat élére.
A karrierjét a tudományos szférában kezdő Kovács Zoltán András édesapja nem ismeretlen a politikai közéletben: 1997-től 2009-ig volt az Állami Számvevőszék elnöke, majd az állami költségvetés készítésének folyamatát felügyelő testület, a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Zoltán András a kétezres évek elején még a történeti levéltár munkatársaként dolgozott, legalábbis 2002-ben a levéltár munkatársaként jegyzett egy olyan tanulmányt az Állam és Igazgatás című folyóiratba, amit az édesapjával közösen írt. (A tanulmány címeí: Népköztársaságtól népköztársaságig - a XX. század első öt évtizede a számvevőszék életében.)
A kétezres évek elején a titkosszolgálatokat még csak történészként kutató Kovács Zoltán András valamikor az évtized közepén helyezkedett el a Nemzetbiztonsági Hivatalnál. Civil ismerősei körében elterjedt egy olyan történet, miszerint a fiatal történész mellé egy budapesti kávéházban ültek le az NBH munkatársai és csábították el a Céghez, de azok, akik már a titkosszolgálatnál ismerték meg, mint kollégát, megmosolyogták ezt a történetet, mondván, nem így működött a szervezetnél a toborzás.
Úgy tudjuk, az NBH-nál Kovács először az extrémista, tehát a szélsőséges figurákkal és csoportokkal foglalkozó részlegre került, de viszonylag hamar kiderült, hogy nem az operatív titkosszolgálati műveletek, hanem az elemzés az a terület, ahol a hasznát veszik. Így aztán műveleti tapasztalatot nem, ám annál nagyobb tapasztalatot szerzett értékelőként-elemzőként.
Mindeközben történészként továbbra is publikált, kiváló szakértője lett például a Szálasi-kormány belügyminisztériumának. Annak, hogy a nyilas korszakban hogyan működött a rendvédelem, az állambiztonság és a közigazgatás. Civil ismerősei, akik a szolgálatnál végzett munkájáról a kötelező titoktartás miatt semmit nem tudnak, azt mesélték róla, hogy szenvedélyesen érdekelték a szélsőjobboldali csoportok, a szélsőjobboldal körében terjedő összeesküvés-elméletek, de foglalkoztatta az a Győrkös István hungarista vezér is, aki néhány éve megölt egy rendőrt.
“Nagyon jó elemző hírében állt. Végigjárta a szamárlétrát, elemzőből vezető elemző, végül igazgató, majd az AH második embere lett” - mesélte a hvg.hu-nak egy volt kollégája, aki már a titkosszolgálatnál ismerte meg. Bárkivel beszéltünk, aki még a Cégből ismeri, jó szakemberként beszélt róla, akiről ugyan tudták a kollégák, hogy kicsoda az apja, de ez az előremenetelében semmit sem számított.
Az AH-n belül ugyan nagyon szép karriert futott be, mielőtt otthagyta a szervezetet, az akkori főigazgató, a nálánál is fiatalabb és 2020 őszén távozó Kiss Zoltán egyik helyetteseként dolgozott. Volt olyan egykori kollégája, aki szerint az AH vezetője szeretett volna lenni, de bármennyire is akarta ezt, nem jött neki össze. Úgy tudjuk, egy időben Kovácsot hívták a TIBEK néven futó Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz is, de nem tudták átcsábítani. Ez csak azért érdekes, mert a most alakuló Nemzeti Információs Központ a TIBEK-nek lesz a jogutódja, ám jóval nagyobb kompetenciával, mint amivel a jogelőd bírt.
Kovács Zoltán András tanít is, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem óraadó oktatójaként. “(...) magas színvonalú munkavégzés jellemzi mind az oktatásban, mind a hallgatók – nemzetbiztonsági és rendészeti vonatkozású – képzéseinek színvonalas megvalósításában. Kiemelkedő jelentőségű a közreműködése a vizsgáztatási feladatok támogatásában, a tananyagok fejlesztésében. Hatékony munkájával hozzájárul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem eredményeihez, elismertségének öregbítéséhez” - ezzel indokolta az intézmény rektora, Patyi András, amikor 2017-ben az egyetem Szenátusa magántanári címet adományozott az ekkor még az AH állományába tartozó történésznek.
Az, hogy Kovács Zoltán András lesz a NIK első embere, a hvg.hu által megkérdezett egykori kollégái közül többet is meglepett. Nem mintha ne tartanák őt az elsősorban elemzéssel-értékeléssel foglalkozó NIK élére megfelelő szakembernek, hanem azért, mert nem tartják “sötét pártkatonának” - márpedig a közvetlenül Rogán (és közvetve Orbán Viktor) alá rendelt szupertitkosszolgálat élére nem raknának nem megbízható kádert. Igaz, akadt olyan egykori kollégája, aki óvatosabban fogalmazott vele kapcsolatban, mondván: bár Kovács valóban nem pártkatona, ráadásul nyitott szellemű, ám igaz rá, hogy ügyesen lavíroz a karrierje érdekében és “politikailag alkalmazkodóképes”.
Többen azt sem zárják ki, hogy csak időlegesen teszik meg a szervezet élére, mégpedig azért, mert olyan valakire van szükség, aki ismeri a titkosszolgálati rendszert és akit ismernek. És őt mindenki ismeri a szakmában, hiszen az egykori AH-s főigazgató egyik helyetteseként tevékenykedett. Van olyan forrásunk, aki szerint éppen ezért is számít tulajdonképpen megbízható kádernek, merthogy az elmúlt években az elhárításnál már bőven akadtak olyan munkák, amelyeket a politika rendelt meg, és a szervezet második embereként ezekre azért neki is lehettek rálátásai. (Sokan egyébként a volt főigazgató, Kovács Zoltán András egykori felettese, Kiss Zoltán távozását is annak tudják be, hogy az AH első embere túl sok mindent látott.)
Kérdés persze, hogy a NIK valóban az lesz-e, mint aminek látszik. Az biztos, hogy a polgári titkosszolgálatok legerősebbjeként érdemes számon tartani, mivel nem csak elemezheti és értékelheti a többi szolgálat által összegyűjtött információkat, de ő titkos információgyűjtést is kezdeményezhet. És bár miniszterként Rogán Antal irányítja, aki így példátlan hatalmat szerez, néhány napja már olyan hír járja, miszerint a korábban főleg a propagandáért felelős miniszter inkább csak “politikailag frontol”, a szakmai hátteret pedig Kovács József adja majd. Az egykoron a katonai titkosszolgálatnál dolgozó Kovácsból Orbán csinált háttérbe húzódó, de meglehetősen befolyásos államtitkárt, most pedig a kormányfő nemzetbiztonsági főtanácsadójaként fújhatja a passzátszelet. (Kovács József a 2018 májusában megalakult kormányzati “hírszerzési központot”, a NIÁT-nak rövidített Nemzeti Információs Államtitkárságot vezette. A közvetlenül a miniszterelnök alatt működő, a titkosszolgálatoktól függetlenül működő NIÁT koordinálta a hírszerzéssel összefüggő kormányzati feladatokat.) Tény, hogy az újonnan felálló Védelmi Tanácsban Rogán nem, de Kovács József helyet kap. Vannak, akik ebből vezetik le, hogy Kovács lesz az igazi góré, míg Rogán azért kell, hogy legyen a végrehajtás felé egy politikai súly.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
