Müller Cecília bejelentette: azonosították az első majomhimlős esetet Magyarországon. A Tények.hu szerint a tiszti főorvos azt mondta, egy 38 éves férfi az első fertőzött. Az MTI részletesebb tudósításából kiderül: azt, hogy a férfi járt-e külföldön, most vizsgálják a járványügyi szakemberek, illetve a beteggel kapcsolatos egyéb körülményeket is.

A szakember ismertetése szerint a férfitől levett vizsgálati minták hétfőn érkeztek a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK), kedden pedig elvégezték a mintákon a teljes vírusszekvenálást, így nyert teljes bizonyosságot, hogy majomhimlő-fertőzésről van szó.

Müller Cecília kitért arra: a majomhimlő egy emberről emberre nem túl könnyen terjedő zoonózis-fertőzés, a megbetegedéshez mindenképpen szoros kontaktus kell. Tünetei a kezdeti szakaszban rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, majd megjelennek a kiütések, hólyagok, ezek jellemzően az arcon, kézfejen és tenyéren, majd az egész testen.

A vírus fertőzőképessége a kezdeti tünetektől fennáll, és egészen addig tart, amíg a hólyagok kiürülnek, és az úgynevezett pörkök leesnek a bőrről.

A szakember elmondta azt is, hogy a szoros testi kontaktuson kívül a fertőzés egyéb használati tárgyakkal, például törülközővel, ágyneművel is átadható, ritkábban köhögéssel, tüsszentéssel. A betegség 2-4 hétig tart, a fertőzöttet el kell különíteni.

Az Afrikából behurcolt vírusnak két fajtáját, a közép- és nyugat-afrikai különítik el, Európában az enyhébb megbetegedést okozó nyugat-afrikai vírusvariáns van jelen. A feketehimlő elleni védőoltást csak indokolt esetben, orvosi javaslatra és kórházi körülmények között lehet alkalmazni - mondta kérdésre Müller Cecília. A feketehimlő elleni védőoltás beadásának időtartama limitált, tehát a bizonyítottan majomhimlős beteg szoros kontaktjának csak akkor ajánlott az oltás, ha a kontaktus óta nem telt el négy nap. 

Az országos tisztifőorvos elmondta azt is: általánosságban a majomhimlős beteg két héten belül, mindenfajta terápia nélkül magától felgyógyul. Ugyanakkor - tette hozzá - mindenképpen elővigyázatosnak kell lenni, figyelni kell az eseteket, és szükséges a korai diagnosztika, gyanú esetén orvoshoz kell fordulni.

Szólt arról is, hogy az egészségügyi szolgáltatók részére már kiküldték a majomhimlővel kapcsolatos tudnivalókat, eljárásrendet, járványügyi teendőket. Azzal kapcsolatban, hogy az 1970-es évek vége előtt feketehimlő ellen beadott oltások mennyire védenek a jelenlegi majomhimlő ellen, Müller Cecília azt mondta: pontosan nem lehet meghatározni a védettség szintjét. Vannak olyan szakmai vélemények, amelyek szerint a védelem elmúlt, és vannak olyanok is, amelyek szerint - mivel nem találkoztunk a feketehimlő-vírussal - nem tudhatjuk, hogy a „memóriasejtek” emlékeznek-e még a kórokozókra.

A betegség az elmúlt hetekben Csehországban és Szlovéniában is felütötte a fejét, és ugyan európai szinten növekszik az esetszám, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban azt nyilatkozta, nem valószínű, hogy világjárvány lesz a majomhimlőből, ugyanis kérdéses, hogy a betegséget tudják-e terjeszteni a tünetmentes fertőzöttek.

Hogyan kezdett terjedni a majomhimlő? Megfékezhető-e a járvány?

A Nature összeszedte, melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyekre a kutatók jelenleg is keresik a válaszokat.

(Képünk illusztráció.)