Az árnyékkormány ma reggel megtartotta első ülésést az Országgyűlés épületében, azonban mielőtt döntéseiket ismertették volna, Molnár Csaba arról beszélt, hogy igazán működő árnyékkormány ebben az országban még nem volt. Minőségileg különböznek döntéseik a kormányétól, Molnár szerint döntéseiknek közjogi hatálya nem tud lenni, így csak javaslatként funkcionálnak - törvényjavaslatokat, határozati javaslatokat nyújtanak be. Magyarországon még valamennyien tanuljuk ezt - állapította meg Molnár. Stabil kormányt szeretnénk, amikor a jelenlegi ellenzékbe kényszerül - mondta.

Kálmán Olga, a DK árnyékkormányának szóvivője

MTI / Kovács Anikó

A mai ülésen öt előterjesztéssel foglalkoztak, öt tájékoztatót hallgattak meg Kálmán Olga beszámolója szerint. Varju László a magyar családok energiahelyzetéről beszélt, Molnár szerint ez volt a legfontosabb napirendi pont, hiszen az Orbán-kormány egy évtizedek óta nem látott megélhetési válságba kergette az országot. A hatalmas infláció, a hatalmas adóemelés, és a páratlan rezsiemelési program sokaknak mindennapos megélhetési problémát jelent szerinte. Ezért egy javaslatcsomagot fogadtak el, amit benyújtottak az Országgyűléshez. Az árnyékkormány szerint a válságot az Orbán-kormány okozza, nem külső tényezők. Az Orbán-kormány hazugsággal nyerte szerintük a választásokat, ezt mára mindenki a bőrén érzi, mindenki tudja, mit jelent Orbán Viktor szava ebben az országban, ezzel pedig Molnár beszámolója szerint muszáj valamit kezdeniük.

Mit lehet tenni? Az árnyékkormány több pontból álló javaslatcsomagot fogadott el:

1. az árnyékkormány rezsimoratórium bevezetését kezdeményezi, vagyis lakossági fogyasztóknál 2023. június 30-ig senkinél ne lehessen kikapcsolni se a gázt, sem az áramot, akkor sem, ha a fogyasztó nem fizet. A javaslat nem vonatkozik mindenkire, azokra vonatkozna csak, akik idén augusztus 31-ig képesek voltak fizetni az árakat, és a jövőben is legalább ennyit képesek kifizetni.
2. A kormány azt állítja, hogy mind a gáznál, mind az áramnál az átlagfogyasztásig a régi árak működnek, ez az árnyékkormány szerint ez nem igaz, mert nem annyi az átlagfogyasztás, amennyit megállapítottak. A háztartások kevesebb mint fele marad csak a rezsicsökkentett árban, így az árnyékkormány fontosnak tartja, hogy emeljék meg az általános fogyasztási szintet, ami alatt a rezsicsökkentett árak érvényesek. Havi 288 köbméterig és havi 420 kilowattóráig engednék a rezsicsökkentett árakat.
3. Javasolják, hogy a gáz és az áram áfakulcsát csökkentse a kormány. Ezt az EU Molnár elmondása szerint engedélyezi is, meg lehet csinálni jogi, vagy EU-s akadály nélkül.
4. Sokaknak fog felhalmozódni a rezsitartozásuk, így szociális alapú kompenzációs támogatási rendszerre van szükség az árnyékkormány szerint, ennek a kidolgozására Varju Lászlót kérték fel. Varjunak ki kell dolgoznia egy olyan modellt is, amivel hosszú időre fenntartható a fix rezsiár. Ez Molnár elmondása szerint klímaügyi kérdés is.
5. Kkv-knak csökkenteni kell a rezsiterheit, erre szintén Varju Lászlót kérték fel.

Mindezekről parlamenti határozati javaslatot fognak benyújtani. A kormány Molnár elmondása szerint a rendszerhasználati díjakat is emelte, így az is többet fizet, aki az átlag alatt fogyaszt. A rendszerhasználati díj többeknél magasabb lett, mint annak az áramnak amit elfogyasztott, ez egy burkolt, eltitkolt rezsiemelés, így a rendszerhasználati díjat a 2022. január 1-i szinten fagyasztaná be, később új rendszerhasználati díjszabást vezetnének be. Molnár szerint "nem vagyunk naivak", aligha fogadja be a kormány a javaslataikat, de meg szeretnék mutatni, hogy "lehet másképp is".

Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter

MTI / Kovács Anikó

Az árnyékkormány ülésén a másik fontos téma az európai minimálbér volt – ez az, amit Dobrev Klára EP-képviselőként a "szívügyének" tartott, és sikerült is elérni. Molnár szerint másfél éve van az EU-s kormányoknak, hogy átültessék ezt a nemzeti jogba. Ez eddig nem történt meg, az árnyékkormány viszont ezen dolgozik, Kordás László, a bér- és munkaügyekért felelős árnyék-miniszterrel, cselekvési terveket készítenek az uniós döntés átültetésére, és

javasolják, hogy a nettó kereset mediánértékének 60 százaléka legyen legalább Magyarországon a garantált minimálbér, 35480 forinttal emelné meg ez legalább a jelenlegi minimnálbér összegét.

Kordás Kászló és gazdasági árnyékminiszter társa, Dávid Ferenc javaslatára a Dunaferr helyzetével is foglalkozott a DK árnyékkormánya, mivel a cég esetleges csődje mintegy 8000 család megélhetését veszélyezteti. Molnár Csaba szerint a Dunaferr "egy átláthatatlan, rosszul működő cég", és a DK-nak nem is a cég megmentése a célja, hanem a munkahelyeké. Az árnyékkormányt "sokkolta" a cégnél kialakult helyzet, és ha ők az utcára kerülnek, az súlyos helyzetet okozna, ezért a DK-s parlamenti képviselők határozati javaslatokat nyújt be például egy béralap létrehozására.

Külön foglalkozott a DK árnyékkormánya az önkormányzatokat érintő rezsiválsággal, mivel a kormány "egy az egyben rázúdította a piaci árakat az önkormányzatokra, így a legtöbbjüknek akár 10-12 szeresére nőtt a gáz vagy az áram beszerzési ára". Molnár szerint ezt muszáj kompenzálni, mert az önkormányzatok alapvető működése kerül így veszélybe: "csődbe fognak menni, vagy intézményeket fognak bezárni", és ez mindenkit érint, még "a gazdag, fideszes vezetésű önkormányzatokat is", mint Győr vagy Székesfehérvár, vagy éppen Budapest XII. kerülete. Az árnyékkormány célul tűzte ki, hogy megoldási javaslatokat készítsenek október végi határidővel. Ezek közt szerepel például majd az, hogy az önkormányzatok közös állami beszerzés révén kaphassák az energiát.

Dobrev Klára: Kötelességünk Orbán Viktort megbuktatni

Hosszú beszéddel mutatkozott be Dobrev Klára árnyékminiszterelnökként, azonban árnyékkormánya tagjait csak hétfőn fogja megnevezni.

Kálmán Olga szóvivő elmondása szerint az infláció a családokat és így a gyermekeket is erősen érinti, ezzel kapcsolatos előterjesztést is tárgyalt az árnyékkormány. Molnár Csaba szerint "megengedhetetlen a gyerekeken való spórolás". Több javaslatuk is van. Az egyik egészségügyi természetű, mivel sok helyen nincs házi gyermekorvos, és több helyen nem tudnak gyerkeket fogadni bizonyos egészségügyi intézményekben, kórházakban, szakrendeléseken. A másik, hogy nem szabad az iskolákban spórolni az energián, nem szabad, hogy hidegben legyenek a kiskorúak. A DK azt is javasolja, hogy a gyermekekeknek szolgáltatást nyújtó sport, egészségügyi, kulturális és más önkormányzati intézményeknek ne kelljen spórolniuk, ne kelljen bezárniuk.

Elhangzott az árnyékkormányinfón az is, hogy a nyugdíjasokat érintő élelmiszer-infláció 30 százalék feletti – erről is volt szó az árnyékkormány ülésen, ahogy tájékoztatót hallgattak meg Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről és az Európai Bizottság és más EU-s intézmények Magyarország elleni eljárásainak állásáról. Utóbbi apropóján Molnár élesen kritizálta a kormány jogállamisági javaslatait, amit Molnár rossz viccnek nevezett, és ehelyett inkább a szeriuntük valódi megoldást kínáló saját jogállamisági javaslatcsomagot nyújt be az Országgyűlésnek a DK. Az aszályról és a devizatartalék-hiány veszélyeiről is szó volt még az árnyékkormány ülésén – hangzott el.

MTI / Kovács Anikó

Kérdések és válaszok

Ahogy a kormányinfókon, az árnyékkormány-infón is válaszol Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter újhságírói kérsésekre. A közmédia tudósítójának kérdésére, miszerint miből fedezné a DK a megemelkedett rezsi árkompenzációját, Molnár azt mondta: például a tervezettnél sokkal több áfabevételből, és más pénzek átcsoportosításából, mert ezekből első körben is 1100 milliárd forint lenne a költségvetésben a "megélhetési válság" ellensúlyozására. Kérdésre válaszolva arról is beszélt: EP-képviselőként be tud számolni például arról, hogy az EP-ben is például a fűtésen spórolnak, és még többet tudnának, ha az üléseket nem kellene utaztatni, de ezt egyelőre az EP nem tudta elérni, pedig szándék volna rá. Arra is válaszolt az MTVA kérdésére, miért lobbizik ő is Brüsszelben azért, hogy ne adják oda az Orbán-kormánynak a Magyarországnak járó uniós pénzt, és mint mondta: ezeket a pénzeket védik így, hiszen "az uniós forrásokat az utóbbi években az Orbán-kormány ellopta, és garancia kell arra, hogy ez a pénz tényleg a magyar emberekhez jut majd". Szintén a közmédia kérdezte, támogatja-e a DK a nemzetbiztonsági bizottság összehívását vizsgálat indítását a Márki-Zay Péter által emlegetett pénzügyekről, de Kálmán Olga szóvivő szerint a témában Márki-Zay Péter már nyilatkozott a témában, más hozzáfűznivalójuk nincs.

A HírTV munkatársa ezután arról kérdezett, hogy a DK a saját javaslatait hogyan próbálja áttolni az Országgyűlésen, vagy nem is számítanak erre? Molnár szerint egy működő demokráciában a kormányzat megfontolja az ellenzék javaslatait, de az Orbán-kormány működési modellje sajnos nem ez, viszont javaslataikkal alternatívát kívánnak felmutatni. További kérdésre, hogy a DK árnyékkormányában az MSZP-s főtanácsadón kívül miért nincsenek más pártok képviselői, illetve ezentúl a DK nem szövetségesként, hanem vetélytársként kezeli-e a többieket, Molnár azt válaszolta: most hétvégén, amikor ellenzéki győzelem született az időközin Újpesten, szövetségben voltak más pártokkal, és lesznek is más időköziken, továbbá várhatóan a 2024-es önkormányzati választáson is. "Mindenkit üdvözlünk és bíztatunk arra, hogy csináljon valamit, amit mi csinálunk, az az árnyékkornmány" – tette hozzá.

A DK árnyékkormánya nyílt hadüzenet az ellenzéknek

Azt a DK szerint "nem kizárható" forgatókönyvet leszámítva, hogy lehet előrehozott választás a közeljövőben, ahol a párt jól szerepelhet, a DK árnyékkormány-alakítása a szavazói bázis mozgósításán túl leginkább politikai erődemonstráció az ellenzék többi szereplője felé: mi vagyunk a legnagyobbak közületek. A DK azt üzeni nekik: az együttműködés helyett a jövőben inkább magát építi.

A Mediaworks tudósítója is az ellenzéki szövetségről kérdezett, és az előválasztás rendszerét érintő DK-s álláspontra volt kíváncsi. Molnár Csaba válasza szerint önmagában egy üdvözítő módszer nincs például a közelgő önkormányzati választásra készülve, mert például előválasztás nélkül, puszta tárgyalásos modellel is sikereket, ellenzéki győzelmeket lehetett elérni 3 évvel ezelőtt, 2019-ben. A Mediaworks tudósítója két árnyékkormány-miniszter – Dávid Ferenc és Komáromi Zoltán – korábbi kijelentéseiről kérdezett, miszerint a 200 ezer forint feletti minimálbért Dávid nem tartja elképzelhetőnek, Komáromi pedig az egészségügyben racionalizálásról beszélt. Kálmán Olga szerint utóbbi nem egyenlő a kórházbezárásokkal, Molnár Csaba pedig azt mondta, javaslatuk szerint a minimálbér-emeléssel sem érnék el a 200 ezres határt.

A Nyugati fény újságírója arról kérdezett, hogy a kisebb ellenzéki pártok DK-ellenes összefogásától, "DK-ellenes fronttól" nem tartanak-e. Kálmán Olga előrebocsátotta, hogy az ellenzéki pártok a DK-nak nem ellenségei, hanem szövetségesei voltak az előző választáson, és valószínűleg lesznek is a következőn. Molnár Csaba pedig azt mondta, nem tartanak ilyesmitől.

További kérdésre válaszolva elhangzott még az is: angolszász mintára hozták létre az árnyékkormányt, várhatóan kéthetente terveznek árnyékkormány ülést és azt követő árnyékkormányinfót, ahol időnként megjelenik majd Dobrev Klára is, de ő amúgy is áll a sajtó rendelkezésére. Zárszóként Molnár Csaba jelezte: "nincsen ma Magyarországon független intézmény, mind Orbán Viktor akaratát szolgálja", ráadásul az Orbán-kormány azért nem akar csatlakozni például az Európai Ügyészséghez, mert ott független módon vizsgálják ki a bűncselekményeket, és Orbán tudja, hogy akkor

a barátainak és családtagjainak egy jelentős része az újságírókkal nem sajtótájékoztatókon tudna találkozni, legfeljebb beszélőn".

Itt megtekinthető a teljes árnyékkormányinfó: