2010-ben a fizetésekhez viszonyítva a magyar családok számára volt a legdrágább a gáz és az áram egész Európában, ehhez képest az Eurostat friss kimutatása szerint 2021 első féléve utáni időszakot tekintve 24 EU-s tagállam közül egyedül Magyarországon nem emelkedett a gáz és az áram ára – így reagált Orbán Viktor az azonnali kérdések órájában a Parlamentben, amikor a DK-s Arató Gergely a rezsicsökkentésről kérdezte.

Az ellenzéki politikus szerint hatalmas hazugságnak bizonyult az a tézis, miszerint, ha van orosz gáz, akkor van rezsicsökkentés Magyarországon.

Arató arról beszélt, hogy a gáz irányadó világpiaci ára harmadára csökkent, a magyar fogyasztóknak mégis ugyanazt a “brutálisan magas” árat kell fizetniük, mint korábban. “Ide minden begyűrűzik, csak a jólét nem?” – kérdezte Hofit idézve. Arra is kíváncsi volt, mikor követi majd a magyar kormány a csökkenő európai gázárakat, illetve mikor fogják harmadolni az energiaköltségeket a lakossági és civil, illetve önkormányzati szereplők számára. Erre reagálva

a miniszterelnök elismételte azt a kormányzati hivatkozást, miszerint “az átlagos fogyasztásig minden családot meg tud védeni” a rezsi megemelkedésétől.

Arató viszonválaszában arról beszélt, hogy az Orbán által idézett Eurostat statisztika 2022 első felére vonatkozik, vagyis nem tartalmazza a gázárak nyári, “brutális” emelését. Ehhez azt is hozzátette, hogy a jelenlegi kormány egyetlen hét alatt nagyobb arányú gázáremelést hajtott végre, mint a 2010 előtti kormány 12 év alatt összesen. Orbán erre azt mondta, hogy ha a kormány nem tartana ki a “rezsicsökkentés” politikája mellett, akkor a hónap végén minden egyes magyar család 181 ezer forinttal szegényebb lenne.

A momentumos Bedő Dávid szintén a rezsiről kérdezett, arról érdeklődött, hogy Orbán Viktor mennyi rezsit fizet a XII. kerületi villájában, a felcsúti házában és a Hatvanpusztai luxusbirtokán idén, és mennyibe került mindez egy évvel ezelőtt.

“Köszönöm a kérdését, a feleségem írásban fog erre válaszolni önnek”

– ennyit válaszolt a miniszterelnök, amit a saját párttársai hangos tapssal és nevetéssel nyugtáztak. Velük ellentétben Momentum képviselője nem értékelte azt, hogy nem kapott választ arra a kérdésre, amely szerinte az ország lakosságának nagy részét nyugtalanítja most a kormány elhibázott rezsipolitikája miatt. Bedő ezután azzal folytatta, hogy Orbán annyira távol van az átlag magyarok valóságától, hogy azt sem tudja, mi a probléma.

Viszonválaszában Orbán arról beszélt, hogy nem miniszterelnöki rezidenciában él, ezért "nem ön fizeti a szállásomat, nem ön fizeti a lakásomat, és nem ön fizeti a rezsimet, mert a magánlakásomban lakok, és úgy élek a feleségemmel, ahogy akarok", mondta Bedőnek címezve.

Pedagógusok béremelése

Az MSZP-s Harangozó Tamás arról kérdezte Orbán Viktort, hogy miért az uniós pénzekre várnak, miért nem fizetik ki a pedagógusbér-emelést abból a 2590 milliárd plusz adóbevételből, ami az államkincstárhoz idén hivatalosan beérkezett. Harangozó szerint ez az összeg akár 400 százalékos emelést is lehetővé tenne.

Orbán erre azt mondta, hogy minden pluszbevétel a rezsivédelmi alapba megy, szerinte ezzel a pedagógusok családjai is jól járnak, hiszen így ők is 181 ezer forinttal kevesebbet fizetnek havonta. A miniszterelnök kitartott amellett, hogy az EU-s pénzek nélkül nem lehet jövőre 23, két év múlva 25, három év múlva pedig 29 százalékkal emelni a pedagógusok bérét, hanem csak évi 10 százalékkal.

"Lex megdöglesz"

Szabó Tímea a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy a szociális törvény múlt héten benyújtott módosítása azt mondja ki, hogy “aki szegény, az dögöljön meg”, mivel az állam kivonul a szociális ellátásból, és az egyénekre, a családokra, az önkormányzatokra, illetve a karitatív szervezetekre hárítja a szociális gondoskodás felelősségét. Szerinte hiába kényszerítette az ellenzék 22 órás parlamenti vitára emiatt a módosítás miatt a kormányt, még mindig nem kaptak választ arra, hogy miről szól a “lex megdöglesz”.

Orbán erre azt válaszolta, hogy emberek kapcsán mellőzni kellene az a kifejezést, hogy dögöljenek meg, mert az visszatetsző. Ezután a munkaalapú gazdaságot emlegette; szerinte az állam akkor segít a legtöbbet, ha nem segélyt, hanem munkát ad azoknak, akik a privát szektorban nem találnak állást.

Szabó nem fogadta el Orbán reakcióját, visszatetszőnek nevezte, hogy nem adott választ a kérdésére, ugyanis nem arról érdeklődött, hogy hány munkahelyet teremtett a kormány, hanem az, hogy mi történik azokkal, akik nem tudnak dolgozni. A miniszterelnök erre a viszontválaszában azt hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetésben a 2010-eshez képest háromszor több szociális és gyermekvédelmi kiadás szerepel. Orbán Viktor azt is helyesnek tartja, hogy a magyar állam vállalta, hogy végső szereplőként helytáll akkor, ha erre már senki más nem képes.

Globális nagyvállalatok támogatása

A Mi Hazánk képviselője, Toroczkai László arról tett fel kérdést Orbán Viktornak, hogy akar-e a kormány változtatni azon a politikán, hogy a globális nagyvállalatokat támogatja a magyarok helyett.

A kormánypártok szerint az elmúlt 12 év gazdaságpolitikája kifejezetten sikeres volt”

– ezzel indokolta Orbán a válaszában, hogy miért nem változtatni, hanem erősíteni kell az eddigi gazdaságpolitikán.

Toroczkai kérdezett a török vendégmunkásokról is, ezzel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy a magyar szabály szerint annyi vendégmunkásnak adnak engedélyt, ahány betöltetlen állás van Magyarországon.

Az a helyzet, hogy úgy nő a gazdaság, hogy van olyan munka, amit a magyarok már nem tudnak elvégezni”

– állította a miniszterelnök. Szerinte, ha nem adnának engedélyt vendégmunkásoknak, akkor lenne olyan munka, amit senki ne végezne el hazánkban. A multikat pedig azért kell támogatni a jövőben is, mert vannak olyan dolgok, amiket magyar cégek nem tudnak előállítani, de szükségesek a technológiai fejlesztésekhez, itt példaként a gépjárműveket, a repülőgépeket és a hadi technikát említette.

Ivóvízellátás

Keresztes László Lóránt arról beszélt, hogy hosszú évek óta tudható, hogy a magyar víziközmű szektor az összeomlás szélén áll, önkormányzatok és szakmai szervezetek kérik a kormányt, hogy tegyen valamit a válságos helyzet ellen. A megtermelt ivóvíz 25 százaléka elfolyik a rossz állapotú közművek miatt, tíz év alatt megduplázódott a csőtörések száma, és a vízrendszereknek csak a 20 százaléka megfelelő minősítésű az LMP politikusa szerint. Keresztes ennek kapcsán azt kérdezte Orbántól, hogy mit fog tenni a kormány a víziközmű szektor megmentéséért.

A miniszterelnök erre úgy reagált, hogy az ivóvízellátás pénzkérdés, egy sok ezer milliárdos probléma, amiről 2024-es költségvetés tervezésekor lehet majd beszélni, “addig csak túlélni tudunk”. Ha az EU ad hozzá forrásokat, akkor abból, ha nem, akkor pedig a pénzpiacokról fogják megteremteni a forrásokat Orbán válasza szerint. A miniszterelnök ebben a körben arra is kitért, hogy szerinte az általános vélekedéssel szemben a nap- és a szélenergia egyáltalán nem olcsó, épp ellenkezőleg, a legdrágább.

Kormánypárti kérdések

Az azonnali kérdések órájában a kormánypárti képviselők is fáraszthatják “kemény kérdésekkel” a kormány tagjait. Ez a feladat most Zsigmond Barna Pálra hárult először, aki a miniszterelnökséget vezető minisztertől arról érdeklődött, hogy

“a baloldal valóban dollárért árulja-e Magyarországot?”

Ennek a kérdésnek köszönhetően Gulyás Gergely beszélhetett ismét arról, hogy szerinte a Mindenki Magyarországa Mozgalom jogellenesen fogadott el külföldi támogatásokat. A miniszter szerint “az ország szuverenitását azért érte súlyos támadás”, hogy ne azok kerüljenek kormányra, akik addig kormányoztak.

A KDNP színeiben Szászfalvi László eredetileg a belügyminisztertől akarta megtudni, hogy “hogyan tudunk védekezni a szankciók okozta élelmiszerválság által generált újabb migrációs hullámok ellen?”. Mivel azonban Pintér Sándor nem volt jelen, Rétvári Bence beszélt arról, hogy az embercsempészek már könnygázt használnak a határon a magyar rendőrök ellen, így érvelve a határkerítés megerősítése mellett.

Minimálbér

A magyar minimálbér az EU egyik legalacsonyabbja, csak Bulgáriát, Lettországot és Romániát tudja megelőzni hazánk, pedig tíz éve még egy szinten álltunk Csehországgal – mondta Kordás László. A DK képviselője arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy a magyar kormány mikor fogja az uniós normákhoz igazítani az átlagbér kiszámítását.

Orbán Viktor újból az elmúlt 12 év gazdasági sikerességét hangsúlyozta, és amellett érvelt, hogy a munkabér kérdése nem az államra, hanem a munkáltatóra és a munkavállalóra tartozik, nekik kell ebben megállapodásra jutniuk. Emellett azt is beleszőtte a válaszába a miniszterelnök, hogy jelenleg a magyar minimálbér magasabb, mint amekkora az átlagbér volt az MSZP–SZDSZ-kormány idején.