Több mint egy hónapja, október 1-én kezdődött el a népszámlálás, amelyen most online is ki lehetett tölteni a kérdőívet, ha október 19-én délelőtt 10 óráig megtettük, akkor a kérdezőbiztosokkal már nem volt semmi dolgunk. Elvileg. A gyakorlatban nem ment ilyen flottul, sokszor a kérdezőbiztosok annak ellenére csöngettek be lakásokba, hogy az ott lakók már kitöltötték a kérdőívet. Olvasóink közül többen is jelezték, hogy így jártak, és számlálóbiztosok is meséltek nekünk arról, hogyan tudtak így dolgozni. A legtöbben elsősorban a rendszer hiányosságait és nyilvánvaló hibáit okolták a kellemetlenségekért, de a közösségi oldalakon számos, a biztosokkal szemben vádaskodó hozzászólás is megjelent.

"Megkeresett Messengeren, hogy menjünk végig a kérdőíven"

“Kitöltöttem az online kérdőívet, ahogyan kell. Pár nappal később kopog a számlálóbiztos. Közöltem vele, hogy én kérem kitöltöttem már a kérdőívet digitálisan. Ő erre felsóhajtva válaszolta, hogy nem jelent meg a rendszerben, de amúgy is úgy rossz az egész, ahogy van” – meséli olvasónk, Balázs, akinek a biztos azt válaszolta, hogy előfordult már hasonló eset, csak adja meg a kódját és elintézik. “Csakhogy nekem nincs kódom azon kívül, amivel be kellett lépni, de azt sem tudta megmondani, hogy ez az a kód-e, ami neki kell” – mondta olvasónk. A biztos szerint érkeznie kellett volna egy visszaigazoló e-mailnek is, de ez sem jött meg, és ez sem volt egyedi eset. Innentől viszont már kissé abszurdba fordult a népszámlálás Balázs számára, amelynek a végén a legfontosabb adatokat e-mailen pótolta olvasónk, de utána – legnagyobb meglepetésére – már a Facebookon is megkereste őt a biztos, ahol a kérdőívről kimaradt kérdéseket próbálta bepótolni vele: “Elküldtem neki az e-mailjére válaszban a kötelezően kitöltendő infókat, erre elkezdett a Messengeren írogatni”. A biztos végig éreztette vele, hogy nem érzi együttműködőnek, miközben ő segíteni szeretne. A beszélgetés – melynek során olvasónk tőmondatokban válaszolt, csak a legszükségesebb információkat közölve –, állítása szerint így zárult a biztos részéről: “Ritka undok voltál, de tiszteletben tartom”.

MTI / Illyés Tibor

Tömeges jelenség, hogy nem látszanak a rendszerben

Nem csak neki voltak furcsa élményei a népszámlálási folyamattal kapcsolatban. “A kérdező október 23-án vasárnap kapott el a lépcsőházban. Azt mondta, tömeges jelenség, hogy valaki az online kitöltés után sem látszik a rendszerben. Kódot kért, de mivel siettem, épp és nem volt kéznél, cetlit hagyott névvel, telefonszámmal hogy azon diktáljam majd be. Gyanakvó vagyok, a népszámlálás oldalán találtam egy zöld számot, amin le lehet csekkolni, hogy az illető valóban kérdezőbiztos-e. Ez ugyan stimmelt, de a telefonban azt az infót kaptam, hogy a rendszerben okés vagyok akkor is, ha a kérdező megtalált, mert aki kapott kódot, az regisztrálva van, csak a kérdezők kaptak hibás címlistát… Úgyhogy nem hívtam fel végül” – írta egy másik olvasónk.

Egy másik olvasónk pedig a tökéletes metaverzumból jelentkezett:

nekem a számlálóbiztos annyit mondott, hogy ő is kitöltötte, mégis rajta van a hiányzók listáján.

Volt, aki együttérzően beszélt a biztosokról: “Üzenetet hagyott az adataival. Felhívtam és jeleztem neki, hogy kitöltöttem interneten. Szegény elejtett egy nagy sóhajt, ebből gondoltam, hogy nem megy gördülékenyen a dolog. Megbeszéltük, hogy elküldöm neki a kódot az azonosításhoz. Nagyon kedves hölgy volt, sajnáltam szegényt, mert biztosan nem csak velem járt így.” Sokan voltak egyébként, akiket, mivel nem voltak otthon, egy ajtóra ragasztott cetli várt telefonszámmal a kérdezőbiztosoktól.

"Számlálóbiztosként rettentő megalázó volt az egész"

A kérdezőbiztosok számára ugyancsak kényelmetlen volt folyton olyanokhoz bekopogni, akik már egyszer fáradtak a kérdőívek kitöltésével. “Folyamatosan megkaptam az emberektől, hogy mit zaklatjuk őket, pedig csak a munkámat végeztem. Szívem szerint kiküldeném a KSH-ból azt, aki ezért a rendszerért felel, hogy álljon ő az emberek elé, és kérjen bocsánatot” – mondta a hvg.hu-nak egy kérdezőbiztos, hozzátéve, számtalan esetben került kellemetlen helyzetbe. “A listámon szereplő 240 címből 30-on mondták azt a lakók, hogy már online kitöltötték a kérdőívet” – meséli a biztos.

Ő a fővárosban kapott körzetet, ahol körbe kellett járnia. Szerinte már a népszámlálás “marketingelése” sem volt rendben, sokan nagyon kevés információval rendelkeztek az ügymenetről, néhányan pedig azt sem tudták, miről beszél. Nem segített az sem, hogy a polgárok nem találkoztak a már emlegetett visszaigazoló kód felírására, megjegyzésére vonatkozó felszólítással az online felületen, így amikor a biztos ezt kérte tőlük, a legtöbben nem is tudták, miről beszél. (Egy másik kérdezőbiztos forrásunk viszont úgy tanulta a képzés során, hogy kód nélkül is el kell fogadni, ha valaki azt mondja, hogy online már elvégezte a kérdőív kitöltését.)

Pedig a lapunknak nyilatkozó biztos szerint a felkészítés kifejezetten alapos volt. “Előtte hatalmas mennyiségű anyagot kellett áttanulmányoznunk és megtanulnunk. Megpróbáltuk a legjobb tudásunk szerint végezni a munkát, és nem a pénzért, inkább társadalmi felelősségvállalás miatt. Egy háztartásban elvégzett kérdezésért nagyjából bruttó 2000 forint járt” – meséli forrásunk.

Fazekas István

A biztosok sokszor megadták a telefonszámukat, és mivel munkatelefont nem kaptak, a sajátjukat. András azt mondja, annyira nem örül neki, hogy a saját számát kellett kiadnia. A technikai háttérrel egyébként a visszaigazoló rendszer hibáin kívül is voltak gondok. “A tabletekből, amiket használtunk, sokat vissza kellett adni, mert nem volt rajtuk net” – meséli.

Arról is beszélt, hogy az állampolgárok sokszor nagyon bizalmatlanok voltak. “Már a házba bejutni is baromi nehéz volt. Volt, hogy az első néhány lakó fel sem vette a kapucsengőt, aztán aki végül igen, az pedig azután egyből lecsapta, amint bemondtam, hogy számlálóbiztos vagyok” – meséli.

Egy másik számlálóbiztos forrásunk is kiemelte, hogy sokszor nagyon elutasítóak és gyanakvóak voltak az emberek. Nem vállalná még egyszer a biztosi munkát: "Megbántam, hogy jelentkeztem. Végigcsinálom, de soha többet nem fogom elvállalni. Megalázó helyzetekbe kerülök. Bevágják az ajtót előttem és hasonló dolgok" – mesélte.

"Ez egy ingatlanfelmérés volt, nem népszámlálás" – fogalmazott egy harmadik, ugyancsak számlálóbiztosként dolgozó forrásunk. Szerinte rengetegen tűntek el a rendszerből különösebb gond nélkül: "Ha valaki például a budapesti ingatlanjában azt mondta, hogy ő a vidéki lakcímén már kitöltötte a kérdőívet, azt én nem tudom ellenőrizni. Vagy ha éppen külföldiek élnek az ingatlanban, akkor odaírom, hogy nem magyar állampolgárok, de az oda bejelentett magyar állampolgárokról nem tudom megkérdezni őket. Ingatlanokat kerestünk, nem embereket" – vázolta kétségeit a fővárosban dolgozó biztos.

Ezért még számolunk

A népszámlálás hivatalosan november 28-án zárul, de a számlálóbiztosok munkája már 20-án véget ér. November 21. és 28. között a település jegyzőjénél (jellemzően a polgármesteri hivatalban) még ki lehet tölteni a kérdőíveket. A népszámláláson való részvétel kötelező, erről a 2018. évi CI. törvény rendelkezik. A kérdések közül azonban nem kötelező mindegyikre válaszolni, a nemzetiségre, az anyanyelvre, a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, a vallásra, az egészségi állapotra és a fogyatékosságra vonatkozó kérdések megválaszolása önkéntes.

Kezdődik Magyarország utolsó hagyományos népszámlálása - összegyűjtöttünk mindent, amit tudni kell róla

Szombaton kezdetét veszi a 2022-es népszámlálás, amelyen online és személyesen is válaszolhatunk a kérdésekre. De valóban kötelező a részvétel? Akkor is ki kell töltenem a kérdőívet, ha külföldön élek? Mi történik, ha éppen nem vagyok otthon, és milyen új kérdésekre számíthatok?

Az előző, 2011-es népszámláláshoz képest újdonság, hogy a kérdőív rákérdez a digitális jártasságra, valamint a lakás felszereltségére vonatkozó kérdésben az energiahatékonysággal és internethasználattal kapcsolatos eszközök meglétére is. Ezek a többi közt energiahatékonysági döntések előkészítését is segítik majd. Újdonság, hogy idén meg kell adnunk a nevünket is, így ellenőrizhető, hogy mindenkitől beérkezett-e a kérdőív, továbbá így biztosítható az is, hogy mindenki csak egyszer szerepeljen az eredményekben.

A KSH és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) szorosan együttműködött az adatkezelés kialakításában. A kitöltött és beküldött kérdőívek a KSH erre a célra létrehozott szerverére kerülnek, az adatokat titkosítják és fokozottan védett környezetben tárolják. A KSH minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a magyar és az európai uniós jogszabályok szerint védi. Az adatokat csak statisztikai célból, összesített formában hozzák majd nyilvánosságra. Titoktartási nyilatkozatot írnak alá a számlálóbiztosok is.

MTI / Illyés Tibor

A mostani a tervek szerint ez az utolsó olyan „hagyományos” népszámlálás, amelyben még a lakosság aktív közreműködésére van szükség. A következő népszámláláshoz már állami adatbázisokat használnak fel – ez a gyakorlat egyébként nem ismeretlen az Európai Unió más országaiban.