Hvg.hu: A hvg.hu is beszámolt arról az önök jelentése alapján, hogy Budapesten két helyen is működhetett titkos kínai rendőrőrs, de nem csak itt, hanem világszerte sok helyen. Hogyan bukkantak rá ezekre?

Jing-Jie Chen: Már januárban közzétettünk egy jelentést arról, hogy a kínai állam milyen módszerekkel akarja visszatérésre kényszeríteni a külföldön élő polgárait. Három olyan tipikus módszert azonosítottunk be, amellyel a kínai kormány célba veszi a külföldön élő kínaiakat vagy kínai származású személyeket. Az egyik ilyen módszer, amikor zaklatja ezeket az embereket külföldön, vagy célba veszi a külföldön tartózkodó személyek Kínában élő családtagjait. A másik módszer, hogy közvetlenül kapcsolatba lépnek velük telefonon vagy e-mailen és úgymond „meggyőzik” őket, hogy menjenek vissza Kínába és az ő szavaikkal élve, „nézzenek szembe az igazságszolgáltatással”. A harmadik módszer pedig az, amikor egyszerűen elrabolják őket és utána viszik vissza Kínába. Ezt azért is alkalmazzák, mert nagyon gyakran a hivatalos kiadatás nem működik. Tehát ezek a módszerek nem hivatalosak, és így „hivatalosan” nincs is köze hozzá a kínai államnak.

Illegális kínai rendőrőrs működhetett Budapesten a Belügyminisztérium tudta nélkül

Egészen a közelmúltig Budapesten két helyen üzemelhetett olyan kínai "szolgáltató állomás", amelyeket jogvédők a kínai rendőrség illegálisan kihelyezett és a diaszpóra vegzálására is használt irodájaként azonosítottak. Négy kontinensen legalább harminc ilyen állomást lepleztek le, a Belügyminisztérium mindazonáltal nem tud a kínai rendőrség magyarországi jelenlétéről.

Amikor ezeket a módszereket figyeltük meg, és találtunk konkrét eseteket, akkor botlottunk be az illegális kínai rendőrállomásokba. Először Olaszországban találtunk ilyeneket. Ezekről azt állították, hogy csak szolgáltató funkciót látnak el kínai emberek számára. Például ha valaki meg szeretné újítani a lejárt autóvezetői jogosítványát. De azt is mondták, hogy ezek a kínai állomások nem csak a kínai embereknek, hanem a kínai rendőrségnek is segítenek. Csakhogy ezeket a szolgáltatásokat hivatalosan a nagykövetségek vagy a konzulátusok végzik. Ezért találtuk ezt furcsának, így jobban utánanéztünk ezeknek az állomásoknak, és akkor derült ki, hogy sok-sok ilyen van.

hvg.hu: Említette azt a három módszert, amit a kínai állam „nem hivatalosan” külföldön alkalmaz. Kizárólag kínai állampolgárokat vesznek célba ezekkel a módszerekkel?

Jing-Jie Chen: Nem. Vannak kínai állampolgárok, de olyanok is, akik nem kínai állampolgárok, de van kínai hátterük. Azaz lehet ez például egy magyar állampolgár is, aki ugyan nem kínai, de kínai hátterű, kínai származású. Kínai menekültek, aktivisták, a rendszerrel szembenállók egyaránt célpontok.

Jing-Jie Chen

hvg.hu: Egyik rendőrségi állomást sem engedélyezték?

Jing-Jie Chen: Egyiket sem, ezek teljesen illegálisak. A helyi hatóságok jellemzően nem is tudtak ezek létezéséről. Márpedig ha van egy ilyen állomás, ami a kínai rendőrségnek is segít, akkor az egy olyan nemzetközi rendőrségi együttműködést feltételez, amelyről az adott ország kormányának tudnia kellene.

hvg.hu: Hogyan működnek ezek a rendőrségi állomások?

Jing-Jie Chen: Ezeket helyi kínai egyesületek működtetik. Madridban és Belgrádban bebizonyosodott, hogy ezeknek az állomásoknak a működtetői keresték fel azokat az embereket is, akikre nyomást gyakoroltak, hogy menjenek vissza Kínába. Hivatalosan ezek az emberek nem kínai rendőrök, hanem ezeknek az egyesületeknek a vezetői, mégis úgy lépnek fel a célpontokkal szemben, mintha kínai rendőrök lennének. Ezzel azt éri el Kína, hogy hiába élnek szabad országban azok, akik adott esetben a kínai állam elől menekültek el, ha ezeken a „rendőrökön” keresztül utolérik, zaklathatják őket.

hvg.hu: Mi az oka annak, hogy ennyire nyíltan csinálja ezt Kína? Hiszen különös, hogy bár csinálhatná ezt még rejtettebben, még nagyobb titokban, nem egy illegális rendőrségi állomásnál még a tábla is jelezte, hogy mi az. Önök is megtalálták ezeket az irodákat.

Jing-Jie Chen: Nem gondolom, hogy Kína ezt annyira nyíltan csinálná. Ne felejtsük el, hogy a budapesti állomást jelző feliratot is csak azok értették meg, akik tudnak kínaiul olvasni, mások nem. És ahogy említettem, ezeket az irodákat helyi egyesületek csinálják, tehát eleve fedésben vannak. Az is a titkosságukra utal, hogy a létezésükről nem tájékoztatták a helyi hatóságokat, így a rendőrséget sem. Ehelyett már létező egyesületeket használnak arra, hogy fedett, illegális tevékenységet folytassanak.

Budapest annyiban kivétel, hogy a legtöbb külföldi városban semmilyen tábla nem jelezte a rendőrségi állomást. Se Franciaországban, se Spanyolországban. A kínai külügyminiszter azzal próbálta megmagyarázni ezeknek az állomásoknak a meglétét, hogy azoknak az embereknek segítenek, akik a koronavírus járvány miatt nem térhettek haza. Csakhogy ez nem igaz, mert az első ilyen állomásokat 2018-ban hozták létre, amikor még nem volt koronavírus járvány.

hvg.hu: Vannak arról információik, hogy ezek az állomások hírszerzési tevékenységet is végeztek?

Jing-Jie Chen: Elsősorban az volt a feladatuk, hogy a célpontokat vegzálják, de mivel a működtetői kapcsolatban álltak a kínai külképviseletekkel, nem lennék meglepve, ha a hírszerzést is segítették volna. Az szinte kizárt, hogy ne osztották volna meg az általuk szerzett információkat vagy dokumentumokat a kínai rendőrséggel és szolgálatokkal.

hvg.hu: Tudhattak ezekről az állomásokról a helyi elhárító szervek?

Jing-Jie Chen: Bármilyen szomorúan is hangzik, úgy tűnik, hogy nem. A hivatalos vizsgálatok is csak most kezdődtek.

A Momentum képviselője, Tompos Márton által készített felvétel az egyik budapesti kínai rendőrőrs közelében felállított térfigyelő kameráról

Facebook / Tompos Márton / Momentum

hvg.hu: Mi volt a nyugati kormányok reakciója arra, hogy leleplezték ezeket az állomásokat?

Jing-Jie Chen: Az Egyesült Államok komolyan veszi ezt a kérdést, rendszeresen fognak el kínai ügynököket, olyanokat is, akik az Amerikában élő disszidensekre vadásznak. Összesen 14 országban indult nyomozás az ügyben. Európán belül Hollandiában vették nagyon komolyan ezt a dolgot, ott be is záratták ezeket az állomásokat. Mert már önmagában a létezésük törvénytelen, még akkor is az lenne, ha semmit sem csinálnának.

Fontos volt ezeknek az állomásoknak a beazonosítása, de nem szabad elfelejteni, hogy ez csak egy azon módszerek közül, amit Kína alkalmaz a célpontjaik ellen. Azt gondoljuk, hogy ezeknek az állomásoknak a létezése már elég bizonyíték a külföldi államok felé, hogy lássák, mit csinál Kína. A helyi rendőrségnek ezek után meg kellene tudnia védeni az áldozatokat. Ahogy mondtam, Kína azért választja az illegális módszert, mert hivatalos úton külföldről nem tudná kiadatni, hazatoloncoltatni a neki nem tetsző kínaiakat.